• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

Tisztább kép az intravénás szerhasználatról

Szerző: Kardos Tamás | november 11, 2015

Tweet
Nagyjából 120 különböző pszichoaktív szert, főleg katinonokat fogyasztanak a hazai intravénás szerhasználók, derült ki az "ISEC – Tisztább kép" projekt első 5 hónapjában végzett vizsgálataiból. A modellprogram céljairól és eredményeiről a projekt szakmai tanácsadójával, Dr. Csorba Józseffel beszélgettünk.

 
Idén januárjában az Ökumenikus Segélyszervezet partnerszervezetekkel együttműködve egy EU-s finanszírozású modellprogramba kezdett, amelynek célja a dizájner drogokról szerzett információk becsatolása a nemzetközi és hazai korai jelzőrendszerbe, illetve a droghasználói oldal felől tájékozódva megismerni, hogy jelenleg milyen szereket használnak intravénásan Magyarországon. A két éves projekt első öt hónapja során összegyűjtött adatok most kerültek publikálásra. Az eredmények értelmezésében Dr. Csorba József, a projekt szakmai tanácsadója és a projektben részt vevő Soroksári Addiktológiai Centrum szakmai vezetője volt segítségünkre.
 
Drogriporter: Mi az aktualitása a  Tisztább kép programnak és mennyire újszerű ez itthon?

Csorba József: Az utóbbi 4-5 évben egyre több új pszichoaktív drogot (dizájner drog) használó jelentkezett kezelésre szerhasználat miatt. Magyarországon csak a lefoglalások alapján tudunk tájékozódni a piacon elterjedt szerekről, de nem tudjuk, hogy ténylegesen milyen szereket használnak. Az általuk emlegetett „kristály”, „penta” és „zene” nevek bármilyen szert takarhatnak. Erről szerettünk volna több információt szerezni és megosztani a kezelőhelyekkel a használt tűk bevizsgálásán keresztül, ami pozitív mellékhatásként a drogszemetet is csökkenti. Amikor megjelent a pályázati kiírás, elkezdtünk gondolkodni a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel (MÖS), hogy ebből csinálhatnánk egy országos programot és akár külföldi partnereket is bevonhatnánk.
 
DR: Történtek hasonló típusú vizsgálatok Európában?
 
CSJ: Olyan vizsgálatról nem tudunk, ahol közvetlenül a fogyasztókon keresztül zajlik hasonló felmérés. Egy szűkebb metszetű finn és egy francia vizsgálatot végeztek korábban, de azóta mindenhol a lefoglalási anyagokból tájékozódnak. Nagy eredménynek tartom, hogy elindultunk egy kvázi ismeretlen területen és folyamatosan finomítva és alkalmazkodva tökéletesítjük a módszereinket. A program részeként önkénteseket is képzünk, akik a terepen gyűjtenek droghulladékot. Ennek hozadékaként térképek születnek arról, hogy a városok mely részeiben található több droghulladék, ami segít az alacsonyküszöbű ártalomcsökkentő programok jövőbeli tervezésében. Három féle droghulladék kerül bevizsgálásra: a tűcserére bevitt ömlesztett, a terepen gyűjtött és a kérdőíves.
 
DR: Melyik szervezetek vesznek részt a projektben?
 
