Jogi és pénzügyi akadályai is vannak annak, hogy a problémás droghasználók ellátásba kerüljenek – derült ki az első magyarországi ártalomcsökkentő konferencián.
Jogi és pénzügyi akadályai is vannak annak, hogy a problémás droghasználók ellátásba kerüljenek – derült ki az első magyarországi ártalomcsökkentő konferencián.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Ártalomcsökkentők Szakmai Közhasznú Egyesülete (ÁSZ Egyesület) által közösen szervezett kétnapos eseményen Magyarország gyakorlatilag minden olyan szolgáltatója részt vett, amely a kábítószerek használatával kapcsolatos ártalmak csökkentését tartja fő feladatának. A rendezvény a Correlation Network és a Nyílt Társadalom Intézet támogatásának köszönhetően jöhetett létre. Az ártalomcsökkentés mint szemlélet a 90-es évek elejétől terjedt el a világon, lényege, hogy a drogmentességet nem tekinti az ellátás kizárólagos céljának, hanem a droghasználattal kapcsolatos kockázatok minimalizálására törekszik. Így például ártalomcsökkentésnek számít a steril injekciós felszerelés biztosítása a fertőző betegségek elkerülése végett (tűcsere), az opiátfüggőség gyógyszeres helyettesítő kezelése (metadon fenntartó kezelés) és az elektronikus tánczenei rendezvényeket látogató fiatalokat megkereső szolgáltatás (party service). Az első nap délelőttjén a TASZ munkatársai tartottak jogi és médiatréninget a részt vevőknek, délután pedig három munkacsoport alakult az ártalomcsökkentéssel kapcsolatos három fő szakterület problémáinak megvitatására.
… Az Európai Unióban számos embernek nincs hozzáférése az alapvető egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz. Ez fenyegetést jelent saját egészségükre és jóllétükre, de általában véve a közegészségügyre is. Ezek a személyek tartósan vagy ideiglenesen a társadalom peremén élnek, mivel egy stigmatizált csoporthoz tartoznak (etnikai kisebbségek, szexmunkások), nem elfogadott kockázatvállaló magatartást folytatnak (droghasználók) vagy olyan kockázatvállaló környezetben találják magukat (parti drogokkal kísérletező fiatalok), amelyben nem képesek a mainstream társadalom védőstruktúráinak igénybe vételére. Nem lehet őket egy csoportként vagy emberek egy kategóriájaként azonosítani, bár a következő tulajdonságok valamely kombinációja mindegyikükre jellemző: hajléktalanság, stigmatizált kockázatvállaló magatartás, alacsony szociális státusz, szociális kirekesztés, illegális jogi helyzet, mobilitás, migráció, etnikai csoporthoz való tartozás. Közülük sokan drogokat használnak és szexmunkát folytatnak.
A Correlation hálózat összekapcsolja a különféle kezdeményezéseket, miközben nem pusztán bizonyos csoportokra vagy helyzetekre összpontosít, hanem a közös jellemzőre: a marginalizációra és kirekesztésre. A projekt fő célja éppoly egyszerű, mint amilyen bonyolult: javítani a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A hálózat partnerei számos háttérből érkeznek és különféle tevékenységet végeznek: országos egészségügyi intézetek, kutatóintézetek, grass root szervezetek, szolgáltatók és a szolgáltatást igénybe vevő kliensek önsegítő csoportjai. A Correlation együttműködik más európai hálózatokkal, tranznacionális testületekel, kelet-európai és amerikai szervezetekkel.
