Vas Népe 2004. december 8. Szer-telen gondolatok – A Drogriporter levele

A felvilágosítás és tájékoztatás valóban a kábítószer-fogyasztás megelőzésének legfontosabb eszköze. Viszont az ilyen állításokkal csak az érhető el, hogy az emberek gondolkodásában egy kalap alá kerülnek az egyébként nagyon eltérő tulajdonságú és veszélyességű szerek, a valódi veszélyekről nem esik szó, a kábítószerekről és a kábítószer-fogyasztóról alkotott sztereotípiák pedig fennmaradnak és megerősödnek.

Talán elírás, talán nem, mindenesetre a szerzők kompetenciáját erősen megkérdőjelezi hogy különbséget tesznek a „füves cigi” és a marihuána között.

A szerzők állításaival ellentétben:

A marihuánát nem tekintik „kemény” drognak.

A marihuána nem kapudrog, legalábbis abban az értelemben nem, hogy a használata „keményebb” kábítószerek fogyasztásához vezetne.

 

A WHO kapudrog elmélettel kapcsolatos vizsgálatában megállapította, hogy az összes hipotézis közül a legvalószínűtlenebb az, hogy a serdülők marihuána használata vezetne heroin használathoz. (1)

 

Egy amerikai állami felmérés szerint 1000 marihuánát kipróbálóból egy válik havi rendszerességgel heroint használóvá. Továbbá Amerikában a marihuánát valaha kipróbálók számát 83 millióra teszik, a havi szinten heroint fogyasztók száma pedig körülbelül 100000, így ez az arány 0.12%. (2)

 

Az intravénás drogfogyasztónak nem éktelenkednek tűszúrások az egész testén.

A heroin-függők között valóban magas a mortalitás aránya, de ez nem feltétlenül magának a szernek a tulajdonságaiból, hanem az illegális heroin fogyasztásának életmódjából ered: a nem steril illetve közösen használt fecskendő miatti fertőzések, így a HIV és Hepatitis fertőzések miatt, a nem higiénikus életkörülményekből (pl. hajléktalanság, prostitúció), az alultápláltságból, a kálcium és vitaminhiányból, a túladagolás veszélyéből (az utcai szer megbízhatatlanságából), az egészségügyi ellátás hiányából és a rendőri üldöztetés miatti bizalmatlanságból eredő rejtőzködésből. Ha ezeket a károkat csökkenteni lehet (márpedig lehet) akkor nem megalapozott az az állítás, miszerint a heroin-fogyasztónak nincs sok hátra az életéből.

 

A heroin hatásainak összefoglalója a következő cikkben, illetve a cikk által megadott irodalomjegyzékben olvasható: Az ópium, a heroin és a morfium hatásai a függőkre

 

A heroin-függőségből valóban nehéz, de nem lehetetlen kikerülni, jól működő rehabilitációs otthonok vannak (csak az azutáni életben való segítségnyújtás nem megoldott) a fogyasztás társadalmi és egyéni kárainak csökkentésére pedig létező és bizonyítottan sikeres, költséghatékony programok léteznek (pl. tűcsere, fenntartó metadon kezelés, nappali melegedő, biztonságos belövő szoba, heroin felírás stb.). Nálunk egy pár fennmaradásáért küszködő szervezeten és az igényeket kapacitás híján messze nem kielégíteni tudó ambulanciákon kívül csak léteznének. (pl. Budapesten négy szervezet, vidéken öt végez tűcserét, automatából az országban 3 került felszerelésre. A hivatalosan regisztrált opiát-függők és a metadon kezelésben részesülő opiát-függők aránya kb. 5-6% amely messze elmarad az Európai Uniós átlagtól (50%), de Szlovéniától (24%) vagy Csehországtól (19%) is. (6))

 

A társadalom számára az illegális kábítószer fogyasztásának kárai és költségei rendszeresen túlhangsúlyozottan kapnak szerepet a legális szerek okozta károkhoz képest.

