A nemrég Magyarországon is kitüntetett amerikai antropológus, Philippe Bourgois szokatlanul őszinte és egyben emberi képet nyújt a társadalom margójára szorult olyan embercsoportokról, akiket a sajtóban szinte csak démonizáló módon ábrázolnak: mint a drog-fogyasztók és terjesztők.
Találatok erre: Test CWNA-109 Questions 🍶 CWNA-109 Passed ☁ Practice CWNA-109 Exam Fee 🧩 Search for ⏩ CWNA-109 ⏪ and download it for free immediately on ▷ www.pdfvce.com ◁ 💞Test CWNA-109 Questions
Magyar Nemzet 2005. április 16. A menekülők egyre csak jönnek… (kritika)
Az állítások és cáfolataik.
"Tény az, hogy a füvező embernél kialakulhat egy úgynevezett amotivációs szindróma, amikor az illető valójában szinte már semmi mással nem törődik, mint a fű megszerzésével és elszívásával… Miközben a szociális, társadalmi, baráti és párkapcsolatai jelentősen leépülnek, megszűnnek."
Immár huszonöt éve vizsgálják a kutatók azt a kérdést hogy vajon a marihuána amotivációs szindrómát okoz-e. Máig nincsenek meggyőző tudományos bizonyítékok amellett, hogy a marihuána farmakológiai hatásai amotivációs szindrómát okoznának (1, 2).
Az embereken és főemlősökön végzett laboratóriumi kísérletek eredményei nem támasztják alá az amotivációs szindróma létezését (2). Azok az emberek, akik rendszeresen intoxikált (a szer hatása alatti) állapotban vannak, a drog fajtájától függetlenül nem lehetnek a társadalom túl hasznos tagjai, de a kutatási eredmények fényében a marihuánának nincs olyan egyedi hatása, amely mindent átható letargiát, diszfóriát és apátiát okozna. (2)
Bővebben…
"Nem igaz, hogy a fű nem okoz fizikális megvonási tüneteket. Mert okoz. Nagyon sokáig azt gondolták, hogy nem, nincs ilyen hozzászokás. De ha van egy olyan vegyület, ami két-három hét alatt ürül ki a szervezetből, és ha valaki mondjuk csak hét végén szív, akkor már „rá van szívva”, mielőtt a kiürülés megtörténne, akkor a szervezetben lévő mennyiség, a parasztlogika szerint, csak halmozódik."
A marihuána fogyasztása után két órán belül a THC szint rendszerint a pszichoaktív hatáshoz szükséges szint alá csökken az agyban (3). A zsírsejtekből felszabaduló mennyiség azonban túl csekély ahhoz, hogy pszichoaktív hatást fejtsen ki, tehát mind az alkalmi, mind a gyakori marihuánahasználóknál alig pár óráig tart a pszichoaktív hatás. Ha az emberek gyakrabban fogyasztanak marihuánát, a vérben és az agyban magasabb lesz a THC szint. A korábban fogyasztott, a zsírsejtek által a véráramba kibocsátott kis mennyiségű THC azonban még akkor sem járul hozzá eredményesen az intoxikáció szintjének emelkedéséhez (1).
Bővebben…
"Először is az következik, hogy az ember toleranciája fokozódik a szer iránt. Tehát, egyre több kell ebből a pszichoaktív vegyületből, mert az agy hozzászokik. A másik tény: hogy hiánytünet ekkor, a második hét körül, komoly agresszivitás, indulati töltöttség, hangulatzavar, depresszió, rossz közérzet jelentkezik. És a fizikális megvonási tünetek: ezeknek a srácoknak úgy remeg a kezük, mint az alkoholistáknak az italmegvonásnál. Jellemző a testszerte történő verejtékezés, nagyon komoly alvászavar."
