Angliában az év végére tiltólistás lesz a GBL, a Spice és a BZP
Egy GBL és alkohol kombinációja okozta haláleset adott újabb löketet a partikultúrában népszerű legális drogok szabályozására irányuló figyelemnek az Egyesült Királyságban. A kormány a tudományos tanácsadó testületével (ACMD) folytatott egyeztetést követően úgy döntött, hogy tiltólistára helyezi a GBL-t, a Spice-t, a BZP-t.
Bár a kannabisz szabályozásával kapcsolatban a lordok felülbírálták a tudomány álláspontját, ezúttal sikerült konszenzusra jutniuk.
a tavaly még népszerű termékcsalád egy tagja
Az emberi fogyasztásra alkalmatlan füstölőként forgalmazott Spice nevű termékcsalád készítményeiről német kutatók tavaly év végén mutatták ki, hogy jelenleg még kutatási stádiumban lévő, szintetikus kannabinoidot tartalmaznak, ezért hasonlít annyira a hatásuk az elszívott marihuánáéra. A hír kiszivárgását követően az ÁNTSZ vizsgálatot rendelt el, melynek eredményeként a termék forgalmazását betiltották Magyarországon.
Az új szabályozás értelmében a Spice a drogok B osztályába kerül Angliában, ahol – néhány átosztályozást követően – a marihuána is található.
A Spice felemelkedéséről és bukásáról bővebben lehet olvasni az Élet és Tudomány augusztusi számaiban (LXIV. évfolyam, 32.-33. szám), Ujváry István cikkeiben.
A benzilpiperazin (BZP) hazai betiltására példátlan titkolózás közepette került sor, minek következtében nem hogy a nyilvánosság és a árusítóhelyek, de még a szakma többsége és a szer kockázatelemzését végző európai drogmonitorozási központ (EMCDDA) is csak hónapokkal később értesült a tiltólistára helyezésről. Vagyis a kormányunk nyilvánvalóan nem következetes szakmai kritériumrendszer alapján vette fel az szert a tiltólistára, a döntési folyamat nem volt transzparens, nem adott teret és időt a szakmai és társadalmi vitának és nem folytatott széleskörű tájékoztatást arról, hogy új szerrel bővült a lista.
Az EU Tanács határozata nem javasolta a BZP fogyasztók kriminalizálását – a határozat csupán a kontroll alá vételről szólt, és hangsúlyozta, hogy a szabályozásnak a szer viszonylag alacsony kockázataihoz kell alkalmazkodnia. (Matt Bowden, a BZP-t forgalmazó Stargate International cég alapítója szerint több mint 20 millió tablettát adtak el és egyetlen olyan halálesetet sem regisztráltak, amely kizárólag BZP miatt következett volna be).
Az Egyesült Királyság – az ACMD ajánlásával egyetértésben – a legkisebb kockázatú szereket tartalmazó C osztályba sorolta a BZP-t.
GBL-t tartalmazó fémtartályok
A legnagyobb probléma a GBL és az 1,4-BD nevű vegyületek osztályozása körül alakult ki, amelyeket az emberi szervezet GHB-vé alakít Bár a GHB a szigetországban a legkockázatosabbnak ítélt drogok csoportjába, az A osztályba tartozik, könnyedén helyettesíthető a még legális GBL-lel, ráadásul jelenleg nem áll rendelkezésre olyan toxikológiai teszt, mellyel eldönthető lenne, hogy a két anyag közül melyiket fogyasztották. További nehézség, hogy a GBL-t a vegyipar tonnaszámra gyártja, így a tilalma nem kívánt problémákba ütközne, ahogyan erre már az ACMD egy 2007-es jelentésében is felhívta a figyelmet. A 2008. augusztusi ajánlásában az ACMD kitartott az álláspontja mellett és javasolta a kormánynak, hogy differenciálja a GBL fogyasztásának és vegyipari előállításának és alkalmazásának eseteit.
A GBL-t végül a drogok C osztályába sorolták, míg a GHB – amivé a GBL is alakul a szervezetben – a veszélyesebbnek ítélt drogokat magába foglaló A osztályban maradt. Kérdéses, hogy milyen üzenetet közvetít a fiataloknak, ha két szert – amely az emberi szervezetben ugyanazzá a vegyületté válik – a kormány a két legtávolabb eső drog osztályba sorol.
A GBL mint kábítószer jellemzően nem szerepel a világ országainak tiltólistáin: a kanadai szabályozás értelmében a vegyület (ipari) értékesítőinek adatokat kell szolgáltatni, míg Svédországban az egészségre veszélyes szernek nyilvánították, de nem vették fel a tiltólistára.
Kardos Tamás
Drogriporter
2009.08.27.