A kormány stílszerűen április elsején nyújtotta be az Országgyűlés elé a Büntető Törvénykönyv módosítását. A módosítás annyira abszurd, hogy egy demokratikus jogállamban áprilisi tréfának minősülhetne. De sajnos nem az. A Drogriporter szétszedte a szöveget, olvassátok az alábbi ismertetőnket!
A törvénymódosítás céljáról és módjáról – általános megjegyzések
Jogállamban törvényeket – különösen a végső eszköznek tartott büntetőjogi szabályokat – a szakemberek bevonásával, széleskörű társadalmi egyeztetéssel, hatásvizsgálatok elvégzésével szoktak hozni. Magyarországon azonban már meg sem lepődünk azon, ha az alkotmányt vagy a Btk-t is úgy módosítják, egyik napról a másikra, ahogyan zoknit cserél az ember. Nem volt szakmai egyeztetés, a szakmát ez a módosítás éppúgy hideg zuhanyként érte, mint a közvéleményt. Mondjuk ki: ez a törvénymódosítás nem a dizájner drogok terjedése miatti hiteles aggodalmon alapul. Hiszen ez a jelenség több, mint tíz éves, és a kormány évekig a füle botját sem mozdította a szakma figyelmeztetéseire. Jellemző az is, hogy mind a „hajtóvadászat”, mind a szigorítás a fogyasztókat érinti a legrosszabbul: a nem terjesztői tényállások szigorodnak megint a leginkább.
Amit itt láthatunk, az a szakirodalomban büntetőjogi populizmusként ismert jelenség iskolapéldája. A kormány a csökkenő népszerűségének visszafordítására keresett közvéleménykutatók segítségével olyan témákat, ahol a saját vidéki szavazóbázisában könnyen és olcsón szavazatokat szerezhet és tarthat meg. A drogellenes háború ilyennek bizonyult, hiszen a magyar közvélemény nem elég tájékozott az ilyen drogellenes háborúk alacsony eredményessége és nem kívánt következményei szempontjából.
Ez az ad hoc törvényalkotás nem helyettesíti a felelős szakpolitikai döntéshozást, aminek az intézményes keretét (nemzeti drogkoordináció) is teljesen leépítette a kormányzat az elmúlt 15 évben. Öt éve nincsen nemzeti drogstratégia, nincsenek pályázatok, kiszorultak a civilek az iskolai prevencióból, alig jutnak be a leginkább rászurolók az addiktológiai ellátórendszerbe. Hiába próbálja a kormányzat úgy keretezni ezt a az egészet, mint valamiféle “tökös” drogpolitikát, valójában ami történik, az nemzeti katasztrófa. Katasztrófa az érintetteknek, a családjaiknak, a szűkebb és tágabb környezetüknek. Ez az ország jobbat érdemelne ennél: egy felelős, bizonyítékokra támaszkodó, a szakma és civilek bevonásával készülő drogpolitikát.
A törvénymódosítás indoklásáról
“A kormány zéró toleranciát hirdetett a kábítószerek ellen.”
Kérdem én: mikor hirdetett? Hát nem most. Az elmúlt 15 évben mást sem hallottuk, mint hogy zéró tolerancia van életben a drogok ellen. Előszedhetnénk a 2010-es évek elejéről olyan kormány-nyilatkozatokat, amik már akkor az zéró-toleranciáról beszéltek. Persze aztán kiderült az is, hogy ez a zéró-tolerancia a valóságban inkább szelektív tolerancia. Nem vonatkozik például bizonyos politikusokra, akiknek az ügyeit elsikálják. Vonatkozik ellenben évente több ezer fiatalra, akiket elkapnak egy-két spanglival a rendőrök, hogy egy értelmetlen és igazságtalan eljárást folytassanak le ellenük, az adófizetők pénzének elvesztegetésével. Az elmúlt 15 évben ez a zéró-tolerancia vajon visszaszorította a drogfogyasztást? Nem úgy tűnik, ha a kormány szerint most ennyire súlyos a helyzet.