Tény, hogy a legtöbb ember, aki marihuánát szív, alkalomszerűen teszi (1). A legtöbb rendszeres használó húszas évei végére felhagy marihuána-fogyasztásával (4). Nagyon kevesen válnak napi marihuána-használóvá, és ezeknek is egy része válik valóban függővé a szertől. Egyes emberek rendszeresen és hosszú évekig szívnak marihuánát anélkül, hogy annak bármilyen komolyabb negatív fizikai, pszichikai vagy társadalmi következményét megtapasztalnák. (5) A marihuána függőséget kiváltó potenciálja kisebb mint a legtöbb illegális szeré, de kisebb dohányénál és az alkoholénál is (6).
Rendszeres erős használók egy részénél ugyanakkor valóban kialakulhat „függőségnek” diagnosztizálható állapot (nem akkora hogy az bármiféle bűncselekmény elkövetéséhez vezetne, a marihuána birtoklásán kívül (6). Számos, az elmúlt évtizedekben változatos körülmények között elvégzett tudományos kutatás szerint ritkán jelentkeznek elvonási tünetek akkor, amikor a nagy mennyiséget fogyasztó marihuána-használók hirtelen felhagynak a fogyasztással (7). A kutatások valóban leírnak marihuána és THC elvonási tüneteket, de ezek jóval enyhébbek és rövidebb ideig tartanak mint alkohol vagy a heroin elvonásának tünetei. (1,2)
Bővebben…
"Az elmúlt években egyébként a súlyosabb esetek szaporodását tapasztalom, látom a fiataloknál. A fiatalkorúak viszont nem érzik ezt problémának, főként a szülők keresnek meg: a gyerekük 18–19 éves, és másodikos gimnazista, már kirúgták három suliból, olyan szinten nem fog az agya, nem érdekli semmi sem, magatartászavarok vannak, agresszivitás, üvöltözés, pénzlenyúlás, megbízhatatlanság, hazugságok…"
Nincsen meggyőző tudományos bizonyíték arra, hogy a marihuána akár a tinédzsereknél, akár a felnőtteknél pszichológiai károkat vagy mentális betegséget okozna. (1)
A marihuána nem okoz jelentős változásokat az emberek viselkedésében. Ugyanakkor létezik a marihuánának is problémás használata. A kutatások alapján úgy tűnik, a problémás marihuána-használat sokkal inkább tünete, mint oka a lelki és társas problémáknak. (1)
Bővebben…
A kutatások szerint a középiskolás diákok esetében az erős marihuána-használat összefügg a rossz teljesítménnyel, de ez a probléma már a fogyasztás előtt is fellépett náluk. A rossztanulók, vagy a beilleszkedési zavarral küzdők többet használnak marihuánát, de nem a marihuána szívásától válnak rossz tanulóvá vagy deviánssá. (2)
Bővebben…
A tudományos vizsgálatok alapján nincsen meggyőző bizonyíték arra, hogy a hosszú távú erős marihuána-használat tartósan károsítja az emlékezetet vagy más kognitív (gondolkodási) funkciókat. Az elmúlt harminc évben a kutatók többnyire kisebb kognitív eltéréseket találtak a krónikus marihuána-használók és nem használók között, s az eredmények tanulmányonként is különböznek. A marihuána hatása alatt az emberek nehezebben tanulnak meg új dolgokat (rövidtávú memória), és ezekre rosszabbul is emlékeznek. Ez a rövidtávú memóriában beálló működéscsökkenés csak az intoxikáció (a marihuána agyi hatásának) időtartamának végéig tart. (1)
Bővebben…
"Az teljesen más, ha kialakult, stabil személyiségek használnak füvet és kontrollt tudnak felállítani. De a fiatalok mikor tudnak valaha is valamiben kontrollt mutatni? Különösen, ha olyan felnőtt populáció veszi őket körül, amelyik szintén nem képes erre. Akik, ha esznek, zabálnak, ha isznak, vedelnek."
Dr. Csernus Imre munkája során azokkal a felnőttekkel és fiatalokkal találkozik akik számára problémás lehet a kontroll megtartása. Ugyanakkor a „klinikus tévedésébe” esik Csernus, mikor „klinikai eseteiből” általánosít a pszichoaktív szer-fogyasztókra vagy általában a fiatalokra. Tény, hogy a legtöbb ember (és fiatal ember), aki marihuánát szív, alkalomszerűen teszi (1), a legtöbb rendszeres használó pedig húszas évei végére felhagy marihuána-fogyasztásával (4).
