Az afgán fővárosban, Kabulban ma nyitották meg azt a nemzetközi konferenciát, amelynek fő témája az ópiumtermelés jelenlegi szabályozása és annak alternatívái.
Az afgán fővárosban, Kabulban ma nyitották meg azt a nemzetközi konferenciát, amelynek fő témája az ópiumtermelés jelenlegi szabályozása és annak alternatívái.
A Senlis Council párizsi székhelyű drogpolitikai intézet szeptember 26 és 29 között Kabulban nemzetközi szimpóziumot szervez. Az eseményen a világ számos országából érkező szakemberek vitatják meg az afgán kormány képviselőivel annak a megvalósíthatósági tanulmánynak (feasibility study) az előzetes eredményeit, amely az ópiumtilalom esetleges alternatíváit vizsgálja. A tanulmány szerint az ópiumalapú gyógyászati készítményekben világszerte hiány tapasztalható, főleg azokban az országokban, ahol azokra a legnagyobb szükség van (a harmadik világban). A kutatók azt javasolják az afgán kormánynak, hogy hozzon létre egy legális szabályozási rendszert, amelynek keretében a licencszel rendelkező földművesektől az ópiumot az állam vásárolja fel és adja el gyógyászati célra. Ezzel a rendszerrel mindenki jól járna: az állam jelentős adóbevételekhez és kontrollhoz jutna, a földművesek törvényes körülmények között termelhetnének, a rászoruló betegek pedig világszerte könnyebben és olcsóbban juthatnának fájdalomcsillapítókhoz. A reform legnagyobb vesztesei a heroinkereskedelmet markukban tartó bűnszervezetek lennének.
Jelenleg a becslések szerint a fejlődő országok adják a világ lakosságának mintegy 80%-át, míg az ópiumalapú gyógyszereknek csak alig 6%-a jut el a harmadik világ betegeihez. Az AIDS-hez és rákhoz hasonló gyógyíthatatlan betegségekben szenvedő emberek többsége ezekben az országokban fájdalomban kénytelen leélni az életét. A WHO szerint az ópiátalapú gyógyszerek „teljességgel szükségesek” a komoly fájdalmak csillapításában, a világ országainak nagy része ugyanakkor szigorú korlátokat szab ezen gyógyszerek hozzáférhetősége elé. Az Egyesült Államok arra törekszik, hogy kiirtsa az ópiumültetvényeket Afganisztánban, ahol a nemzeti jövedelmek mintegy 60%-át az ópiumkereskedelem teszi ki, de ez a jövedelem gyakorlatilag teljes egészében a bűnszervezetek kezébe kerül. Az afgán ópium nagy részéből heroint állítanak elő, amely az ENSZ szerint a világ heroinellátásának 90%-át fedezi.
Az afgán földművesek nem haszonélvezői ennek a kereskedelemnek: az általuk termelt ópiumot az afgán hadurak vásárolják fel majd adják tovább jóval drágábban. A kutatók kimutatták, hogyha a kormány a jelenlegi áron vásárolná fel az ópiumot a földművesektől, akkor tulajdonképpen 600 millió dollár ráfordítással elérné azt, amit az amerikai kormány idén 780 millió dollárba kerülő irtóhadjárata sem tud elérni: szinte teljesen megszüntetné az ópium illegális piacát Afganisztánban! Ezzel természetesen a központi kormány hatalma növekedne, a hadurak világának pedig bealkonyulna. A hadurak természetesen valószínűleg nem adnák fel harc nélkül a piaci pozícióikat, de ezzel a kockázattal a jelenlegi irtóhadjáratoknak is számolniuk kell. Földművesek millióinak kiszolgáltatottsága ugyanakkor jelentősen csökkenne, stabil, törvényes egzisztenciára tehetnének szert, míg a jelenlegi ópiumellenes kampány humanitárius katasztrófával fenyeget.
Kapcsolódó cikk:
Ópiumtilalom: az örvény szívóereje
S. P.
