Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) idén márciusban felvette a létfontosságú gyógyszerek listájára a metadont, egy olyan opiát-származékot, amely alkalmas a drogabúzus hosszú távú kezelésére.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) idén márciusban felvette a létfontosságú gyógyszerek listájára a metadont, egy olyan opiát-származékot, amely alkalmas a drogabúzus hosszú távú kezelésére.
A metadon szintetikus opiát, amely opiát agonistaként (vagyis azokhoz az agyi receptorokhoz kötődik, mint pl. a heroin vagy máktea) megfelelő dózisban alkalmazva megszünteti az ópiátéhséget anélkül, hogy a heroinra vagy morfinra jellemző eufóriát okozna, illetve szedatív vagy fájdalomcsillapító hatást váltana ki.
A létfontosságú gyógyszerek listáját 1977-ben hozták létre, hogy a leggyakrabban előforduló fertőző és nem fertőző betegségek hatékony és biztonságos kezelésére alkalmas gyógyszereket foglalja magába. Az elsődleges egészségügyi ellátás 8 stratégiai célkitűzéseinek egyike az volt, hogy ezeket a gyógyszereket széles körben elérhetővé kell tenni minden rászoruló számára. A lista kezdetben 208 gyógyszert foglalt magába, azóta azonban minden második évben bővítették. A jelenlegi 14. bővítés eredményeként 306 gyógyszert tartalmaz, köztük a metadont, amelyet a „ kiegészítő listára” vettek fel. Ezen a listán találhatók azok a gyógyszerek, amelyek kezelésben való alkalmazásához speciális diagnosztikai és/vagy monitorozási eljárások, speciális orvosi ellátás és/vagy a személyzet speciális képzése szükséges. A metadon mellett egy másik, szubsztitúciós célzattal használt hasonló drog, a buprenorfin is a létfontosságú gyógyszerek közé került.
A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet üdvözli a WHO júliusi döntését, amely reményt nyújt a hazai és nemzetközi ártalomcsökkentő szervezetek számára a fenntartó metadon kezelés térségünkben még meglehetősen szűk hozzáférhetőségének bővítésére. A szubsztitúciós terápia a HIV/AIDS járvány megfékezésének és kontrolljának egyik leghatékonyabb módszere az injekciós droghasználók körében, ugyanakkor Kelet-Európában, ahol a járvány a leggyorsabb és legsúlyosabb, számos országban (pl. Oroszország, Ukrajna) még mindig illegális a metadon gyógyászati alkalmazása. Magyarországon a nyugat-európai átlagtól messze elmarad a metadon kezelésben részesülő opiát-függők aránya (kevesebb mint 10%). A jelen döntés rámutat azokra az ellentmondásokra, amelyek az ENSZ kábítószer-stratégiája és HIV/AIDS prevenciós stratégiája között feszülnek, a metadont ugyanis az 1961-ben kelt Egységes Kábítószer Egyezmény a legveszélyesebb kábítószerek I. listájába sorolja, amelyeknek nincsen elismert gyógyászati alkalmazása.