"Itt meg kialakulatlan személyiségszerkezetű emberekhez intéz felhívást ez a szervezet, hogy csináld, liberalizáld!"
A Kendermag Egyesület és a Polgári Engedelmességi Mozgalomhoz csatlakozók, valamint a velük szolidaritást vállaló szakértők nem buzdítottak kábítószer-fogyasztásra. A kábítószer-jelenség kezelésében eredménytelen, költséges és káros büntetőjogi üldözés ellen léptek fel.
"– Ezek szerint most nem nagyon van más út a tiltás helyett.
– Minden törvénynél lehet kivetnivalót találni. De az a törvény, ami egy adott populációnak megfelelő lesz, egy másiknak nem lesz megfelelő. Én úgy látom, hogy Magyarországon az általános mentálhigiéniás fejlődés mindannyiunkra ráfér. És ez nem valami elvont dolog: ez a mentális állapot jellemzi a zsarukat, a bírákat és a Kendermag Egyesületből jövő embereket is. Csak világbajnokok vagyunk kifogások keresésében. Hogy áthárítsuk a felelősséget másra, és ebből következik az irigység, az önzés, a szomszéd kertje mindig zöldebb, az ügyeskedés, és a normák, törvények be nem tartása.”
A cikk ezzel a jelentős csúsztatással zárul. Csernus tehát először elmondja hogy a dekriminalizálásban „van ráció” (az indoklásával ehelyütt sem értünk egyet: „ezek beteg emberek, hogy személyiségzavarral küszködnek, és hogy mintakövető magatartást tanúsítanak…”), de a Kendermag Egyesület összemossa azt a legalizációval, ami nagyon káros lenne, mert a magyar társadalom mentálhigiénés állapota rettenetes, az interjú készítője ezek után így összegez: „nem nagyon van más út a tiltás helyett”. Van.
Források:
(1) Marihuana Myths: Marihuana Facts, Zimmer and Morgan, The Lindesmith Center, 888 Seventh Avenue, NY, NY 10106, 1997 ( a következő források ebből az összefoglaló kötetből származnak: 3, 5, 7)
(2) Mitch Earleywine: Marihuána – a tudomány álláspontja. EDGE 2000-NDI Kiadó, Budapest, 2004.
(3) Argurell, S. et al., „Pharmacokinetics and Metabolism of Delta-9-Tetrahydrocannabinol and Other Cannabinoids with Emphasis on Man,” Pharmacological Reviews 38: 21-43 (1986); Cone, E.J. et al., „Acute Effects of Smoking Marijuana on Hormones, Subjective Effects and Performance in Male Human Subjects,” Pharmacology Biochemistry and Behavior 24: 1749-54 (1986).
(4) Hall W. and Solowij N. (1998) Adverse effects of cannabis, Lancet 1998; 352:1611-16
(5) Heishman, S.J. et al., “Effects of Tetrahydrocannabinol Content on Marijuana Smoking Behavior, Subjective Reports, and Performance,” Pharmacology Biochemistry and Behavior 34: 173-79 (1989); Perez-Reyes, M., “Pharmacodynamics of Certain Drugs of Abuse,” pp. 287-311 in Barnett, G. and Chiang, C.N. (eds), Pharmacokinetics and Pharmacodynamics of Psychoactive Drugs, Foster City, CA: Biomedical Publications (1985); Perez-Reyes, M., “Marijuana Smoking: Factors that Influence the Bioaviablity of Tetrahydrocannabinol,” pp. 42-62 in Chiang, N.C. and Hawks, R.L. (eds), Research Findings in Smoking of Abused Substances, Rockville, MD: National Institute on Drug Abuse (1990).
(6) Advisory Council on the Misuse of Drugs. The classification of cannabis under the Misuse of Drugs Act 1971, (UK Government) Home Office, March 2002.
