A Btk-szigorításnak a kormánypárti képviselők tüntető távolmaradásával lezajlott részletes vitája a demokratikus jogalkotás megcsúfolása – mondd meg te is a magadét a képviselőknek!
Látványos kormánypárti érdektelenség mellett zajlott le a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat részletes vitája a parlamentben múlt szerdán – gyakorlatilag az ellenzéki pártok egymással vitatkoztak, a kábítószerrel kapcsolatos szabályozás pedig szinte egyáltalán nem jelent meg a felszólalásokban. Az LMP több ponton enyhített volna a szigorú szabályozáson – azonban ezirányú törvénymódosítóit a kormánypárti többség vita és ellenérvek nélkül lesöpörte az asztalról, akárcsak a szakmai szervezetek szigorítás elleni érveit.
A TASZ álláspontja szerint a demokratikus jogalkotás alapelveinek megcsúfolását jelenti az a mód, ahogyan a kormányzat a társadalmi egyeztetés során elhangzott szakmai érvekkel szemben, érdemi vita és megfelelő hatásvizsgálatok nélkül alkot új drogjogi szabályozást. Maga Kara Ákos, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese ismerte el a drogterületen dolgozó szakmai szervezetek által rendezett áprilisi konferencián, hogy a szigorítás nem tudmányos evidenciákon alapul, annak hatásairól nem végeztek felmérést.
A Magyar Addiktológiai Társaság (MAT) állásfoglalása – PDF
A Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetségének (MADÁSZSZ) álláspontja – PDF
A Magyar Drogterápiás és Rehabilitációs Intézmények Szövetsége (MADRISZ) álláspontja – PDF
A TASZ álláspontja – PDF
Két hét múlva kerül sor az új Btk. zárószavazására. Küldj te is levelet az országgyűlési képviselőknek, és nyilváníts véleményt a szigorításról!
|
Mi értelme van levelet küldeni? A demokratikus jogalkotás azért is zuhanhatott ilyen mélyre az elmúlt években, mert nincsen egy erős civil társadalom, ami szembesíti a döntéshozókat a döntéseik következményeivel. A képviselőknek látniuk és érezniük kell, hogy a választók figyelik és befolyásolják a közügyek alakulását – amennyiben nem tudatod velük és a nyilvánosággal, hogy elégedetlen vagy a Btk-szigorításával, akkor nincs esély arra, hogy ez a helyzet valaha is változni fog! |
1. lépés: másold be a képviselők alábbi email-címeit a "Címzett" mezőbe!
2. lépés: másold be az alábbi mintalevelet a "Szöveg" mezőbe (a szöveget aztán módosíthatod kedved szerint)!
|
Tisztelt Képviselő Asszony/Úr! Az Országgyűlés lefolytatta a Büntető Törvénykönyvról szóló törvényjavaslat általános és részletes vitáját, és hamarosan Önnek is szavaznia kell arról, hogy egyetért-e a Btk. kábítószerrel kapcsolatos szakaszainak szigorításával. Elkeserítő volt látni, milyen érdektelenség övezte az egyik legjelentősebb, teljes egészében 1978 óta először megújuló törvényünk parlamenti vitáját. Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy a drogterület szakmai szervezetei – a Magyar Addiktológiai Társaság, a Magyar Drogterápiás és Rehabilitációs Intézetek Szövetsége, a Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége és a Magyar Ártalomcsökkentők Országos Egyesülete – egyetértenek abban, hogy a Btk. tervezett szigorítása szakmailag indokolatlan, mivel kívánt hatását, a drogfogyasztás visszaszorítását nem fogja elérni, ugyanakkor számos fiatal értelmetlen meghurcolását, a büntető-igazságszolgáltatás költségeinek szükségtelen növekedését és a drogfogyasztók rejtőzködését eredményezheti. A tervezett módosítások értelmében éppen azok fognak a legkevésbé hozzáférni a hatékony kezeléshez, akiknek erre a legjobban szükségük van: a drogfüggők, és egyben őket fogja a leginkább fenyegetni a börtönbüntetés kockázata, ami még lejjebb taszítja a lejtőn ezeket a fiatalokat. 1998-ban a magyar kormány nem volt egyedül a szigorú törvények visszatartó erejébe vetett hittel: a lengyel elnök, Alexander Kwasniewsky éppen abban az időben írta alá a lengyel drogtörvény szigorítását. A csehek is éppen azokban az években szigorították a szabályozásukat. Egy valami közös maradt a visegrádi országokban: a szigorú törvények ellenére a drogfogyasztás tovább nőtt, évente több ezer fiatal meghurcolása ellenére az elrettentő hatás elmaradt. A csehek azóta dekriminalizálták a drogfogyasztást, a szlovákok pedig éppen most készülnek ugyanerre. A lengyelek, akik 10 évig még a magyaroknál is keményebben büntették a drogfogyasztókat, tavaly enyhítettek a szabályozáson. Maga Kwasniewsky, a szigor nagy híve, idén tavasszal publicisztikát közölt a New York Times-ban, amiben beismerte, hogy hiba volt a szigorítás, és arra kéri közép-európai politikustársait, hogy tanuljanak ebből a hibából! Változnak az idők: ma már az Egyesült Államok vezetői is elítélik a Nixon elnök által 1968-ban beindított drogellenes háborút. Egyre több politikai vezető ébred rá, hogy a drogproblémák kezelésének hatékony eszköze nem a büntetőjog, hanem az egészségügyi és szociális programok fejlesztése! Sajnos Magyarországon éppen ellentétes folyamatokat tapasztalok. Már így is több mint négyszeresét költjük a büntető-igazságszolgáltatás droggal kapcsolatos költségeire annál, mint amit prevencióra, kezelésre és ártalomcsökkentésre – a szakmai szervezetek becslése szerint az elmúlt két évben a területre fordított költségvetési források mintegy 60%-al csökkentek, életmentő fontosságú utcai programok szűnnek meg, illetve kénytelenek megválni munkatársaiktól vagy csökkentett nyitvatartással dolgozni. Arra kérem a Képviselő Hölgyet/Urat, hogy szavazzon nemmel a T/6958. számú törvényjavaslatra! Tisztelettel, (a Te neved) |
3. lépés: amennyiben hozzájárulsz, hogy mi is követhessük az elküldött leveleket, kérünk, a "Másolatot kap" mezőbe másold be a TASZ emailcímét: [email protected] – és küldd el a levelet!
Köszönjük!
