Tisztelt Szerkesztőség!
Scipiades Erzsébet „Megölném magát pár millióért” című cikke (Népszava 2005. augusztus 15.), bár kétségtelenül hatásos írás, az intravénás kábítószer-fogyasztás jelenségét meglehetősen torzított, sztereotíp módon mutatja be. A cikkben az intravénás droghasználók olyan gátlástalan bűnözőként vannak bemutatva, akik napi adagjuk érdekében akár gyilkolnának is, lelkiismeret furdalás nélkül. A tolvaj – rabló – és a „mámorban” potenciális gyilkossá váló drogfogyasztó hamis képe az ilyen írások révén terjedt el a köztudatban, olyannyira, hogy jelenleg Magyarországon a drogfogyasztók az a csoport amelyet a társadalom a legjobban elutasít, és akiktől a legjobban fél. A cikkben bemutatott fiatalok egyáltalán nem tipikus példái a budapesti intravénás drogfogyasztóknak. A Drogprevenciós Alapítvány tűcsere programjának munkatársaként saját tapasztalatom alapján állítom, hogy a túlnyomó többség nem lop vagy rabol és nem bánt senkit, sokan közülük munkába és iskolába járnak. Az intenzív „problémás” heroin-használók ugyanakkor sokszor valóban lopásokból szerzik be a pénzt adagjuk előteremtéséhez, de a „beszerzései bűnözés” csökkentésére éppen az a módszer a leghatékonyabb, amelyet a cikk oly negatívan, hatástalan állami drogellátásnak írt le. A metadon-kezelés ugyanis világszerte az opiát-függőség leghatékonyabb formája, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrég a létfontosságú gyógyszerek listájára is felvette, hogy ez a gyógyszer széles körben elérhetővé váljon minden rászoruló számára. Éppen a metadon-kezeléssel (az illegálisan beszerezhető opiátokat helyettesítő szer rendszeres juttatásával, orvosi ellenőrzés mellett) lehet a beszerzési bűnözést a leghatékonyabban csökkenteni, a klienst a kezelésben tartani, az illegális szerhasználatot minimalizálni és az életkörülményeket jelentősen javítani, a testi és lelki egészséget fejleszteni és újra munkaképessé tenni azt, akinél a puszta szermentesség nem volt reálisan kitűzhető cél, úgy hogy közben ez a leginkább költséghatékony kezelési forma. Magyarországon a metadon-fenntartó kezelés szélesebb körben elérhetőségére van szükség, becslések szerint a magyar opiát-fogyasztóknak mindössze 6-10%-a részesül ilyen kezelésben, míg az Uniós átlag 50%.
A cikkben a budapesti intravénás droghasználók körében előforduló hepatitis fertőzésről nyilvánvalóan hamis adatot adtak meg (90%), ráadásul úgy, hogy nem részletezik, a fertőzés melyik fajtájáról is van szó. Megbízható adatokkal jelenleg nem rendelkezünk, a különböző nem reprezentatív felmérések szerint a szám harminc százalék körüli (ami sajnos szintén igen magas szám).
Szintén téves adat, miszerint a budapesti tűcsere programok (A Baptista Szeretetszolgálat, a Drogprevenciós Alapítvány és a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia) mindössze egy százalékát érnék el az intravénás drogfogyasztóknak. A Drogprevenciós Alapítvány Hollán Ernő utcai tűcsere programja például 2004-ben 495 embert ért el (3590 találkozás során), 42021 tűt adva ki és 25001 darab használtat gyűjtve be megsemmisítésre.
Fontos dolog az olvasók tájékoztatása a nehéz sorsú emberek helyzetéről, de nem segítünk rajtuk azzal, ha hamis adatokat közlünk és szélsőségesen torz képet festünk róluk.
Ezt az olvasói levelet a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai weboldalának a www.drogriporter.hu -nak Médiamonitor programja részeként kapták. A Médiamonitor program célja, hogy figyelje és olvasói levelek segítségével tudományos alapokon nyugvó tényekkel korrigálja a sajtóban megjelent, legális és illegális drogokkal kapcsolatos tévedéseket és pontatlan információkat. A cikkben foglaltak kritikája felkerül a honlapunkra, melyet ezúttal szeretném szíves figyelmükbe ajánlani.
Munkájukhoz további sok sikert kívánva,
Takács István Gábor
pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1054, Víg utca 28,
tel./fax:+36-1-209-00-46