(7) Stefanis, C. et al., “Experimental Observations of a 3-Day Hashish Abstinence Period and Reintroduction of Use,” Annals of the New York Academy of Sciences 282: 113-20 (1976); Mendelson, J.H. et al., “Marijuana Withdrawal Syndrome in a Woman,” American Journal of Psychiatry 141: 1289-90 (1984); Williams, E.G. et al., “Studies on Marihuana and Pyrahexl Compound,” Public Health Reports 61: 1059-83 (1946); Greenberg, I. Et al., “Psychiatric and Behavioral Observations of Causal and Heavy Marijuana Users,” Annals of the New York Academy of Sciences 282: 72-84 (1976); Soueif. M.I., “Hashish Consumption in Egypt, With Special Reference to Psychosocial Aspects,” Bulletin on Narcotics 19: 1-12 (1967); Bensusan, A.D., “Marihuana Withdrawal Symptoms,” British Journal of Medicine 3: 112 (1971); Solowij, N. et al., “Biopsychosocial Changes with Cessation of Cannabis Use: A Single Case Study of Acute and Chronic Effects, Withdrawal and Treatment,” Life Sciences 56: 2127-35 (1995); Miles, C.G. et al., An Experimental Study of the Effects of Daily Cannabis Smoking on Behavioral Patterns, Toronto, Canada: Addiction Research Foundation (1974); Mendelson, J.H. et al., “The Effects of Marihuana Use on Human Operant Behavior: Individual Data,” pp. 643-53 in Braude, M.C. and Szara, S. (eds), The Pharmacology of Marihuana. New York: Raven Press (1976).
Drogpolitikai oldalak – angol nyelvű
Az USA legrégebbi drogreformszervezete a Nemzeti Egyesület a Marihuánatörvények Reformjáért (NORML), melyet 1970-ben hoztak létre, célja a kannabisszal kapcsolatos jogszabályok megváltoztatása és a marihuánafogyasztók üldözésének megszüntetése. A szervezet a kontrollált marihuánafogyasztást az amerikai kultúra szerves, „normális” részének tekinti, és hasonló módon szabályozná, mint az alkohol vagy dohány fogyasztását: engedélyezné azt a felnőttek, tiltaná a kiskorúak számára. A NORML igazgatótanácsában olyan személyiségek foglalnak helyet, mint John P. Morgan orvos (a Marihuána mítoszok, marihuána tények c. könyv szerzője), David Boaz, a Cato Intézet aligazgatója és Keith Stroup ügyvéd, aki a szervezet jelenlegi vezetője. A NORML minden amerikai államban fiókszervezeteket hozott létre, amelyek a helyi törvényhozásnál és jogalkalmazó hatóságoknál lobbiznak a marihuánatörvények reformjáért.
A Soros György által alapított Nyílt Társadalom Intézet (OSI) egyik programja a Nemzetközi Ártalomcsökkentés Fejlesztő Program (IHRD, www.soros.org/initiatives/ihrd), mely mind a new yorki, mind a budapesti OSI központban irodával rendelkezik. Az IHRD elsősorban donorszervezetként működik, a kelet-európai ártalomcsökkentő programok, kezdeményezések és civil szervezetek (például a TASZ) munkájának támogatását tűzte ki célul, több mint 200 projektet támogatnak 23 országban. Kiadványokkal, kezelési útmutatókkal és konzultációkkal próbálják népszerűsíteni az ártalomcsökkentő programok bevezetését illetve kiszélesítését. Alapvető prioritásuknak tekintik az intravénás droghasználat nyomában terjedő fertőző betegségek, elsősorban a HIV/AIDS és Hepatitis C járványok megfékezését, kontrollját. A drogpolitikában a közegészségügyi és emberi jogi megközelítés fontosságát hangsúlyozzák a büntetőjogi-tiltóval szemben.
