A részegen utcára vizelés és nemi szerv mutogatása még belefér, de a droghasználat következtében kialakuló járványok megfékezése és a drogszemét megszüntetése azért már túlzás
Mindenkinek ismerős a közterületen italozó tinédzserek és a részegség alatt összerondított kapualjak és járművek látványa. A Kisalföld szerzője, Garamvölgyi Imre saját bevallása szerint már kezd hozzászokni a csöppet sem áldásos körülményekhez és már a tudatmódosult hippik sem zökkentik ki önuralmából.
„Az azonban már sok, hogy egy bejegyzett civil szervezet aláírásokat gyűjt, hogy biztonságos házak legyenek a „nyóckerben". Ez az a hely, ahol a drogosok nyugodtan belőhetik magukat steril fecskendővel, felügyelő személyzettel. Mi ez, ha nem a drogfogyasztás nem is túl burkolt legalizálása?” – fakad ki a szerző.
Ironikus, hogy Garamvölgyit épp egy olyan program megvalósítására tett kísérlet akasztja ki a leginkább, amely a szerhasználattal járó szemét eltűntetésével kulturáltabbá szeretné tenni a közterületet. A Szoba a Nyolcban kezdeményezésnek ugyanis éppen az a célja, hogy a budapesti Józsefvárosban fellelhető intravénás drogfogyasztói csoport ne az utcán dobálja el a használt tűket – mint a részeg a sárgát a kapualjban – hanem egy olyan, a közterülettől jól elzárt helyiségben, ahonnan az nem kerülhet ki az utcára.
„Mi ez, ha nem a drogfogyasztás nem is túl burkolt legalizálása?”
Röviden: egy olyan befektetés, amiből mindenki profitál és melynek hatékonyságát a szerhasználók és a környezetükben élők esetében tudományos kutatások is elismerik.
A jól működő tűcsere program – amivel Józsefváros ősztől sajnos már nem rendelkezik – több funkciót is ellát: a steril injektáló eszközök biztosításával csökkenti a szerhasználók egymás közti tűmegosztásának kényszerét, ezzel pedig olyan járványokat előz meg, mint a Hepatitis C és a HIV. Ezeknek a betegségeknek a gyógykezelése évente páciensenként akár több millió forintba kerülhet, míg a steril tűkkel és fecskendőkkel történő megelőzés ennek töredéke. Másfelől a tűcsere számos olyan szolgáltatást nyújt a klienseknek, amivel segíti a szermentessé válásukat és visszailleszkedésüket a társadalomba. Az ellenőrzött fogyasztói szoba ennél annyiban lép tovább, hogy az intravénás szerhasználóknak olyan, orvosok által ellenőrzött helyszínt biztosít, ahol az egészségüket legkevésbé károsítva, másokat kevésbé zavarva, szemetelés nélkül injektálhatják az általuk hozott drogot. A félreértés elkerülése végett tehát rögzítsük: a személyzet nem ad drogot a klienseknek és nem érdekelt a szerhasználat fenntartásában. Épp ellenkezőleg, motiválja a klienseket a leszokásra!
Tekintse meg a TASZ filmjét a VIII. kerületi intravénás droghasználat helyzetéről
A Szoba a Nyolcban kezdeményezésnek ez csak az egyik, az ártalomcsökkentő pillére, amelyet a megelőzés, a kezelés és a rendészet pillérei egészítenek ki. „Ezt a négypilléres stratégiát már a világ számos nagyvárosában sikerrel alkalmazták. Jelenleg több mint 90 ellenőrzött fogyasztói szoba létezik a világon. Az elsőt 1986-ban hozták létre Svájcban, majd sorra jöttek létre hasonlók Németországban, Spanyolországban, Hollandiában, Luxemburgban, Kanadában. Tavaly Görögországban, Athénban nyitottak egyet, idén hamarosan megnyílik az első szoba Lisszabonban, Portugáliában is” – olvashatjuk a kezdeményezés honlapján.
A helységek létesítésének eredményeként az említett országokban és városokban csökken az utcai drogfogyasztás, csökken a fertőzések száma, több függőnek sikerül leállni, csökken a drogszemét és a halálos túladagolások száma is.
Bár az utcára vizelést és az ittas állapotban elkövetett rongálást az ellenőrzött fogyasztói szobák sem tudják megelőzni, működésük költséghatékony módon tudja megfékezni a járványveszélyt és megszabadítja a lakosokat az utcákon és lépcsőházakban található drogszeméttől. A szerző döbbenete ellenére a program tehát olyannyira valós problémára reflektál hatékony válasszal, hogy egy hét alatt 1700, zömében józsefvárosi lakos támogatta a kezdeményezést, az online petíciót pedig több mint 5000-en írták alá.
Kardos Tamás
Drogriporter
2014.07.14.
