Az LMP dekriminalizálna, az MSZP hallgat, a Jobbik még jobban szigorítana
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) még májusban terjesztette az Országgyűlés elé a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az eredeti tervezethez képest ez a javaslat a TASZ és más szakmai szervezetek kritikájának következtében enyhült valamelyest, de az irányvonalat a kormány nem változtatta meg: szigorítás várható a kábítószerrel kapcsolatos szakaszokban (lásd korábbi írásunkat!). Június 4-én a parlament általános vitát tartott a törvényjavaslatról és szavazott annak részletes vitára bocsátásáról, amire várhatóan szerdán kerül sor. A Btk-hoz több mint 200 módosító javaslatot nyújtottak be. Az általános vitáról szóló jegyzőkönyv még nincs kint az Országgyűlés honlapján, amint kikerül, akkor mi is értesítjük az olvasókat. A részletes vitára bocsátó szavazás eredményeit azonban már megismerhetjük: a javaslatot az LMP-én és néhány független képviselőn kívül mindegyik párt alkalmasnak tartotta a részletes vitára.
Hogyan működik a törvényalkotás?
Bizottsági szakasz: az erre kijelölt bizottság megtárgyalja az indítványt, a Btk. esetében az Alkotmányügyi, a Fogyasztóvédelmi, Emberi jogi és Ifjúsági, szociális bizottságok tették ezt meg május elején, majd tárgysorozatba vették azt. |
Miután átnyálaztuk a 208 modósító javaslatot csupán két párt részéről találtunk olyat, ami kimondottan a kábítószerrel kapcsolatos szakaszokra vonatkozik. (Bár Bárándy Gergely szocialista képviselő módosítója közvetetten kapcsolódik a területhez: az ittas vagy bódult állapotban vezető sofőrök járművezetéstől való kötelező eltiltását törölné a törvényből, ugyanis nem tartja összeegyeztethetőnek a jogállami elvekkel, hogy a bírónak kötelezővé tegyék, milyen büntetést kell kiszabnia.) Az egyik az LMP, ami dekriminalizálná a drogfogyasztást és enyhébben büntetné a pushereket, ugyanakkor szigorúbban büntetné a különösen jelentős mennyiséggel kereskedőket. A másik pedig a Jobbik, ami csökkentené a csekély mennyiség felső határait számos kábítószernél, így a marihuánánál is, illetve azokat a 14 éveseket is szigorúbban büntetné, akik segítséget nyújtanak a drogfogyasztáshoz.
Az LMP módosítói 1) A csekély mennyiségű kábítószer személyes használat céljából történő tartását, megszerzése és termesztése szabálysértéssé minősítené – PDF 2) A csekély mennyiségben kábítószert átadókat és kínálókat nem két évig terjedő szabadságvesztéssel, hanem közmunkával büntetné – PDF 3) Kivenné a törvényjavaslatból az elterelés feltételeinek szigorítására vonatkozó rendelkezéseket, így két éven belül is választható maradna az elterelés – PDF 4) Kivenné azt a rendelkezést, aminek értelmében a fogyasztó büntetése korlátlanul enyhíthető, ha feltárja, kitől szerezte be a drogot – PDF 5) A különösen jelentős kábítószert birtokló személyeket nem 15, hanem 20 évig vagy életfogytig terjedő szabadságvesztéssel büntetné – PDF
1) Nem csak azt a 18 éven felüli személyt büntetnék , aki fiatalkorút próbál rávenni drogfogyasztásra, hanem bárkit, aki bárkit rá próbál erre venni, ezenkívül már 14 éves kortól szigorúbban ítélnék meg azt, aki segítséget nyújt drogfogyasztáshoz másnak – PDF |
A TASZ és más szakmai szervezetek érvei csupán az LMP módosítók indoklásában köszönnek vissza, egyes esetekben szövegszerűen átvéve. A különösen jelentős mennyiség esetében történő szigorítást valószínűleg taktikai okokból nyújtotta be a párt, azonban félő, hogy a kormánytöbbség csak ezt a módosítójukat fogadja el és a többit lesöpri az asztalról. A Jobbik esetében az indoklások rendkívül gyenge színvonalúak: „a kábítószer fogyasztására való rábírás bűncselekménynek kell minősüljön függetlenül attól, hogy mennyi idős az áldozat hiszen a rászoktatásnak emberélet lesz a vége” – szól az egyik. Ezzel a párt egy spangli átnyújtását gyakorlatilag az emberöléssel hozza egy szintre. Természetesen a valóban több tízezer emberéletet követelő dohányzás vagy alkoholfogyasztás esetében ők is abszurdnak tartanák ezt a párhuzamot. A másik javaslatban pedig semmilyen szakmai indoklást nem találunk arról, hogy milyen módszerrel állapították meg, hogy a jelenlegi határok „túl megengedőek”, illetve milyen módszerrel számították ki az új határokat (ex has?).
Sárosi Péter