“A kábítószer súlyosan károsítja az egészséget, megöli az embereket, bűncselekményekhez, balesetekhez, a közbiztonság általános romlásához, tragédiákhoz vezet”.
Természetesen minden egyes anyag “megölhet” embereket, nem csak a kábítószerek. A túl sok még a vízből is mérgező, meghalhatsz tőle. Meg lehet halni az alkoholtól is, ha egy ültő helyében túl sokat iszik valaki. Vannak kábítószerek, amelyeknél az átlagos fogyasztói dózis és a halálos adag közötti különbség csekély. De mondjuk konkrétan a legismertebb illegális szernek, a kannabisznak nincsen ismert halálos dózisa embereknél. Legfeljebb attól halhat meg, ha az emberre ráesik egy hasissal teli zsák, és agyoncsapja. Sőt, a hosszú távú fogyasztásával sem összeköthető olyan betegség, ami a halálozások jellemző okául szolgál, mint az alkohol-fogyasztás és a dohányzás esetében. Mégis: a magyar állam szerint az alkoholt nemzetileg népszerűsíteni kell, a fűszívókkal szemben pedig zéró-toleranciát alkalmazni.
“A cél a kábítószer és az illegális tudatmódosító szerek használatának, terjesztésének és népszerűsítésének teljes felszámolása„.
Ezt is hallottuk már korábban: a legutóbbi nemzeti drogellenes stratégia 2020-ra drogmentes Magyarországot ígért. Ez már akkor is utópia volt, és ma is az. Akár tetszik ez egyes politikusoknak, akár nem, a kémiai tudatmódosítás egyidős az emberiséggel, nem lehet eltörölni. Addig meg különösen nem, amíg a legális tudatmódosító szereket állami pénzen népszerűsítik: ez a kettős mérce teljesen aláássa a kábítószer-ellenes harc hitelességét az ifjabb generációk szemében. Sokkal inkább a drogjelenség ártalmainak csökkentésére kellene összpontosítani, nem az eltörlésére.
“Az alábbi törvénymódosítások a kábítószer kereskedelem, terjesztés és fogyasztás elleni hatékonyabb fellépés jogszabályi környezetét teremtik meg …”
Valójában már eddig is Európa legszigorúbb drogszabályozása volt a magyar, az eddigi jogszabályok is tökéletesen alkalmasak voltak a fellépésre. Már ma is gyakran szigorúbban bünteti az állam nálunk a fűtermesztőt, mint aki embert öl! Ami a kereskedelemért jár, az egyenesen az óvodásokat gyilkoló terroristák büntetésével van egy kategóriában. De az igazság az, hogy hiába szigorítják a büntetési tételeket, attól nem lesz semmivel sem kevesebb drogfogyasztás. Nem kell nekem hinni: el kell olvasni a kriminológiai szakirodalmat. Alapvetés, hogy a büntetési tételek szigorítása nem jár együtt a bűncselekmények számának automatikus csökkenésével. Ellenben tönkre lehet tenni ezzel egy csomó fiatal ember életét, nem beszélve a családjaikról.
Lássuk akkor a törvénymódosítás konkrét változtatásait:
Szigorodik a kábítószer termesztés, tartás és beszerzés büntetése
Eddig a kábítószer termesztése, előállítása, megszerzése, tartása alapeseti (tehát a csekély mennyiséget meghaladó, de a jelentős mennyiséget el nem érő kábítószer esetén) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel volt büntethető. Ezután két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés jár érte. A minősített eset – ha üzletszerűen, bűnszövetségben, hivatalos személyként követik el – az eddigi 2-8 év helyett 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztésre változik.
