Az illetékes minisztérium nem tudja, honnan jön és kik használják a krokodilt, de tiltana, amit csak lehet
Miután a NEFMI megismerte a dizájner drogok terjedésének mikéntjét, úgy véli, hogy új szer csak az Internetről érkezhet és az összetevőknek a C listán, a kereskedőinek pedig börtönben a helye. Nos, a köznyelvben krokodilnak nevezett keverék nem igazán illik ebbe a képbe.
Nem ritka, hogy a krokodilt a dizájner drogok csoportjába sorolják, ám ez az osztályozás meglehetősen félrevezető, hiszen nem arról van szó, hogy jól képzett kínai vegyészek a molekulaszerkezet módosításával egy illegális szer legális alternatíváját hozzák létre, épp ellenkezőleg: az előállítók maguk a fogyasztók, a végeredmény pedig egy maró anyagokkal szennyezett, szövetkárosodást okozó anyag.
A krokodil fő hatóanyaga a dezomorfin, melyet 80 éve izoláltak először morfinból és alkalmaztak a gyógyászatban. A dezomorfin önmagában is igen magas kockázatú szer, de a krokodil nevű keverék fő veszélyei az előállítás módjából fakadnak. Az ópium egyik legfontosabb alkaloidja, a kodein recept nélkül kapható Oroszországban köhögéscsillapítóként. Az előállítók a kodein tartalmú terméket veszik alapul és benzin, hígító, sósav, jód és vörös foszfor alkalmazásával állítják elő a krokodilt. A szer szövetkárosító hatásáért nem az így előállított drog, a dezomorfin, hanem a melléktermékek és a szennyeződések a felelősek. Az MNO-ban a Hír TV nyomán megfogalmazott állítás tehát, miszerint a „a veszélyes anyagot legálisan a világhálón is lehet rendelni növényvédő tápszerként” minden alapot nélkülöz, lévén egy jódtól bűzlő, egy órán keresztül főzött folyadékról van szó, amit rossz körülmények között élő kábítószer használók főznek maguknak a heroin olcsó, de jóval veszélyesebb alternatívájaként. Az MNO cikkébent Téglásy Kristóf, a NEFMI Ifjúságvédelmi Főosztályának vezetője elmondta, hogy „elegendő egy-két eset regisztrálása ahhoz, hogy a kábítószer összetevői is felkerüljenek a tiltott szerek listájára.” Nos, a kodein már most is szerepel a tiltott szerek listáján így kérdéses, hogy a főosztályvezető úr vajon a a jódot, a benzint, netán a vörösfoszfort szeretné-e tiltólistára helyezni? A betiltásokra fordított példás energiák mellett érdemes lenne a valós trendekre is odafigyelni és reagálni, például arra, hogy az oroszok migrációjával a krokodil már nyugat-európai országokban is felütötte a fejét – vagy inkább kitátotta a száját – mert az ártalomcsökkentő szolgáltatások leépítésével és a kábítószer fogyasztók további kriminalizálásával aligha tudnánk hatékonyan fellépni a krokodillal szemben.
Kardos Tamás
Drogriporter
2012.03.18.
