A módosított tudatállapotok kevésbé szokványos megközelítéseivel ismerkedhetünk meg egy jövőkutató írásán keresztül.
Dr. Galántai Zoltán jövőkutató, az agykutatás, az evolúciós robotika, a bioetika és a filozófia szakértőinek meglátásain keresztül mutatja be az emberi biokémia és genetika megváltoztatásának társadalmi és etikai vonzatait. Egyes vélemények alapján úgy tűnik, hogy a közeli jövőben jelentősen meg fog változni az emberek viszonyulása a biokémiájuk megváltoztatásához, így a drogok használatához is.
"Dylan Evans, az evolúciós robotika kutatója felhívja rá a figyelmet, „az élelmiszerek és gyógyszerek, kábítószerek közötti megkülönböztetés meglehetősen önkényes, és még ma sincs szilárd tudományos alap az elkülönítéshez”, és sok esetben szerencsésebb, ha „a drogokat az élelmiszerek tartományának peremére soroljuk, mintha teljesen külön kategóriaként kezeljük” őket. Ugyanis bár rendszerint akkor szoktunk valamit drognak nevezni, ha azt nem az íze vagy tápláló volta, hanem az élettani hatásai miatt fogyasztjuk, de miközben számos élelmiszer is tartalmaz különböző hangulatbefolyásoló anyagokat (a juhsajt és a csirkemáj például triptofánt tartalmazza, amit szervezetünk a jó hangulatunkkal kapcsolatban lévő szerotonin előállításához használ fel), aközben egyes kultúrák az alkohol-, más kultúrák pedig a különböző, alkalmasint gyenge kábítószerek fogyasztását is tiltják. A magyar TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) pedig leszögezi ugyan, hogy „a drogellenes társadalom megvalósítása illúzió”, hiszen az ember mindig és minden társadalomban élt különböző tudatmódosító szerekkel, arról azonban megfeledkezni látszik, hogy valójában egyáltalán nem egy egyszer és mindenkorra jól definiált fogalommal van dolgunk, és ennek megfelelően ami ma elfogadható, az esetleg holnapra nem lesz az, és vice versa."
