Több olvasó is kérte, hogy ajánljak könyveket, amiket mostanában olvastam, szerzőktől, akiket gyakran idézek. Talán nem haszontalan, ha egy csokrot összeszedek nektek ezekből – a teljesség igénye nélkül, a magam autodidakta szellemi (r)evolúciójának útjelzőiként. Kezdjük a buddhizmus és a pszichológia, a nyugati tudomány és keleti spiritualitás termékeny határterületén alkotó szerzőkkel!
Találatok erre: Features of Pdfvce NS0-521 PDF and Practice Exams 🎮 Simply search for ➠ NS0-521 🠰 for free download on ➥ www.pdfvce.com 🡄 😏NS0-521 Actual Dumps
7 órányi meditatív zene az ÁSZ civil vizsgálatához
Ennyi idő lesz feltölteni 7 db 500kb-os dokumentumot a civileket vegzáló Állami Számvevőszék rendszerébe.
A kapudrog-elmélet nyomában
A Drogriporter legújabb tanulmányában annak jártunk utána, hogy vajon mi az igazság az ún. kapudrog-elmélettel kapcsolatban, és tényleg a „keményebb” szerek előszobája-e a kannabisz. A rövid válasz: nem. A hosszú válaszért olvass tovább!
HírTv Kontraszt 2007. május 30. a TASZ levele
Tisztelt Főszerkesztő Úr!
A 2007. március 25-i Kontraszt című műsorban elhangzottakkal kapcsolatban néhány a tényre szeretnénk felhívni a figyelmüket. A műsorban megjelent feliratok tanúsága szerint Önök az Independent című brit magazin állításait kritikátlanul fogadták, holott megvizsgálva a cikk állításait csúsztatásokra és félreinformálásokra lelhetünk.
Őrület
A sajtóhisztéria ellenére a brit kormány nem szigorít és a fű nem okoz szkizofréniát.
A kannabisz rákkeltőbb?
A Coloradói Egyetem kutatója összehasonlítja a kannabisz és a dohány rákkeltő hatásait.
A kannabisz rákkeltőbb?
A Coloradói Egyetem kutatója összehasonlítja a kannabisz és a dohány rákkeltő hatásait.
Sikeres-e a svéd drogpolitika?
Átfogó elemzés a svéd drogpolitikai modell kialakulásáról, fejlődéséről, sikereiről és kudarcairól.
MTV1 Kékfény, 2007. október 8. „Bevállalós voltam!”
Tisztelt Kékfény Szerkesztőség!
A 2007. október 8.-i adás a terhesség alatti kábítószer-használat fontos kérdésével foglalkozott, sajnos véleményünk szerint olyan módon, amely inkább árt a terhesen pszichoaktív szert használó anyák és gyermekeik ügyének.
A műsor úgy mutatta be a jelenséget, mintha a leggyakoribb probléma az lenne, hogy kábítószer – és legfőképp opiát – okozta születési rendellenességekkel születnek gyermekek. Még ha szerencsére egyáltalán nem gyakori ez a jelenség, természetesen fontos vele foglalkozni, de nem lehet úgy, hogy közben említésre sem kerül, hogy a világon és valószínűleg hazánkban is a születési rendellenesség leggyakoribb oka a terhesség alatti túlzott alkoholfogyasztás, mert a nézőben a probléma nagyságáról és minőségéről teljesen téves képzet alakul ki. Rövid internetes keresés alatt nagyon sok információ található a magzati alkohol szindrómáról. A magzati alkohol szindróma a fejlett országokban vezető okként szerepel az újszülötteket érintő károsodások között. Jellemző rá az alacsony születési súly, visszamaradt testi fejlődés, jellegzetes arc (rövid szemrések, keskeny felső ajak, lelapult arcközép stb.) koponya- és agyvelő-rendellenességek, értelmi zavarok, viselkedészavarok, jellegzetesen elálló fülek, ritkábban rövid 4. és 5. kézközépcsontok, agyhártya-agyvelősérv (meningomyelokele), vízfejűség (hidrokefalusz), fogrendellenességek stb.[1] Az elterjedtségről ez olvasható a cikkben: „Magyarországon a születéskori gyakoriságot 30/10 000 összes születésre becsülhetjük. Ez évente 300 beteg csecsemő megszületését jelenti. Ha durván 70 évnek vesszük a hazánkban születéskor várható átlag életkort, Magyarországon 21 000 magzati alkohol szindrómás létét feltételezhetjük. Megjegyzendő azonban, hogy az eseteknek csak csekély hányadát ismerik föl valójában, így csak annyit mondhatunk, hogy a méhen belül elszenvedett alkoholos károsodással sújtott egyének, vélhetően egy magyar viszonylatban közepes város lakosságát tennék ki.”