Az Európai Civil Szervezetek Tanácsa az Igazságos és Hatékony Drogpolitikáért (ENCOD, www.encod.org) a drogtörvények reformjáért küzdő civil szervezetek, fogyasztói önsegítő csoportok munkáját hivatott koordinálni. Az 1994-ben alapított nemzetközi egyesület tulajdonképpen laza hálózatként működik, melynek tagjai elsősorban online tartják a kapcsolatot egymással, és többnyire csak az éves közgyűlésen találkoznak személyesen. Az ENCOD vezetője Joep Oomen holland aktivista. A szervezet gyakran radikálisnak minősülő akciókkal kívánja felhívni a közvélemény figyelmét a drogfogyasztók üldözésének abszurditására, minden évben demonstrációt szerveznek az ENSZ éves drogügyi közgyűlése idején Bécsben. Kampányokat folytatnak a harmadik világban a koka és ópiumtermesztő parasztokat ért atrocitások ellen, véleményük szerint a drogfogyasztás a nyugati országokban nem csökkenthető a harmadik világ lakosságának tömeges repressziója segítségével.
Kevésbé radikális megközelítést képvisel a 2002-ben európai alapítványok támogatásával létrehozott Senlis Council (www.senliscouncil.org), mely az alulról jövő akciókkal szemben elsősorban a politikai és szakmai elit képviselőivel való tapasztalatcsere és dialógus fontosságát hangsúlyozza. A szervezet létrehozott egy politikusokból, rendőrökből és szakértőkből álló tanácsadói szervet (Commité de Sage = Bölcsek Tanácsa), melyben olyan tekintélyes személyiségek kaptak helyet, mint Raymond Kendall, az Interpol korábbi vezetője, Sir Keith Morris, korábbi kolumbiai birt nagykövet, Mario Soares, Portugália korábbi elnöke, Manuela Carmena Castillo, a madridi Legfelsőbb Bíróság bírója. A Senlis Council elsősorban kiadványokkal és témába vágó kutatások folytatásával próbál hatást gyakorolni a politikai döntéshozókra. Céljuk egy bizonyítékokon alapuló, a büntetőjogi eszközök helyett a közegészségügyi módszereket előtérbe helyező drogpolitika kialakítása.
A Nemzetközi Antiprohibicionista Ligát (Antiprohibitionist League, www.antiprohibitionist.org) az olasz központú Transznacionális Radikális Párt hozta létre, vezetője Marco Perduca. Az IAL prioritása az ENSZ nemzetközi kábítószerkonvencióinak megváltoztatása, a drogok legális szabályozási rendszerének megteremtése. Rendszeres kritikai állásfoglalásokat jelentetnek meg a nemzetközi drogtilalmi rendszer végrehajtó testületeinek jelentéseivel szemben, képviselőik gyakran keverednek botrányos helyzetekbe (direkt letartóztatják magukat marihuánafogyasztás miatt).
Magyar Demokrata 2005. február 17. Füvezni jó? Kérdezd meg Alízt!
Sok sok témát érintő cikk jó hosszú kritikánkkal! Idézetek a cikkből: „Életveszélyes állapotban szállították a múlt héten kórházba azt a tizenöt éves győri kislányt, aki egy marihuánás cigaretta elszívása után allergiás rohamot kapott. Perceken múlt az élete. Időben lélegeztetőgépre tudták helyezni, egy kis füves kalandja ezúttal még nem torkollott tragédiába." " Mára a liberális értelmiség hathatós médiatámogatással a köztudatba emelte, mi több elfogadottá tette a drogozás ilyetén formáját.A híradókat ma a "Majka kutyája eltörte a lábát” típusú hírek töltik ki, míg a kábítószer kapcsán legfeljebb az SZDSZ által hirdetett legalizációt, illetve a szocialisták új varázsszavát, az elterelést halljuk. Néhány éve Kiskundorozsmán szilveszterkor egy 17 éves fiú a saját nyakát vágta el, egy másik fiatal úgy érezte, tud repülni, és kilépett a nyolcadik emeletről. A kábítószer-fogyasztás hátterében a létezés üressége áll, melynek oka az értékvesztés, az önbizalom, a másokba és általában az életbe vetett bizalom hiánya. Az értékek elsajátítása nélkül a kábítószerfüggő ember a "szeretethiány betegségében" szenved." "Sajnos a mai drogfogyasztó fiatatok a kábítószert egyetlen lehetőségként tartják számon a problémák megoldására" "A szubkultúrák lehetővé tették tagjaiknak, hogy a drogfogyasztás szabály- és szokásrendszerét megtanulják, valamint a rejtőzködést, a hazudozás "művészi" fokra fejlesztését és a drogbeszerzési módokat Ezen tevékenységek beépülnek mindennapjaikba, hiszen a családot és kömyezetüket valahogyan át kell verni. A serdülőket a drog felé elsősorban családi okok sodorják, melyben nagy szerepe van annak, hogy a szülők anyagiak terén igyekeznek mindent megadni gyerekeiknek, ám a tényleges családi interakciókat a feszültségek, konfliktusok , emocionális elfojtások jellemzik."
