Több, egymástól független médiaelemzés is hangsúlyozza, hogy a részegeskedők és a rendszeres ivók pozitív példaként jelennek meg a képernyőn
Miközben a közbeszéd a dohánykereskedelem átalakításától hangos – melyben az eredeti, fiatalkorúak védelméről szóló indoklás már csak nyomokban lelhető fel – érdemes egy pillanatra visszaemlékeznünk a Fidesz-KDNP kormány egyik első intézkedésére, ami évi 50 literig adómentessé tette a pálinkafőzést. Mivel az alkoholos italokon alkalmazott kettős mérce, azaz a kétféle adómérték megállapítása, ellentétes az uniós joggal, ezért kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. A jogi aggályok azonban csak az érem egyik oldalát képezik, a másik oldalon a közegészségügyi kockázatok állnak.
Egészségügyi szemszögből közelítve szembetűnő, hogy bár a magyar társadalmat érintő legtöbb betegséggel és halálesettel összefüggésbe hozható legális drogokról van szó, a közegészségügyi megfontolások egészen háttérbe szorultak. Ugyan a dohánykereskedelem esetében legalább érvként elhangzott a fiatalkorúak védelme – majd orvosok és olimpikonok is kerültek a nyertes pályázók közé – a pálinkafőzés legalizációja kapcsán az egészségvédelmi szempontok fel sem merülhettek. Mindez azért is aggasztó, mert míg a dohánytermékek reklámozása – egyelőre – tiltott, addig szeszes italok minden további nélkül szerepelhetnek a hirdetésekben. Ha ez nem lenne elég, számos televíziós műsor gondoskodik róla, hogy pozitív attitűdünk legyen az alkoholfogyasztókról.
Korábban már foglalkoztunk egy kutatással, mely egy népszerű tévésorozattal kapcsolatban rámutatott az alkohol torz médiareprezentációjára: az összes alkoholfogyasztó jelenet 1,5%-ra jutott egy másnaposság és kevesebb, mint 1% szemléltetett túlzott alkoholfogyasztással összefüggő betegséget, bűnözést, megbánást vagy antiszociális magatartást. Később egy másik kutatás kapcsán a média alkoholfogyasztási szokásokban betöltött szerepét elemeztük.
Az Origo most egy új gyűjtést közöl, mely számos népszerű amerikai sorozat példáján keresztül mutatja be, hogy a rendszeres alkoholfogyasztókat, akiktől a komolyabb lerészegedés sem idegen, rendszerint pozitív figuraként ábrázolják. Apats Gábor, a cikk szerzője több kutatást is felvonultat, amely az alkohol képernyőn történő ábrázolását és ennek a nézőkre gyakorolt hatását elemzi, végül hazai vizekre evezve kitér a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szabályozási módszerére is.
Hogy a kép teljesebb legyen, az amúgy alapos íráshoz még hozzáfűzhetjük azt a magyar média hozzáállására jellemző mentalitást, melyben egy detoxikálóban végződő alkoholmérgezést követően a sorozat orvosának a főbűnöst a marihuánában sikerült felfedeznie.
Kardos Tamás
Drogriporter
2013.04.30.