A műsor sajnos nem csak aránytalanságokat, de teljesen téves információkat is tartalmazott. Magyarországon nem vesz részt évente 15000 ember kábítószer-elvonókúrán. A hivatalos kábítószer-jelentés adatai szerint 2005-ben egészségügyi intézményben 14793 „kábítószer-használót kezeltek”, de ebből 5574 embert legális szerek miatt (nyugtató, altató stb.), 3574-embert pedig a büntetőjogi felelősségre vonás alóli mentesülésként „kezeltek” mint „eltereltet” – marad tehát 5645 ember aki önszántából keresett fel egészségügyi intézményt, de azt sem feltétlenül elvonás miatt.[2]
A bemutatott esettel kapcsolatban érthetetlen, hogy miért állítják az interjú elején, hogy „elvonást csökkentő szereket is kap Kristóf,” amikor az interjúból kiderül, hogy a kisfiú egészségesen született, édesanyja pedig nem fogyasztott olyan szereket és olyan mennyiségben amelyektől a babának elvonása lenne. Az interjúból világos viszont, hogy az orvosok milyen mértékű tudáshiánnyal és előítéletességgel álltak az anyához. Ez az a terület amivel a műsornak érdemes lenne foglalkoznia.
Dr. Czeizel Endre szerint a „drogos csecsemők 85%-ának biztosan rámegy az egészsége az anyja szenvedélyére.” Nem derül ki viszont, hogy milyen drogról van szó, milyen intenzitású fogyasztásnál, és e nélkül az állítás nem igaz. A mennyiség és a drog típusa ugyanis nagyban befolyásolja a kimenetelt, például 1246 nő alkalomszerű kannabisz használata nem járt több születési rendellenességgel, mint a nem használó nők esetében, ugyanakkor más kutatások ennek a drognak a nagy mennyiségű használata esetén korai szülést és alacsony születési súlyt valószínűsítenek.[3]
A műsor állításaival szemben a heroinfüggő anyák gyermekei nem születnek kezek nélkül, de valóban születnek elvonással, és az injekciós használat miatt a HIV és hepatitisz fertőzésének vannak kitéve, amit érdemes lett volna a műsorban megemlíteni.
A műsorban hiányolt büntetés ugyanakkor semmit nem segítene ezeken az anyákon, sem pedig gyermekeiken. A kábítószer- és alkohol használattal kapcsolatos problémákon megfelelő információval, szociális és egészségügyi hálóval lehet segíteni, a problémás életet élő anyákat támogatva abban, hogy gyermeküket képesek legyenek felnevelni.
A terhesség alatti pszichoaktív szer használat kérdése nagyon fontos, műsort készíteni róla hasznos lehet, de akkor nem, ha célja a figyelemfelhívás helyett csúsztatásokon és félinformációkon alapuló hisztériakeltés.
További sok sikert a munkájához,
Takács István Gábor
pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1054, Víg utca 28,
tel./fax:+36-1-209-00-46
www.drogriporter.hu
A Médiamonitor program SozialMArie díjjal kitüntetett szociális program.