TV2 Strucc 2007. január 4. a Drogriporter olvasói levele
Tisztelt Strucc Szerkesztőség!
Tiszteletre méltó kezdeményezésnek tartjuk, hogy a TV2 elindította esélyegyenlőségi műsorát, amelynek célja a kisebbségi illetve kirekesztett társadalmi csoportokkal kapcsolatos előítéletek csökkentése. A kábítószerekkel és használóikkal kapcsolatos sztereotípiák és dezinformációk csökkentéséhez szeretnénk segítséget nyújtani azzal, hogy a Strucc 2007. január 4.-ei adásához néhány megjegyzést fűzünk.
A műsorban egy drogprevenciót és terápiát tartó, 70%-os „terápiás sikeraránnyal” dolgozó szervezet került bemutatásra, anélkül, hogy a szervezet kilétéről a nézők informálva lettek volna. Az informálás hiánya talán abból adódott, hogy Önök sem voltak tisztában azzal, hogy a bemutatott drogterápiás és prevenciós vállalkozás az L. Ron Hubbard nevű science-fiction író által alapított Szcientológia egyház Narconon programja volt.
A Narconon program vitaminkúrája és szaunás méregtelenítése, majd a Szcientológia egyház oktatócsomagjainak eladása a szakértők által „erősen vitatott”[1] terápiás eljárás, amelynek hatékonyságára nézve, bár saját állításuk szerint tízből heten sikerrel végzik el, nincs valódi bizonyíték.[2] Egy svéd szociális munkás, Peter Gerdman által 1981-ben elvégzett kutatás szerint a programba bekerülők 6,6%-a maradt „drogmentes” a program elvégzése utáni egy évben.[3] A sikeres terápiás programok is általában 30% körüli „siker aránnyal” dolgoznak, 70%-os eredmény a világon nincs. A Narconon terápiás programja olyan hittételeken, L. Ron Hubbard írásain alapul, amelyek tudományosan nem megalapozottak, például hogy a függőséget és a kábítószer utáni sóvárgást a szervezetben maradt drogmaradványok okoznák, és ezeket szaunával és B vitamin szedésével lehet eltávolítani.[4]
Az Egyház Narconon drogprevenciós programját Kaliforniában 2005-ben kizárták az iskolákból,[5] miután a kaliforniai Oktatási Minisztérium felkérésére készített tanulmány megállapította, hogy a program során a gyermekeknek valótlanságokat állítanak, a „program tele van pontatlanságokkal és nem tükrözi a tudományos és tényszerű ismereteket” illetve „bizonyos tételeik félrevezetőek, mert túlzóak, vagy mert nem tesznek különbséget használat és abúzus között”.[6] A tanulmány elkészítésre azért volt szükség, mert a program során a gyerekek tudta nélkül a Szcientológia egyház tételeit és módszereit mutatták be nekik.
