A Hepatitisz Világnap alkalmából megjelent a Közép- és Kelet-Európai Ártalomcsökkentő Hálózat (CEEHRN) új kiadványa!

A Hepatitisz Világnap alkalmából megjelent a Közép- és Kelet-Európai Ártalomcsökkentő Hálózat (CEEHRN) új kiadványa!
 

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Ártalomcsökkentők Közhasznú Szakmai Egyesülete (ÁSZ) ezúton hívja fel a figyelmet a Közép- és Kelet-Európai Ártalomcsökkentő Hálózat (CEEHRN) október elsején, a Hepatitisz Tudatosság Világnapjára megjelent kiadványára:

Hepatitis C a kábítószer-használók körében

az új EU tagállamokban és a környező országokban

Cselekvési javaslatok

Töltse le a magyar nyelvű pdf-et itt!

A dokumentum szerint a hepatitisz C járvány, melyet észrevétlensége miatt napjainkban a „csendes járványnak” is neveznek, Közép- és Kelet-Európában leginkább az injekciós kábítószer-használókat és a fogvatartottakat sújtja.

A probléma akkor kezelhető, ha a válasz kialakítása e kiszolgáltatott csoportok valódi szükségleteinek figyelembevételével történik.

A kiadvány a régióban a járvány elterjedtségével és a válaszul született állami beavatkozásokkal kapcsolatos alapvető tények mellett a hatékony lépések megtételéhez szükséges cselekvési javaslatokkal szolgál a döntéshozóknak, a segítő-szolgáltatóknak, valamint támogatóknak, és részletes teendőkkel szólítja meg a büntetés-végrehajtás intézményeit, aktivistákat és kutatókat is.

A javaslatok kialakítására orvosok, segítő-szolgáltatók és kutatók, a hatóságok képviselői és az érintett csoportok kilenc hónapos konzultációja során került sor.

A legfontosabb tények:

• A hepatitisz C vírus (HCV) elterjedtebb, mint az AIDS betegséget okozó HIV. A világ lakosságának három százaléka, mintegy 200 millió ember hepatitisz C fertőzött, amely a máj gyulladásos megbetegedéséhez és korai halálhoz vezethet.

• Közép- és Kelet-Európában a hepatitisz C járvány leginkább az injekciós droghasználókat és a fogvatartottakat sújtja. Az EU új tagállamaiban és a környező országokban a regisztrált hepatitisz C fertőzöttek többségét (60-90%) az injekciós droghasználók teszik ki, akik az injekciós eszközök megosztása révén fertőződtek meg. Magyarországon különböző mintákban az injekciós droghasználók hepatitisz C fertőzöttsége 30-35% körüli,  Közép- és Kelet-Európa egyes városaiban a fertőzöttségi arány eléri akár a 90%-ot is, a fogvatartottak 20–40%-a él hepatitisz C-vel.

• A hepatitisz C terjedése ellen MOST kell fellépni! A késedelem a fertőzés további széles körű terjedésével és súlyos egészségügyi problémákkal jár, miközben jelentősen megnöveli a közeli jövőben az Európai Unióra háruló egészségügyi kiadásokat.

• A járvány megfelelő, költséghatékony, úgynevezett ártalomcsökkentő szolgáltatásokkal megállítható, de ezeknek a célzottan az injekciós droghasználók részére létesített megelőző szolgáltatásoknak a lefedettsége nem megfelelő, elérhetősége még mindig nem akadálytalan. Sok börtönben hiányoznak a tudományos bizonyítékokon alapuló prevenciós politikák és stratégiák.

• Az emberek nem tudnak HCV fertőzöttségükről, mert a tesztelés nehezen elérhető.

• Habár a hepatitisz C-nek létezik hatékony kezelési módja, a kábítószer-használók gyakran egyáltalán nem jutnak hozzá, annak ellenére, hogy a 2005-ben európai konszenzus született arról, hogy az aktív kábítószer-használat önmagában nem lehet kizáró oka a kezelésnek.

A legfontosabb javaslatok:

·         A politikai döntéshozóknak fel kell ismerniük a hepatitisz C megelőzésének és kezelésének szükségességét, és nagyobb elkötelezettséget kell tanúsítaniuk.

·         A kormányoknak a civil társadalom képviselőivel együttműködve kell kidolgozniuk a hepatitisszel kapcsolatos ajánlásokat vagy elköteleződési nyilatkozatokat.

·         A droghasználatot és a droghasználókat célzó büntetésen alapuló drogpolitika megváltoztatására van szükség, mert a represszív politika akadályozza a hepatitisz C megelőzést.

·         A politikának támogatnia kell a különböző ártalomcsökkentő szolgáltatásokat.

·         A kábítószerekkel kapcsolatos ártalmak és kockázatok csökkentésére irányuló programok elérhetőségének jelentős javítására van szükség, melyek közül a legalapvetőbb a tanácsadáshoz, tűcseréhez, ingyenes hepatitisz teszteléshez, hepatitisz A és B oltáshoz valamint helyettesítő kezeléshez való hozzáférés növelése.

·         A szolgáltatások nyújtásába be kell vonni az injekciós droghasználókat, különösképpen a megkereső, kortárs-képző programokba, valamint a szolgáltatások megtervezésébe és értékelésébe.

·         A kábítószer-használókat a klinikai feltételek alapján be kell vonni a kezelésbe, egyedi esetenként bírálva el a kezelésre való alkalmasságukat.

 ·         A prevenciós szolgáltatásoknak a börtönökben egyenértékűeknek kell lenniük a közösségben elérhetőekkel. Amennyiben a tűcserét még nem lehet kialakítani a börtönökben, a fogvatartottak és a személyzet sterilizációs technikákkal kapcsolatos megfelelő felvilágosítása mellett fertőtlenítő szer biztosítására van szükség, hogy csökkenteni lehessen a hepatitisz C fertőzés rizikóját.

·         A börtönöknek és a fogdáknak ki kell alakítaniuk a megfelelő terápiás programokat a drogfüggő fogvatartottak részére, beleértve a helyettesítő kezelés biztosítását is.

További háttéranyagokat találhatnak a www.drogriporter.hu és a www.ceehrn.org weboldalakon.

További információért Takács István Gáborhoz (06-20-463-8062) a Társaság a Szabadságjogokért munkatársához fordulhatnak.

Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)

Ártalomcsökkentők Közhasznú Szakmai Egyesülete (Ász Egyesület)

2006. szeptember 29.

Budapest