[1] Magzati alkohol-szindróma – A leggyakoribb teratogén ártalom www.hazipatika.hu URL:
[2] 2006-os ÉVES JELENTÉS az EMCDDA számára – “MAGYARORSZÁG” Új fejlemények, trendek és részletes információk a kiemelt témákról, Nemzeti Drog Fókuszpont, 2006, Budapest URL: www.drogfokuszpont.hu
[3] Marijuana and Pregnancy www.OTISpregnancy.org URL: http://otispregnancy.org/pdf/marijuana.pdf
Pazar Nők 2005. augusztus 29. Aktuális kérdések a kábítószerekről (A drogriporter által elküldött levél)
Tisztelt szerkesztőség!
Az „Aktuális kérdések a kábítószerekről” című cikkben (Pazar Nők 2005. augusztus 29.) Szomor Katalin a következőt jegyzi meg: „tájékozatlan embert könnyű féligazságokkal, csúsztatásokkal félrevezetni”. Mi is így gondoljuk: a droggal kapcsolatos tájékoztatásra a mai napig az elrettentés érdekében a károkat és veszélyeket egyoldalúan eltúlozó kommunikáció a jellemző, mely tendencia alól nem képez kivételt Szomor Katalin cikke sem.
A cikk azt sugallja, mintha a marihuánát vagy más drogokat kipróbálók élete kivétel nélkül „visszafordíthatatlanul tönkremenne”. A világon leggyakrabban használt illegális drogot, a marihuánát, Magyarországon és a világon mindenhol a legtöbb ember alkalomszerűen fogyasztja. Ezek az emberek, ugyanúgy, mint a marihuána helyett más szert fogyasztók, tanulnak, munkába járnak és normális családi életet élnek. A legtöbb rendszeres használó húszas évei végére felhagy marihuána-fogyasztásával[1]. Nagyon kevesen válnak napi marihuána-használóvá, és ezeknek is egy töredéke válik valóban „függővé” a szertől. A marihuána egyáltalán nem veszélytelen szer, de nem előzzük meg a használatából eredő esetleges károkat azzal, ha az ijesztgetés érdekében eltúlozzuk az általa okozott problémák mértékét.
Egy alkalmi droghasználó kevés droggal kapcsolatos problémát tapasztal saját életében mindaddig, amíg büntetőeljárást nem indítanak ellene.
Huszonöt éve nem találnak bizonyítékot arra a kutatók, hogy a marihuána az embereket amotiválatlanná, hedonistává és életunttá tenné[2].
A marihuána hatása alatt az emberek valóban nehezebben tanulnak meg új dolgokat és ezekre rosszabbul is emlékeznek. Ez a rövidtávú memóriában beálló működéscsökkenés csak az intoxikáció időtartamának végéig tart, körülbelül két óráig. Igaza van tehát a cikk szerzőjének abban, hogy marihuána hatása alatt nem tanácsos tanulni.
A kannabisz-fogyasztás nem befolyásolja a főiskolások és egyetemisták tanulási teljesítményét[3]. A középiskolás diákok körében az erős marihuána-használók gyengébben tanulnak[4], de többségüknek már a füvezés előtt is volt tanulási problémájuk[5], sokan más drogokat is használnak közülük, amelyek valószínűleg hozzájárulnak a teljesítmény csökkenéséhez[6]. A marihuána rendszeres használata a középiskolában inkább egy általános „devianciamintába” illeszkedik. Depressziós, motiválatlan, a konvenciókhoz nem alkalmazkodó középiskolások választhatják a marihuánát, de nem a marihuána okozza a devianciájukat[7]. A tanulmányok egyöntetűen azt találták, hogy a marihuána-használók a nem használókhoz hasonló vagy azokénál magasabb béreket keresnek[8].
A kutatások szerint a marihuána fogyasztása valóban súlyosbíthatja a szkizofrénia tüneteit, és kiválthatja új "epizódot", de nem a marihuána okozza a szkizofréniát (az utóbbi évtizedekben a marihuána fogyasztásának ugrásszerű terjedéséhez képest a szkizofrénia előfordulása enyhe csökkenést mutat[9]).
