A Drog Fókuszpont nemrég megjelent 2006-os éves jelentésében szerepel egy rövid leírás egy új kutatásról, amely a „kábítószer-jelenség a 2005-ös írott sajtóban” címet viseli
A Drog Fókuszpont nemrég megjelent 2006-os éves jelentésében szerepel egy rövid leírás egy új kutatásról, amely a „kábítószer-jelenség a 2005-ös írott sajtóban” címet viseli (Arnold Petra 2006, nem publikált tanulmány, a Jelentés 17. oldalán). Kenyeres László és Mészáros Zoltán 2005-ös kitűnő tanulmánya adott először átfogó képet arról, hogy a kábítószer-jelenség miként tükröződik a magyar nyelvű írott sajtóban. Ők négy, napi rendszerességgel megjelenő sajtóorgánum (Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Népszabadság, Népszava) és három hetilap (Élet és Irodalom, Heti Válasz, Heti Világgazdaság) 2000-2004-ig terjedő számaiban megjelent cikkeket vizsgálták aszerint, hogy milyen típusú utalásokat közöltek a kábítószer problémáról. Kutatásuk összegzéseként megállapították, hogy a kábítószerekkel kapcsolatos „értéktársítások zömmel pejoratív kicsengésűek”.
„Elmondható továbbá, hogy a drog/drogozás gyakorta olyan szókörnyezetben fordul elő, ahol a drog/drogkérdés kifejezések mellett a „probléma”, a „bűnözés”, a „csempészet”, a „maffia”, a „küzdelem” kifejezések állnak. Amennyiben a fogyasztói magatartást megnézzük, egyre népesebb tábor kialakulása ellenére a tömegmédiában még mindig kevés a higgadt, tárgyszerű elemzés erről a kérdésről. A társadalom továbbra is torz képet lát a kérdésről, olykor dezinformált. Talán hozzájárulhat ehhez az is, hogy úgy a politikában, mint a hatalom gyakorlásának nyilvános csatornáiban, vagyis a médiában kapott információk esetenként félrevezetőek lehetnek. Márpedig a lakosság egy jelentős része ezen sajtóorgánumokból szedegeti össze az infomorzsákat, így nem elhanyagolható ezek objektivitása.”
Arnold Petra kutatása megerősíti és részletezi a 2005-ös kutatás eredményeit. Ez a vizsgálat a Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Népszava, Népszabadság 2005. január 1. és 2005. december 31. között nyomtatott formában megjelent kábítószer-problémával kapcsolatos cikkeit vizsgálta "kódutasításon alapuló kvantitatív tartalomelemzéssel".
Az összegzés megállapítja, hogy „A 2005-ös írott sajtó túlnyomórészt hírjellegű, kereskedői, fogyasztói bűnözésről tudósított, sokkal kisebb arányban fordultak elő a többi szakterületet érintő írások. A droggal kapcsolatos médiaképre tényleíró, nem szenzációhajhász, azonban differenciálatlan ábrázolásmód jellemző.”
A kutatás fontosabb megállapításai:
· A cikkek többsége (89,2%) elfogulatlanul íródott, nem használt túldramatizáló, szenzációkelő kifejezéseket a kábítószer-jelenséggel kapcsolatban.
· A vizsgált napilapok jellemzően a bűnözés kontextusában jelenítették meg a kábítószer-problémát, bűnöző képet sugalltak a fogyasztókról, amely a kábítószer-jelenség elidegenedését eredményezheti. Mintegy nyolcszor több írás jelenítette meg úgy a kábítószer-problémát, amely az olvasóban „a drogfogyasztó bűnöző” kép megerősödését eredményezheti „a drogfogyasztó beteg” kép ábrázoláshoz képest.
· A cikkek mintegy felében hírjellegű közlemény jelent meg a kábítószerekkel kapcsolatban. Az írások 12,2%-a a kábítószerek dekriminalizációjáról, 10,7%-a pedig a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos büntetőjogi szabályozásról szólt.
· 7,5%-ban fordultak elő a prevenció szükségességét hangsúlyozó írások.
· Az összes kábítószer-problémát érintő cikk 63,4%-a valamilyen burkolt formában, témaválasztása által negatív konnotációban tüntette fel a kábítószer-jelenséget, s csupán a cikkek 11,6%-a jelenítette meg a kábítószer-problémát olyan formában, amely toleráns attitűd kialakulását vagy fennmaradását eredményezheti. A kábítószer-jelenséggel szembeni elidegenítő attitűdöt erősítő kategóriák nagyobb arányú előfordulása a cikkekben meghatározó szerepet játszhat abban, hogy a magyar felnőtt populáció elítélően viszonyul a kábítószer-jelenséghez
· Az összes írás 61,5%-a (387cikk) általában foglalkozott az illegális szerekkel. Ez a magas arány arra enged következtetni, hogy a drogokkal kapcsolatos médiaképre viszonylag differenciálatlan ábrázolásmód jellemző. Az írott sajtó ezen ábrázolásmódjának nagy valószínűséggel meghatározó szerepe van abban, hogy a magyar felnőtt populáció körében egy differenciálatlan kép alakult ki a kábítószerekre vonatkozóan.
· Az írások 93,2%-a nem ismertetett kábítószerproblémával kapcsolatos társadalomtudományi vizsgálatot, elemezést, kutatást. A társadalom a cikkek többségéből nem ismerheti meg szakmai oldalról a kábítószerjelenséget, Ugyanis a közlések csupán 15,9%-a szólaltatott meg a kábítószer-probléma kezelésével, feltárásával foglalkozó szakembert, túlnyomórészt orvost, pszichológust, pszichiátert, rendőrt.
· A cikkek viszonylag aktívan ábrázolták a kábítószer-fogyasztókat, a közlések 5,2%-ában volt lehetőségük saját véleményük kifejtésére.
Nagyon hasznosnak találjuk az ilyen kutatásokat, hiszen pontosabb képet kapunk a magyar drogsajtó színvonaláról és kvantitatív adatokkal is alátámasztják Médiamonitor programunk szükségességét. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy ezek a kutatások csak a „jelentősebb” sajtóorgánumokra koncentrálnak, nem tárgyalják sem az internetes sajtót, sem pedig, és ez még fontosabb, nem foglalkoznak a bulvársajtóval, amelyről tudjuk hogy ez ér el a legtöbb embert ma Magyarországon. A Médiamonitor program által kommentált és adott esetben kritizált cikkek többségét is ez a műfaj teszi ki, így valószínű, hogy ha ezekre az orgánumokra is kiterjednének a kutatások, némileg más eredmények születnének. A kutatóknak emellett hasznos lenne kritériumrendszerükben elszakadniuk a „beteg vagy bűnöző” dichotómiától, hiszen tudjuk, hogy azon kívül, hogy jelenleg Magyarországon mindenki, aki kábítószert fogyaszt (megszerez vagy tart stb.), bűncselekményt követ el, a kábítószer-fogyasztók túlnyomó többsége se nem bűnöző, se nem beteg ember.
