A brit kormány tanulmánya érdekes betekintést nyújt az ország illegális drogkereskedelmének kulisszái mögé.
A brit Belügyminisztérium (Ministry of Home Affairs) múlt héten nyilvánosságra hozott jelentése egy a London School of Economics segítségével végzett vizsgálat eredményeiről számol be. Ennek során 222 börtönben letöltendő szabadságvesztés büntetést töltő nagyszabáső drogdílert interjúvoltak meg, hogy betekintést nyerjenek az angliai drogkereskedelem gazdasági dinamikájába, a vállalkozások struktúrájába és a dílereknek a piac változásaira adott stratégiai reakcióiba. Az alanyok kiválasztása során ügyeltek arra, hogy a feketepiacot irányító különféle csoportok, etnikumok egyaránt képviseltessék magukat. A piacra a kutatók szerint a fragmentáltság jellemző: az egyes dílereknek igen szűk rálátása volt a feketepiacra.
Piaci dinamika
- Az illegális drogok iránti kereslet magas és állandó;
- A heroint és kokaint áruló dílerek körében tendencia a specializáció;
- A kereskedelmi lánc két vége között hatalmas a profitráta: a termelői és fogyasztói ár között a kokain esetében 15 800%, a heroin esetében 16 800%;
- A heroin kereskedelme a kereskedelmi lánc minden szakaszán nagyobb haszonnal jár, mint a kokainé, kivéve az Egyesült Királyságba történő közvetlen import esetén;
- A fogyasztói árak folyamatosan csökkennek;
- A dílerek általában úgy érezték, hogy a jogalkalmazás szigora visszahat az árakra;
- Az árak között különbségek vannak Nagy-Britannia különböző régióiban.
Vállalkozások struktúrája
- A dílerek többsége ismerősök vagy családtagok révén került az üzletbe;
- Az ismerettségi körtől függött, hogy milyen szinten tudtak belépni a kereskedelmbe;
- A részvétel korlátai viszonylag minimálisak, nem követeltek meg különös képességeket;
- A kölcsönös bizalom fontos eleme az üzletfelek kiválasztásának, a bizalmat könnyebben nyerték el azok, akik már ültek börtönben dílerkedésért;
- A drogkereskedői hálózatok között nagy különbségek vannak a felépítésben és operációkban;
- A dílerek egyötöde kizárólag kereskedőként írható le, a fennmaradó négyötöde közepes vagy kis szintű vállalkozás;
- Egyes illegális vállakozások fizetett alkalmazottakkal dolgoztak, mások a haszon megosztásának elvét alkalmazták;
- A dílerek haszna leginkább a közvetlen eladásból származott, nem költségellenőrzésből;
- A heroin és kokainkereskedőknek nem volt szükségük a profitráták és költségek részletes ismeretére, mivel az operációs és munkaerő kiadások kicsik, a jövedelmek pedig hatalmasak voltak;
- Ahol a piaci fluktuációk miatt a felvásárlói árak növekedtek, a dílerek áthárították azt a fogyasztóra;
- A pénzáramlás kritikus az illegális vállalkozások számára;
- Kevés infomrációt gyűjtöttek arról, hogy mire költötték a dílerek a profitjukat. Úgy tűnik, a feketén szerzett jövedelmet gyakran a hazai vagy külföldi legális gazdaságban mosták fehérre;
- A pénzmosási ügyletek nem voltak bonyolultak;
- A szállítás a drogdíler-vállalkozások kritikus eleme;
- A dílerek egy jelentős kisebbsége korábban a legális gazdaságban futott be karriert.
A dílerek stratégiai reakciói
- A dílerek mintegy háromnegyede megpróbálta kiterjeszteni az üzelmeit;
- A növekedés feltétele az alternatív beszerzési források megszerzése volt. A dílerek többsége egyetlen beszerzési forrással rendelkezett;
- A legsikeresebb dílerek képesek voltak alkalmazkodni az új körülményekhez és kihasználni az új lehetőségeket. Az ilyen lehetőségekhez gyakran véletlen ismeretlenségek, etnikai kötöttségek vagy börtönkakpcsolatok útján jutottak hozzá;
- Némi bizonyítékot találtak arra is, hogy a dílerek közötti versengés a piaci árak csökkenéséshez vezetett;
- Az árak megállapítása és a verseny korlátozása ritka. A területfelosztás vagy vásárlók megszerzése miatti konfliktusok annál gyakoribbak;
- A dílerek jelentős számban alkalmaztak erőszakos fenyegetést a piaci konfliktusok rendezésére;
- A dílerek többsége szerencsétlenségnek tudta be, hogy lefülelték, de az is nyilvánvaló volt, hogy a dílerek gyakran egészen sokáig elmentek annak érdekében, hogy minimalizálják a lebukás veszélyét;
- A dílerek nagyon komolyan vették a spiclik fenyegetését, ezért csak ismert kapcsolatokkal dolgoztak;
- Arra is bizonyítékot találtak, hogy a dílerek az idő múlásával gyakran kevesebb figyelmet szenteltek a diszkréciónak, és „érinthetetlennek” nyilvánították magukat;
- Külön kockázatokkal járt, ha a díler más bűnözőkkel működött együtt. A dílerek gyakran nyúltak a fenyegetés eszközéhez a megállapodást be nem tartó ügyfelek megfélemlítésére;
- A dílerek többsége a börtönbüntetésre mint nem különösebben valószínű foglalkozási ártalomra tekintett. Az illegális vállalkozások vezetését a börtönbe jutó díler gyakran barátainak vagy családtagjainak adta át;
- A vagyonlefoglalás jobban aggasztotta a dílereket, mint a börtönbüntetés. A dílerek többségétől jelentős mennyiségű vagyont foglaltak le a hatóságok.
A kutatók szerint a vizsgálat eredményei „csalódást keltő következtetésekkel” járnak a jogalkalmazó hatóságok számára: bár az illegális drogvállalkozásokra hatással vannak az operatív rendőrségi akciók, ezekben a vállalkozásokban meg van az exponenciális növekedés lehetősége is. Egyes dílerek különösen alkalmazkodóképesnek bizonyultak a piac gyors változásaira, új kapcsolatok, megfigyelések segítségével építve újra a hálózatban a rendőrség által ütött lyukakat. „Ennek eredményeként,” szól a jelentés, „a bűnüldözés hatása a helyi piacokra rövid életű lehet…” A dílerek a börtönbüntetést nem tekintették elrettentő hatásúnak.
Nem ez az első olyan kormányjelentés, amely pesszimista következtetéseket von le a kínálatcsökkentés sikerességéről: 2003-ban a Miniszterelnöki Hivatal Stratégiai Osztálya (Strategy Unit of the PM's Office) eleinte titokban tartott, majd később nyilvánosságra hozott jelentése szerint "az elmúlt 10-15 évben a terjesztői lánc minden szintjén alkalmazott szigorú beavatkozások ellenére a heroin és kokain fogyasztása növekedett, az árak csökkentek, a drogok pedig folyamatosan eljutottak a használókhoz. A drogkereskedelem elleni állami beavatkozások inkább többletköltséget jelentenek a kereskedőknek, nem pedig alapvető fenyegetést a kereskedelem fennmaradására."