Bár némileg leegyszerűsítő, egyáltalán nem megalapozatlan összehasonlítani a legális és illegális pszichoaktív szerek okozta halálozási statisztikákat:

 

Kábítószer fogyasztás miatti halálozás 1997-2003  

Forrás: OSAP 1997-2001, 2003: Drog Fókuszpont droghalálozási munkacsoportja által készített statisztika. (6)

 

(a fent idézett statisztikában a marihuána okozta két haláleset valószínűleg a hányás lenyeléséből származott, mert lehetetlenség akkora mennyiségű THC-t elfogyasztani, hogy halálos legyen)

 

Évente 28 ezer ember halála írható egyedül a dohányzás rovására. Ez körülbelül kétszer több mint ahányan alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, baleset, erőszakos halál, öngyilkosság és AIDS miatt összesen meghalnak. A magyar férfiak tüdőrák-halandósága a világon a legmagasabb. (3)

Magyarország a kifejezetten sok alkoholt fogyasztó országok közé tartozik, ahol az alkoholizmus súlyos egészségügyi probléma. A mértéktelen alkoholfogyasztás miatti halálozás 2000-ben férfiak esetén több mint háromszorosa, nők esetén két és félszerese volt az Európai Unió átlagának.

Az alkoholisták tényleges száma megalapozott becslések szerint és a meghatározástól függően fél és egymillió között van, a KSH legutóbbi hivatalos becslése 718 ezer (2002).

A fejenkénti alkoholfogyasztás mennyisége jelenleg tartósan magas, mértéke növekvő tendenciát mutat. Magas továbbá az alkohol okozta, illetve alkohollal kapcsolatos halandóság és a megbetegedések aránya (különösen a májbetegségek vonatkozásában). Gyakoriak az alkohol okozta súlyos ártalmak a családban (gyermekre irányuló károsítások, válás, családi dezorganizáció stb.). Mindezek mellett az alkoholnak központi szerepe van a hajléktalanná válásban, illetve a hajléktalanok egészségi ártalmaiban. (3) (4)

 

 Májzsugorodás (cirrózis) okozta halálozás:

 

 Forrás: KSH Demográfiai évkönyv 2002

 

1999-ben a dohányzás a 34 ezer daganatos halálozásból közel 10 ezer, az alkohol hozzávetőleg 6 ezer halálozást okozott. A két rizikófaktornak a terhére írható tehát a rákhalálozások mintegy 47 százaléka. A tüdőrák halandóság hozzávetőleg 85 százaléka a dohányzásnak tulajdonítható, az ajak- szájüreg- és garatrák mortalitásban pedig a dohányzás és alkohol együtt a halálozások több mint 90 százalékát okozza. Mindkét daganatos lokalizáció halandósága hazánkban a legmagasabb az egész világon. (5)

 

 1 Hall, W., Room, R. & Bondy, S., WHO Project on Health Implications of Cannabis Use: A Comparative Appraisal of the Health and Psychological Consequences of Alcohol, Cannabis, Nicotine and Opiate Use, August 28, 1995 (Geneva, Switzerland: World Health Organization, March 1998).

2 National Survey on Drug Use and Health (NSDUH) How likely is trying a substance to lead to further use? Debunking the Gateway Theory & Other Myths, Erowid

 

3 Mibe halunk bele? Gondola (2003)

 

4 MAGYARORSZÁG EGÉSZSÉGÜGYE ÉS SZOCIÁLIS RENDSZERE (2004) Országos Egészségügyi Információs Intézet és Könyvtár, Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet

 

5 Józan Péter (2002) A halandóság alapirányzata a 20. században, és az ezredforduló halálozási viszonyai Magyarországon, Magyar Tudomány 2002/4

6 Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről Új fejlemények, trendek és részletes információk (2004). NDI, Drog Fókuszpont, Budapest