A két éve bevezetett részleges német kannabisz-legalizáció új átfogó tudományos értékelése szerint nem nőtt a fűfogyasztás a reform hatására – ellenben egy csomó probléma van, amelyek valószínűleg a túlszabályozásból fakadnak.
Mint a Drogriporter is részletesen beszámolt róla, 2024 áprilisában indult útjára a többlépcsős német kannabisz-reform, ami részlegesen legálissá tette a kannabisz fogyasztását és termesztését. A „részleges” itt egy fontos kitétel: ugyanis első körben egyáltalán nem került sor legális ültetvény- és bolthálózatok létrehozására, mint amit Észak-Amerikában láthatunk. Csupán a fogyasztást (az utcán 25 grammot tarthat magánál egy felnőtt, otthon 50 grammot), az otthon termesztést (3 növény) dekriminalizálták, ezenkívül olyan non-profit egyesületek létrehozását engedélyezték, amelyekben a tagok közösen termeszthetnek és szerezhetnek be kannabiszt.
A kétpilléres reform második szakasza még el sem indult: ennek során városok kísérleti jelleggel beindíthatnának olyan boltokat, ahol a programban részt vevő felnőttek meghatározott ideig legálisan vásárolhatnak kannabiszt, és ennek hatásait közben részletesen vizsgálnák (mint Svájcban). Bár a városok részéről óriási érdeklődés mutatkozott, a jelenleg konzervatív szövetségi kormány azonban ezt a második lépcsőt teljesen megakasztotta. Sőt, az első szakasz végrehajtását is inkább akadályozza, mint elősegíti.
A törvény előírta azt is, hogy a reformok hatásait rendszeresen értékelni kell – ennek a független szakemberek által elvégzett értékelésnek (Evaluation des Konsumcannabisgesetzes, EKOCAN) a második jelentése látott napvilágon nemrég. Sajnos számos médiabeszámoló (pl. Euronews) egy olyan képet festettek erről, mintha a kannabisz-reform alapvetően kudarcos lenne. Pedig ez távol áll a valóságtól. A jelentés valójában nagyon is pozitív következtetéseket vont le – és a létező problémáknak többnyire nem a reformhoz, hanem annak felemás jellegéhez van köze.
Az értékelés legfontosabb következtetései:
1) Nem nőtt számottevően a kannabisz fogyasztása
Nem vált valóra az ellenzők fő félelme: hogy a reform „rossz üzenetet” küld a társadalomnak és emiatt hirtelen majd megugrik a kannabisz fogyasztása. A tinédzserek körében nem regisztráltak növekedést a fogyasztásban, sőt, statisztikai hibahatáron belüli enyhe csökkenést tapasztaltak. A felnőtt népesség körében pedig a reform előtti enyhén növekvő trend folytatódott, kiugrás nélkü
2) Drasztikusan csökkentek a kriminalizáció kárai
A reformot megelőző évben, 2023-ban 180 ezer büntetőeljárás indult kannabisz-fogyasztókkal szemben. Az eljárások száma jelentősen visszaesett, bár tartománytól függ, hogy mennyire hajtották végre a reformot. Egyes tartományokban a visszaesés 50% vagy még nagyobb. Ez rengeteg megspórolt rendőrségi munkaórát és költséget jelent, amit valódi bűncselekmények felderítésére lehet fordítani. A kriminalizáció káros hatásairól (megbélyegzés, rejtőzködés) nem is beszélve.
3) Nincsenek azonosítható közegészségügyi károk
A jelentés nem tudott bizonyítékot találni arra, hogy a problémás használatban, illetve a kannabisz-fogyasztás negatív egészségügyi következményeiben bármiféle növekedés lett volna tapasztalható. Nem találtak bizonyítékot arra sem, hogy számottevően változott volna a bódult állapotban okozott közlekedési balesetek száma.
4) A feketepiac valószínűleg csökkent
A felmérések szerint a legális kannabisz egyre növekvő hányada származik legális forrásból (otthoni termesztés, klubok, orvosi kannabisz). Az illegális piac mérete valószínűleg jelentősen csökkent, de persze nem szűnt meg. Ez a reformok részlegességét tekintve nem is meglepő, hiszen nincs valódi legális piac, ami felvehetné a versenyt az illegális piaccal.
5) A kannabisz egyesületek túlszabályozottsága
A non-profit egyesületek alakítása lassan halad, ennek oka a bürokrácia és a lassú engedélyezés (például a konzervatív bajor szövetségi tartományban a hatóságok gyakran blokkolják a törvény végrehajtását). Az egyesületek így nem tudják igazán betölteni a tervezett szerepüket, a hazai fűfogyasztásnak csak a töredéke származik innen. Ez tehát egyáltalán nem a reform mint olyan negatív következménye – hanem éppen a reform következetes végrehajtásának hiányáé.