Az Egyesült Királyságban sem tudtak az iskolák arról, hogy a náluk alkalmanként 140£-ért előadásokat Szcientológusok tartják.[7]
A fentiek fényében fontosnak tartjuk, hogy a nemes célt kitűző és fontos feladatot felvállaló műsorok ne essenek az alulinformáltság áldozatának. A Magyarországon működő drogterápiás, ártalomcsökkentő és prevenciós szolgáltatásokról a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet[8] és a Munkaügyi és Szociális Minisztérium Kábítószerügyi Stratégiai Főosztálya[9] bizonyára örömmel tájékoztatja az érdeklődőket. Az ártalomcsökkentés és drogpolitika kérdéseivel kapcsolatban a TASZ is bármikor szívesen áll segítségükre.
Ez a levél a TASZ Médiamonitor programjának részeként született, melynek célja a sajtó hiteles és tényszerű tájékoztatásnak segítése drogtémában. További információrét keressék fel a www.drogriporter.hu weboldalt.
A műsorhoz sok sikert kívánva,
Takács István Gábor
pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1054, Víg utca 28,
tel./fax:+36-1-209-00-46
www.drogriporter.hu
takacsistvan@tasz.hu
[1] Experts challenge claims of Scientology's sweat-it-out treatment for addicts, Charles Rusnell, The Edmonton Journal May 23, 2006 URL: http://href.hu/x/25ke bővebben lásd a Wikipedia Narconon szócikkét URL: http://href.hu/x/25kf
[2] Narconon exposed – Does Narconon work? – Studies URL: http://href.hu/x/25kc
[3] Peter Gerdman: Utvärderingen av Narconon, 1981 angol kivonatáért lásd URL: http://href.hu/x/25kd
[4] What Narconon tells students, Nanette Asimov, San Francisco Chronicle, Wednesday, June 9, 2004 URL: http://href.hu/x/25ok
[5] Schools urged to drop antidrug program – Scientology-linked teachings inaccurate, superintendent says; Nanette Asimov, San Francisco Chronicle, Wednesday, February 23, 2005 URL: http://href.hu/x/25oo
Narconon banned from S.F. schools – Anti-drug teachings tied to Scientology called inaccurate, Nanette Asimov, San Francisco Chronicle , Wednesday, August 25, 2004 URL: http://href.hu/x/25op
[6] Narconon Drug Abuse Prevention Program Evaluation – Evaluation of the Narconon Drug Abuse Prevention Program, prepared for the California Department of Education by the California Healthy Kids Resource Center, January 2005. URL: http://href.hu/x/25oq
[7] Revealed: how Scientologists infiltrated Britain's schools,
The Sunday Times, January 07, 2007 URL: http://href.hu/x/25or
Heroinfelírás Svájcban
A svájci heroinfelíró programok hatékonyságát igazoló tanulmány a Lancet-ből.
Füstölés határok nélkül
A TASZ filmje a hollandiai drogturizmusról: vajon valóban a hollandok kezében van a megoldás?
Az általunk elküldött levél
Tisztelt Aktív szerkesztőség, tisztelt Jana Gabriella és Ligeti László,
Az Aktív 2005. március 30. Vadkender, csak fű alatt című adásában félrevezető és hamis állítások hangzottak el.
A műsor végén feltették a kérdést: "A drogfogyasztó beteg vagy bűnöző?" Ha megkérdeztek volna olyan szakembert akinek a kábítószer kérdés a szakterülete, elmondta volna, hogy a „vita” ebben a formában értelmetlen. A drogfogyasztók legnagyobb hányada se nem beteg sem pedig bűnöző. Magyarországon a legelterjedtebb illegálisan fogyasztott szer a marihuána. Az ezt a szert választók, ugyanúgy mint a marihuána helyett más szert fogyasztók, tanulnak, munkába járnak és normális családi életet élnek. A kábítószerek kipróbálóinak csak töredéke válik rendszeres fogyasztóvá, ezeknek is kis hányada válik függővé tőle.