CSJ: Az Ökumenikus Segélyszervezet két központja, egyrészt a Debreceni Szociális és Fejlesztőközpont – ő a pályázat koordinátora –, másrészt a Soroksári Addiktológiai Centrum (Budapest), ezen kívül a Szegedi Drogambulancia, a Miskolci Drogambulancia, Békéscsabán a gyulai régióval együttműködve a Mi-Értünk Egyesület, illetve Budapesten az ArtÉra Alapítvány vesz részt benne. Itthon még együttműködünk a Nemzeti Drog Fókuszponttal és a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézettel. Az analitikai vizsgálatokat a Debreceni Orvostudományi Egyetem toxikológiai laboratóriumában végzik. Továbbá három külföldi szervezet is csatlakozott a programhoz, egy drogprevencióval és ártalomcsökkentéssel foglalkozó szabadkai szervezet, a bukaresti ARAS, akik a ’90-es évek eleje óta foglalkoznak HIV/AIDS megelőzéssel és ártalomcsökkentéssel, illetve Nagyváradról egy egészségügyi közalapítvány, akik részben már elkezdték egy addiktológiai centrum kialakítását. A külföldi szervezeteknél, nem történik adatgyűjtés, ők a probléma szintjét mérik fel, a jelenséggel kapcsolatos jogi hátteret és kezelési ismereteket. A magyarországi vizsgálat lezárultával az implementáció elsősorban náluk fog elindulni, ezért közösen dolgozzuk ki azt a pályázatot, ami alapján ezt a programot ők is tudják végezni.
 
DR: A pályázat sikeres elbírálásakor mérlegelték, hogy Európán belül Magyarországon az egyik legelterjedtebb a dizájner drogok intravénás fogyasztása?
 
CSJ: Azt gondolom, hogy ezt figyelembe vették a pályázat elbírálásánál, de ugyanúgy a mi döntésünket is befolyásolta, hogy itt ez hatalmas probléma és lényegében nem történik semmi a kezelésére. Magyarországon ez az első program, ami konkrétan próbál ezzel a kérdéssel kezdeni valamit.
 
 
DR: Öt hónap adatait elemezve milyen eredményeket hozott a vizsgálat?
 
CSJ: Százhatvan körüli vegyületet mutattunk ki a fecskendőkből, ebből körülbelül 120-125 pszichoaktív vegyület. Az intravénás fogyasztás sajátosságai miatt – a szúrás után egy kis vért visszaszívnak, hogy meggyőződjenek a vénába szúrás sikerességéről – nikotin, koffein, gyógyszerek és élelmiszer tartósítószerek is felbukkannak a mintákban, ami a szerhasználók szervezetéből kerül a fecskendőbe. Leggyakrabban katinonokat találunk (az amfetaminok hatását utánzó, szintetikusan előállított stimuláns szerek), de körülbelül 15 féle kannabinoid típusú szert is kimutattunk, amit nem injektálva, hanem elszívva fogyasztanak.
 
 
DR: Hagyományos kábítószereket sikerült kimutatni?
 
CSJ: Jóval minimálisabb arányban. Amfetaminok még előfordulnak, de a kokain csak elenyésző mértékben és a heroin is ritka. Gyakrabban találtunk ópiát szubsztitúciós kezelésben alkalmazott szereket – például metadont
és buprenorfint, ami azt mutatja, hogy a kezelésben részt vevők egy része más szereket is injektál, illetve tudunk a metadon injektált használatáról is, de a vizsgálat alapján nem tudjuk megmondani, hogy a fenntartó kezelésben használt ópiátok milyen módon kerülnek a szervezetbe. Hasonló a helyzet a terápiákban gyakran használt Rivotrilra és a Xanaxra utaló nyomokkal, amiknek nem tipikus, de szintén elképzelhető az intravénás használata. Most finomítottunk a fogyasztók számára készített  kérdőíven, hogy ezekre is fény derülhessen. 
 
DR: Hogyan tudnak reagálni az egészségügyi és szociális szolgáltatók a dizájner drogok okozta problémára?
 
