A kutatók szerint az alpesi országban az elmúlt évtizedben alkalmazott úttörő módszerek jelentősen csökkentették a drogproblémákat.
A kutatók szerint az alpesi országban az elmúlt évtizedben alkalmazott úttörő módszerek jelentősen csökkentették a drogproblémákat.
Két zürichi tudós, Carlos Nordt és Rudolf Stohler a The Lancet c. rangos egészségügyi folyóirat június 3. számában jelentette meg annak a kutatásnak az eredményeit, amely az elmúlt 13 év adatai alapján elemezte az ország különféle ártalomcsökkentő programjainak hatékonyságát. Mintegy 7250 zürichi heroinfüggőt vontak be a vizsgálatba, akik 1991 és 2001 között valamilyen fenntartó terápiában (metadon, buprenorfin vagy heroinfelíró programon) vettek részt. Amikor a kilencvenes évek elején Zürichben beindították az első ilyen programokat, akkor az ellenzők azt vizionálták, hogy az ártalomcsökkentés hatására a fogyasztók száma drámaian emelkedni fog. A kutatás eredményei éppen ennek ellenkezőjére engedtek következtetni: a statisztika szerint a heroinhasználat incidenciája (tehát az új használók aránya) évről évre mintegy 4%-al csökkent, 1990 óta összesen 82%-al (1990-ben 850, 2002-ben 150).
A táblázat a heroinhoz köthető ártalmak csökkenését mutatja be Svájcban; piros: túladagolásos halálesetek, fekete: AIDS miatti elhalálozások (Svájci Szövetségi Egészségügyi Minisztérium)
A környező országokhoz képest a svájci heroinfogyasztók jóval könnyebben és gyorsabban juthatnak hozzá a szolgáltatásokhoz: míg Olaszországban egy fogyasztó átlagosan 4 év múlva jut el egy szubsztitúciós programba, addig Svájcban ez az idő csupán 2 év. Azok a svájci heroinfüggők, akik nem voltak képesek felhagyni szenvedélyükkel, és a helyettesítő szerekkel sem elégedtek meg, orvosilag felírt heroinban részesülhetnek. „[A heroinfenntartó programok eredményeként] az emberek normális életet élhetnek, munkába járhatnak, nem válnak a drogok megszerzésének megszállottjaivá, mivel tudják, hogy legálisan is enyhíthetik elvonási tüneteiket,” nyilatkozta dr. Stohler a Reutersnek.
Sárosi Péter