A műsorban elhangzott állítás, miszerint „ha valaki rendszeresen füves cigarettát szív, akkor 80-90%, hogy előbb-utóbb keményebb drogokhoz is hozzányúl” nem igaz, és súlyos csúsztatás. Ez a kapudrog elmélet, melyet máig nem bizonyítottak, cáfolata annál inkább létezik. Maga az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is kimondja, hogy „az összes hipotézis közül a legvalószínűtlenebb az, hogy a serdülők marihuána használata vezetne heroin használathoz” (1). A statisztikai adatok sem támogatják a kapuelméletet. A világon sokkal többen használnak marihuánát, mint ahányan más szerekhez nyúlnak (150 millióan használtak legalább egyszer egy 2003-mas vizsgálatot megelőző évben marihuánát, míg például heroint 9 millióan (2). Egy 2003-mas amerikai nemzeti felmérés szerint 14,6 millió amerikai használt marihuánát havi rendszerességgel, míg heroint kétszázezer ember (3)).
Gyakran elhangzik, hogy a heroin vagy a kokain használói először marihuánát szívtak. Egyrészt először a legtöbben az alkoholt és a nikotint fogyasztják, másrészt a marihuána használóinak csak kis része próbálja ki a „keményebb” szereket, ráadásul a „kemény-drogok” használatát nem minden esetben előzi meg a marihuána használata. A tudományos bizonyítékok sokkal inkább azt a hipotézist támasztják alá, hogy nem az egyik drog vezet a másik használatához, hanem mindenfajta pszichoaktív szer (tehát a központi idegrendszert módosító anyag) használata a drog hatásának, a mögöttes személyiségváltozóknak és értékeknek, valamint a helyzetnek, szociális körülményeknek, a kontextusnak az egymásra hatása következtében alakul. A napi szerhasználat (így az alkoholé is) valóban rizikófaktora a más drogok problémás használatának, de nem a marihuána vagy az alkohol farmakológiai (agyra kifejtett kémiai) hatása, hanem a környezet és a személyiség egyéb, a kontrollált használatot megnehezítő háttértényezői miatt.
Azt gondolom a média alapvető feladata a valós tények ismertetése és a hiteles tájékoztatás lenne, nem pedig a kérdés objektív megítélését megnehezítő mítoszok és tévhitek fenntartása és erősítése.
Ezt a levelet a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai weboldalának a www.drogriporter.hu -nak Médiamonitor programja részeként kapták. A Médiamonitor program célja, hogy figyelje és olvasói levelek segítségével tudományos alapokon nyugvó tényekkel korrigálja a sajtóban megjelent, legális és illegális drogokkal kapcsolatos tévedéseket és pontatlan információkat. A műsorukban elhangzott állítások idézetei és kritikájuk felkerült a honlapunkra. A témával kapcsolatos részletekért keressék fel a www.drogriporter.hu weboldalt.
Munkájukhoz sok sikert kívánva,
Takács István Gábor
pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1114, Eszék u. 8/b.,
tel./fax:+36-1-209-00-46
www.drogriporter.hu
takacsistvan@tasz.hu
Források:
(1) Hall, W., Room, R. & Bondy, S., WHO Project on Health Implications of Cannabis Use: A Comparative Appraisal of the Health and Psychological Consequences of Alcohol, Cannabis, Nicotine and Opiate Use, August 28, 1995 (Geneva, Switzerland: World Health Organization, March 1998).
(3) SAMHSA (2004) National Survey on Drug Use and Health, idézi: How likely is trying a substance to lead to further use? Debunking the Gateway Theory & Other Myths, Erowid
Miletics Marcell filmjei a Drogriporteren
A drogriporteren bemutatjuk Miletics Marcell drogpolitikai filmjeit
Metadon a magyar sajtóban
Az utóbbi hetekben egy túladagolásos tragédia okán a fenntartó metadon-kezelést a sajtó olyan fényben tüntette fel, amely nem tükrözi hűen a valós helyzetet, felnagyítja a negatívumokat és meg sem említi a kezelési forma eredményességét. A metadon szubsztitúció a problémás ópiát-használók bizonyítottan hatékony kezelési formája, ugyanakkor Magyarországon még mindig félreértések és előítéletek társulnak hozzá.