Tisztelt Zsaru Magazin Szerkesztőség,
Szeretnénk felhívni a figyelmüket az „Őrjítő drog” (V.A. Zsaru Magazin, 2007. február 28.) című cikkük tévedésire. A cikk szerint a kábítószer-használat megelőzése érdekében „csak azzal lehet célt elérni, ha a veszélyeztetett korú fiatalokat sokkolják”. A tudományos kutatások évtizedek óta egyöntetűen azt az eredményt hozzák, hogy az egyoldalú, elrettentő technikát alkalmazó, „csak mondj nemet” típusú prevenció hatástalan. A „mondj nemet” típusú drogprevenció legismertebb példája, az Amerikában a mai napig legelterjedtebb, rendőrök által tartott program, a DARE (Drug Abuse Resistance Education – Drog Abúzus Ellenállás Oktatás), amely a magyar DADA program megfelelője, a hatásvizsgálatok szerint eredménytelen. 1999-ben a Kentucky Egyetem kutatói megkérdezve a DARE által elért gyerekeket 10 évvel később, nem találtak semmi különbséget a droghasználat, drog attitűdök, vagy az önértékelés tekintetében.[i] 2003-ban az Amerikai Számvevőszék (General Accounting Office) hat hosszú távú kutatást áttekintve állapította meg ugyanezt: nincs különbség a tiltott szerek használatában a DARE program által elért és nem elért fiatalok körében.[ii] Az Amerikai Tiszti Főorvos, az Amerikai Tudományos Akadémia és az Amerikai Oktatási Minisztérium mind hatástalannak mondták a DARE-t.[iii] Egy kutatás szerint a külvárosi diákok körében enyhén megnőtt a tiltott szerek használata a DARE program után.[iv] Mindezek ellenére továbbra is a legelterjedtebben alkalmazott program az Egyesült Államokban, és mint cikkük bemutatta, hazánkban is tovább próbálkoznak ezzel a technikával, annak ellenére, hogy visszafelé sülhet el. A különböző szerekről használatának egyoldalú megközelítése, a károk gyakori leegyszerűsítése és eltúlzása, a használat és problémás használat összemosása mind csak afelé hatnak, hogy a különböző szerekkel próbálkozó fiatalok saját, és kortársaik teljesen eltérő tapasztalatain alapulva, a valóban létező veszélyekkel kapcsolatos figyelmeztetéseket és az ártalmak csökkentésének lehetséges módjait sem veszik majd figyelembe. Ez a típusú prevenció nemcsak azért kifejezetten káros, mert nem segíti a valódi tudás alapú döntéshozást és a kockázatok minimalizálását, hanem azért is, mert növeli a különböző szerek használói iránt táplált alaptalan előítéleteket és félelmet.
A félreinformálás sajnálatos példája az Önök cikkének azon része, ahol a drogok méreg voltáról írnak. A jövőbeli félreértések elkerülése végett szeretnénk rá felhívni a figyelmüket, hogy a kávé, szeszes ital, dohány, csokoládé az önök állításával szemben pszichoaktív drog. Pszichoaktív drognak nevezünk minden olyan anyagot, amely a szervezetbe jutva módosítja az idegrendszer működését. Drog tehát a kávétól kezdve az alkoholon át a heroinig egy sor szer. A szakirodalom a cikk állításaival szemben a pszichoaktív szereket a következő főbb kategóriákba sorolja: stimulánsok (pl. kávé, tea, amfetamin), depresszánsok (pl. alkohol, heroin), hallucinogének (LSD, psylocibin), antipszichotikumok (pl. haloperidol). Mint ahogy a felsorolásból is kitűnik, a különböző pszichiátriában alkalmazott gyógyszerek is pszichoaktív drogok, tehát egyáltalán nem áll meg az az állítás, miszerint az orvostudomány csak végső esetben, fájdalomcsillapításra használná őket.
A kábítószer használattal járó problémák csökkentéséhez akkor lehet sikeresen hozzájárulni, ha tudományosan megalapozott, tényszerű információkat ad át, és nem növeli tovább a már meglévő félreértések számát és az előítéleteket.
Ez a levél a TASZ Médiamonitor programjának részeként született, melynek célja a sajtó hiteles és tényszerű tájékoztatásnak segítése drogtémában. Levelünk a cikkük kritikájaként felkerült a www.drogriporter.hu című honlapunkra.
További sok sikert a munkájához,
Takács István Gábor
pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1054, Víg utca 28,
tel./fax:+36-1-209-00-46
[i] Lynman, D.R., Milich, R., Zimmermann, R., Novak, S.P., Logan, T.K., Martin, C., Leukefeld, C., & Clayton, R. (1998): Project DARE: No Effects at 10-Year Follow-Up. Journal of Consulting and Clinical Psychology, august, Vol. 67, No. 4, s. 590-593. (PDF)
[ii] Youth Illicit Drug Use Prevention: DARE Long-Term Evaluations and Federal Efforts to Identify Effective Programs, United States General Accounting Office, 2003 January 15. (PDF)
[iii] Renee Moilanen (2004) Just Say No Again – The old failures of new and improved anti-drug education, January 2004, Reason online (HTML)
[iv] Rosenbaum, D. P., and Gordon S. Hanson. Assessing the effects of school-based drug education: A six-year multilevel analysis of project D.A.R.E. Journal of Research in Crime and Delinquency, 1998, 35(4), 381-412. (HTML)