A Correlation hálózat négy fő áramra oszlik, mindegyikhez egymással kapcsolatban álló szakértői csoportok csatlakoznak, amelyek stimulálják a kölcsönös párbeszédet, hogy a közös eredmények és a kutatások felfedezéseit …
Magyarország hét party service szolgáltatásának munkatársai ezen a rendezvényen találkoztak először. Az ún. partidrogok fogyasztásával kapcsolatos ártalmakról a legtöbbször bűnügyi kontextusban értesülhetnek az újságolvasó emberek: az utóbbi időben a rendőrség több diszkórazziát is tartott, melyek során a szórakozó fiatalok tömeges igazoltatásával, ruházatátvizsgálásával és elemlámpás pupillavizsgálatával kívánták kiszűrni a droghasználókat. Kevesebbet hallani a Nyugat-Európában már régóta bevett ún. party service szolgáltatásokról, amelyek a szórakozó fiatalok körében hideg ivóvizet, vitaminokat és prevenciós információkat terjesztenek a balesetek megelőzése érdekében, és segélyt nyújtanak a legális vagy illegális drogok miatt rosszul lett bulizók számára. A magyar szolgáltatók megjelent képviselői egyöntetűen elítélték a partilátogató fiatalok elleni tömeges represszív lépéseket, mivel azok nem csökkentik, inkább növelik a kockázatokat. Ezzel szemben felhívják a jogalkotókat arra, hogy alkossanak olyan szabályozást, amely egyrészt kötelezi a szórakozóhely-tulajdonosokat a biztonságosabb szórakozás feltételeinek kialakítására (pl. szellőztetés, hideg ivóvíz, létszámkorlátozás stb.), másrészt pedig arra, hogy engedjék be a party service szolgáltatásokat, amelyek a helyszínen tudják kezelni az esetleges krízishelyzeteket. Jelenleg ugyanis a party-szervezők gyakran megtagadják az ilyen szervezeteknek a belépést, mivel egyrészt a büfés konkurenciának tartja őket, másrészt a tulajdonosok félnek elismerni, hogy a szórakozóhelyen létezik drogkérdés. A közvélemény figyelmét rá kell irányítani arra, hogy a diszkórazziáknak létezik értelmes, költséghatékony alternatívája: a party service szolgáltatás, ennek fejlesztéséhez azonban a megfelelő jogszabályok mellett szükség van a szervezetek szakmai munkájának koordinációjára is, amely ezzel a rendezvénnyel vette kezdetét.
Takács István Gábor, az önfeljelentő tűcsere-munkatárs
A második napon tartott konferencián az ELTE Drogtanulmányok Intézetének munkatársai bemutatták annak a kutatásnak az eredményeit, amely a budapesti injekciós droghasználók kezeléshez való hozzáférésének lehetőségeit vizsgálta. A kutatók szerint a legnehezebben a metadon-fenntartó kezelésbe juthat be a droghasználó: bár a megkérdezettek 33%-a igényelte ezt a kezelési formát az elmúlt hónapban, csak töredékük tudta valóban elkezdeni azt. A szakemberek szerint ennek egyértelműen finanszírozási okai vannak: a jelenlegi támogatási rendszer elégtelensége miatt csak több hónapos várólisták útján tudnak új klienseket fogadni, holott elvileg a metadon-kezelésbe kellene a legkönnyebben bejutniuk. Így kellene lennie azért is, mert 2005. márciusától a metadon szerepel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által létfontosságúnak nyilvánított gyógyszerek listáján, ezeket a gyógyszereket pedig széles körben elérhetővé kell tenni minden rászoruló számára. A Nyírő Gyula Kórház Drogambulanciáján készített vizsgálatának eredményeit ismertette Dr. Demetrovics Zsolt, az ELTE Pszichológiai Intézetének kutatója, aki elmondta, hogy a metadon-kezelés jelentősen javítja a droghasználók életminőségét.