A kannabisznak az autóvezetésre gyakorolt hatásait illetően a tudományos kutatások megállapították, hogy bár nem veszélytelen a kannabisz hatása alatt a volán mellé ülni, ez a drog sokkal kisebb kockázatot jelent a közúti balesetokozás szempontjából, mint az alkohol, mely a balesetek egyik fő oka[10]. Az Országos Kriminológiai Intézet közlekedési balesetekkel kapcsolatos vizsgálata szerint „a kábítószer szerepe a bűncselekményekben mind a tények, mind a közvélekedés alapján elenyésző”[11].
A kannabisz THC-tartalmát illetően valóban enyhe növekedés mutatható ki Európában. Ez a növekedés a házilag termesztett növényekre jellemző, Hollandia kivételével az európai országokban továbbra is az importált, és a korábbival megegyező 6-8%-os THC-tartalmú kannabisz kapható[12]. Egyes kutatók szerint a megnövekedett hatóanyag tartalom sem feltétlenül vezet nagyobb károkhoz, sőt. Gyakorlatilag lehetetlen a kannabiszt halálosan túladagolni, még háromszoros THC tartalom esetén is. A megnövekedett potencia lehetőséget ad arra, hogy a kívánt hatást kevesebb mennyiséggel érjék el, ezzel pedig kevesebb egészségi kár is keletkezne (mivel kevesebb kátrány és más égéstermék kerülne a tüdőbe. [13])
A kannabisz betiltását Amerikában sokkal kevésbé a valódi közegészségügyi szempontok indokolták, mint az olcsó kender elleni gazdasági lobbi, és az afro-amerikaiakkal szemben táplált rasszizmus. A szervezett bűnözést és illegális drogkereskedelmet éppen a tiltás eredményezi, aminek tökéletes példáját láthatjuk az amerikai szesztilalom esetében.
A cikk állításával ellentétben, a „döntéshozókra nyomást gyakorolni kívánó csoportok” soha nem állították, hogy a kannabisz veszélytelen. Ezek a civil szervezetek a drog-jelenség emberséges és hatékony kezeléséért léptek fel. Legutóbb, a Polgári Engedelmességi Mozgalom kapcsán 56 kábítószer-jelenséggel napi szinten foglalkozó szakember is kiállt a dekriminalizáció szükségessége mellett[14].
Semmilyen tudományos bizonyíték nincs amellett, hogy a büntetőjogi eljárásnak elrettentő hatása lenne azokra a fiatalokra, akik illegális szerekkel próbálkoznak, ugyanakkor nyilvánvaló bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy a problémás fogyasztók üldözése nemhogy megakadályozza, hanem elősegíti marginalizációjukat és stigmatizációjukat és csökkenti a sikeres társadalmi integráció valószínűségét.
Ezt az olvasói levelet a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai weboldalának a www.drogriporter.hu-nak Médiamonitor programja részeként kapták. A Médiamonitor program célja, hogy figyelje és olvasói levelek segítségével tudományos alapokon nyugvó tényekkel korrigálja a sajtóban megjelent, legális és illegális drogokkal kapcsolatos tévedéseket és pontatlan információkat. A cikk kritikája felkerült a honlapunkra, melyet ezúttal szeretném szíves figyelmükbe ajánlani.