Tovább korlátozzák az elterelést
2013-ban bevezették, hogy az elterelést két éven belül csak egyszer lehet igénybe venni. Ezentúl azonban örökre kizárul az elterelés lehetőségéből az, aki már két alkalommal igénybe vette az elterelést. Akit többször elkapnak, az mehet a bíróságra. Ráadásul csak az veheti igénybe az elterelést, aki “az elkövetés körülményeit feltárja, illetve lehetővé teszi a kábítószert értékesítő személy kilétének a megállapítását.” Magyarul ha nem vagy hajlandó elárulni, kitől vetted, akkor kizárnak az elterelés lehetőségéből. De mi van, ha azt mondja az elkövető, hogy egy szakállas bácsitól vásárolta felemás cipőben, aki éppen az ereszről csúszott le a Keleti közelében? Nem sokat tudnak ezzel kezdeni…
Ha egyetemistaként a koleszben szívsz, még jobban megszívhatod
Már most is megszívhatod, hiszen a 2013-ban szigorított jelenlegi szabályozás szerint is három évig terjedő szabadságvesztés jár azért, ha valaki elszív egy spanglit köznevelési intézmény területén. De az új szabályozás ezt tovább szigorítja, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztést ír elő – a bírónak alapesetben szabadságvesztést kell kiszabnia. Ráadásul a bírónak abból kell kiindulnia a középmértékes szabály alapján, hogy 3 évet ((1+5)/2) ad, aminél ha kevesebbet szabna ki, alaposan meg kell indokolnia. Ha mégis két évnél nem több a kiszabott szabadságvesztés, akkor elrendelheti a végrehajtás felfüggesztését. (Ha ennél több, akkor kötelező leülni a büntetést.) Kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben a bíró adhat közérdekű munka büntetést vagy pénzbüntetést is, de akkor is: az alap opció a szabadságvesztés. Ráadásul az utóbbi években visszaesett a feltételes szabadságra bocsátások száma. A kábítószer miatt büntetésüket töltők a tapasztalatok szerint szinte alig szabadulnak feltételesen. Ez egészen drákói annak tekintetében, hogy a felmérések szerint a fiatal felnőttek korosztálya, és ezen belül is az egyetemre járók körében jóval magasabb az illegális szerek fogyasztásának előfordulása. Tipikusan ez a korosztály és ez a színtér az, ahol az emberek gyakran kísérleteznek hasonló szerekkel.
Megszűnik az új pszichoaktív anyagok kategóriája
Megszűnik az új pszichoaktív anyag kategóriája (ezek olyan szerek, amelyek ideiglenesen kerültek tiltólistára, amíg a vizsgálatuk el nem döntötte, hogy hozzá kell-e őket adni a kábítószerek listájához vagy sem). Tipikusan ide tartoznak az ún. Dizájner drogok, mint amilyen az utcán herbál/bióként árult szintetikus kannabinoidok, vagy a kristályként árult szintetikus stimulánsok. Ezután ezek átkerülnek a kábítószer-listára. Ennek a hozadéka, hogy szigorodnak a terjesztői büntetési tételek. De egyben az is, hogy ezeknek a szereknek a fogyasztói is részesülhetnek elterelésben. Eddig ugyanis az új pszichoaktív anyagok fogyasztása szabálysértés volt, amit főként pénzbírsággal büntettek. Viszont mivel az eltereltekre gyakran ráterhelik a bűnügyi költséget, ami százezres vagy milliós tétel is lehet, ez nem feltétlenül jó hír minden fogyasztó számára.
Változik a kábítószer fogalma és jogi értelmezése
A kábítószer fogalmát újraértelmezi a módosítás. Három korábbi kategóriát egyesítenek: a) a (klasszikus, már eddig is tiltott) kábítószerek kategóriáját b) az előbb említett új pszichoaktív anyagok kategóriáját és c) “a bódult állapot előidézésére alkalmas, nem emberi fogyasztásra szánt” anyagokat, “ideértve a más szer hozzáadásával vagy szerkezete átalakításával előállított anyagokat, illetve a más tudatmódosító szereket” is. Magyarul minden kábítószer, ami alkalmas a tudatmódosításra.