Dr. Rácz József (ELTE Drogtanulmányok Intézete)
Barna Erika (Petőfi Rádió), Dr. Halmos Krisztina (Legfőbb Ügyészség), Dr. Felvinczi Katalin (nemzeti drogkoordinátor), Dr. Németh Zsolt (Rendőrtiszti Főiskola), Dr. Csorba József (Nyírő Gyula Kórház)
A budapesti droghasználók jóval könnyebben jutnak el tűcsere-szolgáltatásokhoz, ugyanakkor riasztó az az adat, miszerint az elmúlt hónapban a megkérdezett intravénás droghasználók 28,4%-a használt közös tűt – a fecskendőmegosztás ugyanis a HIV és hepatitis járványok melegágya lehet. A steril fecskendők és a biztonságosabb használattal kapcsolatos információk tehát nem jutnak el a droghasználók egy jelentős részéhez. A kutatási beszámolók után egy kerekasztal-beszélgetésen szolgáltatók, politikai döntéshozók és jogalkalmazók vitáztak azon, hogy vajon hogyan lehetne áttörni a kezelésbe jutás gátjait. A beszélgetés során nyilvánvalóvá vált, hogy az ügyészség ragaszkodik korábbi jogértelmezéséhez: a tűcsere bűnsegédi magatartásnak számít, és ezen csakis törvénymódosítással lehet változtatni. A TASZ álláspontja szerint ezzel szemben egyszerű jogértelmezési problémáról van szó. Szóba kerültek a metadon-fenntartó kezelés útjában álló akadályok is. Dr. Csorba József, a magyar metadon-kezelési programok úttörője szerint új ellátóhelyek nyitására és a támogatói rendszer átalakítására lenne szükség. Így például a 78 helyi központtal rendelkező TÁMASZ gondozói rendszer lefedhetné a metadon-kezelés szükségleteit. A tűcserét végző szervezetek konszenzus javaslatokat fogalmaztak meg a programjaik működését megnehezítő jogalkotói és jogalkalmazói problémákra, illetve az adatgyűjtési formák egységesítésére. Saját szakmai munkájuk tekintetében sürgették a hepatitisz vírussal élők kezelésbe jutásának elősegítését, és a kezelőhelyekkel való együttműködés fejlesztését, mint a droghasználók egészséghez és ellátáshoz való jogának érvényesítését.
Dr. Csorba József, a Nyírő Gyula Kórház Drogambulanciájának vezetője
Topolánszky Ákos (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet) és Stanton Peele
A rendezvényen meghívott előadóként beszélt Mauro Guarinieri, a Nyílt Társadalom Intézet (OSI) Ártalomcsökkentő Programjának budapesti koordinátora. Az olasz aktivista korábban maga is hosszú éveken keresztül volt heroinfüggő, majd leszokott és egy drogterápiás intézményben segítette sorstársait. Bár a heroinfüggőséget leküzdötte, sokkal nehezebben szabadult a hepatitis és HIV fertőzöttség stigmájától: a 80-as és 90-es években maga is szembesült vele, hogy az előítéletek még a függőségnél is makacsabb dolgok. A droghasználók még a HIV pozitívok körében is kirekesztett csoportnak számítottak, így különösen nehezen férnek hozzá például a gyógykezeléshez. Guarinieri előadásában azt hangsúlyozta, hogy a drogterápiás és prevenciós programoknak jobban oda kell figyelniük a kliensek sajátos igényeire, szükségleteire, mivel egy program hatékonyságát akár még olyan apróságnak tűnő dolgok is komolyan befolyásolhatják, hogy például milyen napokon és órákban van nyitva egy szolgáltatás. A drogambulanicák ezért jól teszik, ha rendszeresen bevonják a klienseket a különféle programok kialakításában, megtervezésében. A másik külföldi vendégelőadó, Stanton Peele amerikai pszichológus az addikció (függőség) különféle megközelítéseit járta körül. Beszámolt róla, hogy az Egyesült Államokban szinte teljes dominanciát élvez az az elképzelés, hogy a függőség egy genetikailag meghatározott progresszív betegség. Bár ezt a betegség-modellt valójában számos kutatás megkérdőjelezte már, valójában magának a kutatásnak az irányát is megszabja az, hogy éppen az a NIDA osztja szét a kutatásra szánt pénzeket, amely nem tűri meg az illegális droghasználat alternatív értelmezéseit. Az előadást követően egy kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg a szakemberek a függőséggel kapcsolatos kérdéseket.
Sárosi Péter
A konferencián elhangzott előadások:
Demetrovics Zsolt – A fenntartó metadon terápia hatékonyságának feltételei 
Márványkövi Ferenc – Melles Katalin – Dr. Rácz József – A Kezelésbe és tűcserébe jutás akadályai problémás használók körében Budapesten
Stanton Peele – What Addiction Tells Us About Abstinence