Munkájukhoz további sok sikert kívánva,
Takács István Gábor
Pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
1054 Budapest, Víg utca 28. 3. em. 1.
tel/ fax: (36) 1 279-2236, (36) 1 279-0755
www.drogriporter.hu
takacsistvan@tasz.hu
[2] Marihuana Myths: Marihuana Facts, Zimmer and Morgan, The Lindesmith Center, 888 Seventh Avenue, NY, NY 10106, 1997
[4] Jessor, R. et al., “Psychosocial Correalates of Marihuana Use and Problem Drinking in a National Sample of Adolescence,” American Journal of Public Health 70: 604-13 (1980); Brook, J.S. et al., “Stability of Personality During Adolescence and its Relationship to Stage of Drug Use,” Genetic, Social,and General Psychology 111: 317-30 (1985); Block, J. et al., Longitudinally foretelling Drug Usage in Adolescence: Early Childhood Personality and Environment Precursors,” Child Development 59: 336-55 (1988); Kandel, D.B. and Davies, M., “High School Students Who Use Crack and Other Drugs,” General Archives of Psychiatry 53: 71-80 (1996); Kandel, D.B. and Logan, J.A., “Patterns of Drug Use from Adolescence to Young Adulthood: I. Periods of Risk for Initiation, Contunued Use and Discontinuation,” American Journal of Public Health 74: 660-66 (1984); Hawkins, J.D. et al., “Risk and Protective Factors for Alohol and Other Drug Problems in Adolescence and Early Adulthood: Implications for Substance Abuse Prevention,” Psychological Bulletin 112: 64-105 (1992).
[5] Shedler, J. and Block, J., “Adolescent Drug Use and Psychosocial Health,” American Psychologist 45: 612-30 (1990); Block et al (1988).
[6] Johnson, V., “A Longitudinal Assessment of Predominant Patterns of Drug Use Among Adolescence and Young Adults,” pp. 173-82 in Chesher, G. et al. (eds), Marijuana: An International Research Report, Canberra: Australian Government Publishing Service (1988); Yamaguchi, K. and Kandel, D.P., “Patterns of Drug Use from Adolescence to Young Adulthood III: Predictors of Progression,” American Journal of Public Health 74: 673-81 (1974); Jessor, R., “Roblems Drinking and the Dimensions of Involvement with Drugs,” American Journal of Public Health 73: 543-52 (1983); Kandel, D.P. and Yamaguchi, K., “From Beer to Crack: Developmental Patterns of Drug Involvement,” American Journal of Public Health 83: 851-55 (1993); Kandel, D.P. and Davies, M., “High School Students Who Use Crack and Other Drugs,” Archives of General Psychiatry 53: 71-80 (1996).
[8] Kandel, D.B. and Davies, M., “Labor Force Experiences of a National Sample of Young Adult Men,” Youth and Society 21: 411-45 (1990); Register, C.A. and Williams, D.R., “Labor Market Effects of Marijuana and Cocaine Use Among Young Men,” Industrial and Labor Relations Review 45: 435-51 (1992); Kaestner, R., “The Effect of Drug Use on the Wages of Young Adults,” Journal of Labor Economics 9: 381-412 (1991); Kaestner, R., “New Estimates of the Effect of Marijuana and Cocaine Use on Wages,” Industrial and Labor Relations Review 47: 454-70 (1994); Gill, A.M. and Michaels, R.J., “Does Drug Use Lower Wages?,” Industrial and Labor Relations Review 45: 419-34 (1992); Sickels, R. and Taubman, P., “Who Uses Illegal Drugs?,” American Economic Review 81: 248-51 (1991); Kandel, D. et al., “The Impact of Drug Use on Earnings: A Life-Span Perspective,” Social Forces 74: 243-70 (1995).
[9] Macleod J, Oakes R, Copello A, Crome I, Egger M, Hickman M, Oppenkowski T, Stokes-Lampard H, Davey Smith G. (2004) Psychological and social sequelae of cannabis and other illicit drug use by young people: a systematic review of longitudinal, general population studies. Lancet. 2004 Május 15;363(9421):1579-88.
[11] Irk Ferenc (1999) Bűnözés és balesetek, különös tekintettel a fiatalokra, Országos Kriminológiai Intézet
[12] EMCDDA (2004) Éves jelentés, 2004: A kábítószer-probléma az Európai Unióban és Norvégiában (90. oldal)
[14] Szakemberek a drogfogyasztók mozgalma mellett NOL • Népszabadság Online • 2005. április 20.