Egy egyszerű számítás jól szemlélteti a termesztői egyesületek korlátait: a teljes kannabiszkereslet mintegy fele a fogyasztók 16%-ához köthető. Ha feltételezzük, hogy ez a mintegy 0,8–0,9 millió felnőtt teljes mértékben termesztői egyesületekből kívánná fedezni a fogyasztását, akkor országosan legalább 2700–3000, egyenként körülbelül 300 tagú egyesületre lenne szükség. Tekintettel arra, hogy 2025 áprilisáig országosan mindössze 222 engedélyt adtak ki, valószínűtlen, hogy ez a szám a következő években elérhető lesz. Mivel az engedélyezés és működés akadályait eddig nem vizsgálták szisztematikusan, jelenleg még nem lehet megalapozott szakpolitikai javaslatokat megfogalmazni. Ha azonban a fekete piac visszaszorítása prioritás, akkor e problémakörrel foglalkozni kell.” (EKOCAN 2026, 191.)
6) Az ellátórendszer anomáliái
A jelentés rámutatott arra, hogy kevesebben kerültek be az ellátórendszerbe a reform óta – ennek a büntető-igazságszolgáltatás által kezelésre kötelezett emberek (az ottani eltereltek) számában való csökkenés az oka. Az ilyen típusú kvázi-kényszerkezelés etikai és szakmai szempontból eleve rendkívül aggályos, az pedig különösen, hogy egyesek ebbe azt akarják belemagyarázni, hogy szükség van a fiatalok kriminalizálására ahhoz, hogy többen jussanak be az ellátórendszerbe. Éppen az ellenkezője az igaz: az ellátórendszert és a társadalmi környezetet kell úgy átalakítani, hogy a valóban ellátásra szorulókat jobban elérjék az önkéntes szolgáltatások és prevenciós programok.
7) Nőtt a gyógyászati kannabisz mennyisége
A gyógyászati célból legálisan felhasznált kannabisz kínálata sokáig nem érte el a legális keresletet, ugyanis a hazai termesztés nem tudta kielégíteni azt. Ez most változott: míg 2023-ban még 32 tonna, 2025-ben már több, mint 200 tonna legális kannabiszt importáltak ebből a célból. Ez a fű is jelentősen csökkenti a feketepiacot. A jelentés szerint ennek a kannabisznak egy része olyanok kezében köt ki, akik nem orvosi előírásoknak megfelelően használják azt. Viszont nem találtak olyan kimutatható károkat, amik az orvosi kannabisz-fogyasztáshoz köthetőek lettek volna. A problémák persze itt is a nem gyógyászati kannabisz szabályozásának megoldatlanságára vezethetők vissza.
8) Fehér foltok
A jelentés hangsúlyozza azt is, hogy sok fontos kérdést még nem tudunk megválaszolni. Részben azért, mert nem telt el elég idő a reform óta, másrészt pedig azért, mert nem rendelkezünk megfelelő adatokkal. Így például a jelentés sürgeti, hogy javítsák az adatgyűjtést arról, hogy mennyire elterjedtek a szennyezett kannabisz-termékek, vagy hogy a kannabisz-piac alakulása milyen kölcsönhatásban van a dohány és az alkohol piacával.
A szocdem-liberális-zöld koalíció által keresztülvitt kannabisz reformot kezdettől éles támadások érték az azóta kormányra kerülő konzervatívok (CDU/CSU) részéről. Ezek a kritikák nagyrészt ideológiai alapokon állnak és egyáltalán nem az empirikus kutatások eredményeit veszik figyelembe. Jellemzően összemossák az illegális piaccal járó (és egyébként már a reform előtt is éppúgy jelen lévő) ártalmakat a reform közvetlen hatásaival. Kihangosítják bizonyos rendőri vezetők vagy orvosok félelmeit, amelyek többnyire szintén nem megalapozottak.
Így például sok rendőr arra panaszkodott, hogy a törvény nem elég egyértelműen végrehajtható, problémák vannak a mennyiségi határok értelmezésével, a klubok ellenőrzésével. Ezek a kritikák legfeljebb a szabályozás tökéletlenségeit, felemás jellegét mutatják és nem magának a legális szabályozásnak a kudarcát. Hasonlóan nem meggyőző azon érv, hogy a feketepiac nem tűnt el: nyilván csak egy ennél jóval átfogóbb szabályozás bevezetésétől lehetne ezt remélni, a legtöbb fogyasztónak még mindig nincs esélye legális forrásból vásárolni.
Összességében elmondható, hogy a német kannabisz-reform mérlege alapvetően pozitív, ugyanakkor részleges jellege és a túlszabályozás miatt számos gyermekbetegséggel küzd és folyamatos politikai támadások alatt áll. A konzervatívok visszatáncolnának a reformoktól, míg a baloldal a reformok továbbvitele mellett áll. Így jelenleg egyfajta patthelyzet alakult ki. A teljes visszarendeződés a reform előtti állapotba nagyon valószínűtlen, ugyanakkor a konzervatívok bevezethetnek bizonyos szigorításokat. Félő, hogy az ilyen szigorítások ugyanakkor még több problémát okozhatnak, hiszen már eleve a bürokratikus túlszabályozás okozza a legtöbb problémát.