Ez a leghomályosabb rész az egész módosítás szövegében – bíró legyen a talpán, aki ezt értelmezni tudja. Lássuk kicsit részletesebben az értelmező rendelkezéseket!
Az értelmezés szerint kábítószernek minősül minden olyan nem emberi fogyasztásra szánt anyag, ami “objektív módon és általánosságban” alkalmas “a tudatmódosító hatás előidézésére”, “függetlenül attól, hogy az elfogyasztásuk az adott személyekből az egyes konkrét esetekben milyen tényleges hatásokat váltott ki.” Ugyanakkor az értelmező rendelkezés szerint nem minősülnek kábítószernek “az emberi fogyasztásra szánt, és ilyenként legális forgalomban kapható anyagok (pl. az alkohol, a dohánytermékek, a gyógyszerek stb.).”
És mi van, ha mondjuk emberi fogyasztásra szánt formában, például ételként vagy italként hoz valaki forgalomba hoz egy olyan anyagot, ami eddig sem az a) és sem a b) kategóriában nem szerepelt, tehát sem kábítószernek, sem új pszichoaktív anyagnak nem minősült? Akkor ugyanis nem illik bele a c) kategóriába sem, hiszen emberi fogyasztásra szánták! Ezzel gyakorlatilag kicselezhető az egész jogszabály.
Ráadásul mi van akkor az olyan gyógyszerekkel, amelyek nem “emberi fogyasztásra” készültek, hanem másra, például fertőtlenítésre használják őket? Például a gyógyszertárban kapható orvosi alkohol? A módosítás szerint az is kábítószernek minősül.
Közbiztonsági őrizet
A rendőr legfeljebb 72 órára közbiztonsági őrizetbe veheti a módosult, bódult tudatállapotban lévő személyeket, ha “az érintett személy élete, testi épsége, egészsége vagy a közbiztonság megőrzése” érdekében ezt szükségesnek látja. Különösen, ha “az érintett személy másokat súlyosan zaklató vagy a köznyugalmat más módon súlyosan sértő magatartást tanúsított.” Illetve ha nem volt együttműködő az egészségügyi személyzettel. Az őrizetet a rendőrségi fogdán hajtják végre.
Az orvosnak értesítenie kell a szülőt
Az orvosnak ezután kötelező lesz értesíteni a kiskorú személy törvényes gondviselőjét, ha a kezelt kiskorú személy kábítószer hatása alatt áll.
Bezárhatók az üzletek, ahol drogot árultak
Az önkormányzati jegyző bezárhatja legfeljebb egy év időtartamra azt az üzletet, ahol kábítószerrel kereskedtek. Az üzlet beáratán el kell helyezni egy írásos tájékoztatót a bezárásról és annak indokáról.
Feltételes szabadlábra bocsátás szigorítása
Nem bocsátható feltételesen szabadlábra a visszaeső kábítószer-kereskedő.
Elkobzás
A hatóságok elkobozhatják a kábítószer termesztésre/előállításra/tárolásra stb. Használt ingatlan és járművet.
Szigorúbban ítélik meg a bódult állapotban elkövetett emberölést és súlyos testi sértést
Az emberölés alapesetben öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ezentúl a szigorúbb, tíz évtől húsz évig vagy életfogytig terjedő szabadságvesztéssel járó kategóriába kerül az is, ha valaki a bűncselekményt kábítószer hatása alatt követte el. Szintén szigorítják a bódult állapotban való súlyos testi sértést, ami egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ellenben az ittas elkövetés nem számít ilyen súlyosbító körülménynek.
A kereskedők kitilthatók lesznek a településről
Ezentúl a kábítószer kereskedelem bűncselekményt elkövető személyt legalább egy, de legfeljebb öt évre ki lehet tiltani egy településről, vagy a település, illetve az ország meghatározott részéről. Ezt egyes politikusok azért sürgették, hogy a dizájner drogok ismert terjesztőit el lehessen távolítani a településről vagy városrészből.