CSJ: Ez a jelenség egész Európa számára kihívást jelent. Az bizonyos, hogy erősíteni kell az ártalomcsökkentés szerepét, már csak azért is, mert az intravénás használat sokszorozódott a heroinos-amfetaminos időszakhoz képest. Ide tartoznak az utcai megkereső programok is, amik szintén több támogatást igényelnek. Kezelés szintjén pillanatnyilag nincs olyan specifikus terápia, mint az ópiátok esetén a szubsztitúciós kezelés, így az olyan klasszikus addikciókezelési protokollokra kell hagyatkozni, amik érvényesek az alkoholra, a nikotinra, a kábítószerekre, így ezekre az új szerekre is. E szerek használatánál gyakoriak a pszichotikus tünetek, a paranoia, ezért a drogambulanciákon a tüneti kezelés az alapvető kérdés és ezt követi a pszichoszociális támogatás, ami egyénenként eltérő lehet. Tipikus tapasztalat, hogy rövidtávon nagyon intenzív a sóvárgás a dizájner drogok után, de az ópiátokkal ellentétben, egy-két hónapos absztinencia után ez a sóvárgási szint szépen lecsökken.
 
DR: Kiknek fogjátok eljuttatni a most publikált eredményeket?
 
CSJ: Az egyik cél, hogy mindenkihez eljusson Magyarországon, aki a drogkérdésben valamilyen módon érintett, beleértve a kezelőhelyeket, a közigazgatást és az állami szintet is, ezért elküldjük nekik ezt az összesítőt és várjuk a visszajelzéseket. A MAT konferencián az egyik workshop arról fog szólni, hogy a kezelő-ellátó szervezetek hogyan tudják ezeket az eredményeket minél jobban hasznosítani. A visszajelzések alapján mi is tudunk változtatni és finomítani a vizsgálatainkon. A másik cél, hogy az eredmények bekerüljenek a nemzetközi információs bázisokba, illetve a külföldi partnerekhez.
 
 
DR: Vártok valamilyen visszajelzést, esetleg cselekvési javaslatot az állami szervektől?
 
CSJ: Az adatokat figyelembe véve azt gondoljuk, hogy állami vagy közigazgatási szinten is lesz valamilyen következménye a vizsgálatnak. Én abban reménykedem, hogy komolyabban fogják venni a kérdést és felismerik, hogy ez egy súlyos szociális, társadalmi és közegészségügyi probléma, amivel kezdeni kell valamit. Ha azt szeretnénk, hogy ne súlyosbodjon tovább a helyzet, akkor fejleszteni kell az olyan intervenciós lehetőségeket, mint az ártalomcsökkentés és a kezelés. Látjuk, hogy a tűcserék visszaszorításával nőtt a Hepatitis C fertőzöttség, de ebben vélhetően az is benne van, hogy az intravénás használat robbanásszerűen emelkedett a heroinos-amfetaminos időszakhoz képest. Ez a vizsgálat világossá teszi, hogy a súlyossága miatt már nem lehet elmenni a probléma mellett. 
 
DR: A publikáláson és az eredmények közzétételén felül lesznek olyan események, ahol bemutatjátok a vizsgálatot?
 
CSJ: Minden szakmai fórumot és lehetőséget megragadunk, hogy bemutassuk a projektet és az eredményeket. Még tavasszal, a program elején beszámoltunk a projektről a tűcsere szolgáltatások találkozóján, amit a Nemzeti Drog Fókuszpont szervezett, utána május végén a 8. szubsztitúciós fórumon volt egy előadás ezzel kapcsolatosan, illetve júniusban a KCKT konferencián. Október 29-én, Szolnokon  volt egy szakmai műhely az ottani drogambulancia tizedik évfordulója alkalmából, ahol most már komolyabb adatokkal tudtuk szemléltetni a programot. Novemberben a Magyar Addiktológia Társaság konferenciáján két előadás és két workshop is lesz ezzel kapcsolatban, egyikük a külföldi partnerekkel a határokon túlnyúló együttműködési lehetőségeket fogja vizsgálni. A projekt befejezéseként, jövő év végén pedig lesz egy nemzetközi zárókonferencia Budapesten, amin a külföldi partnerek szintén részt vesznek. Ide meghívunk szakértőket az EMCDDA részéről és képviselőket 5-6 országból. 
 
További információk a „Tisztább kép” projektről az alábbi llinken találhatók.
 
Az interjút készítette: Kardos Tamás

Kategória: Hírek

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó videók:

“Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

“Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

“Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter