• Skip to main content
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Kezdőlap
  • Magunkról
  • Blog
  • Café
  • Filmek
  • Cikkek
  • Segítő helyek
  • HU
    • EN
    • RU

5 módszer a drogszemét elüntetésére

február 19, 2014 | Szerző: Péter Sárosi

Tweet

Ez a cikk eredetileg a 444-es blogunkon jelent meg.

Budapesten egyre nagyobb politikai nyugtalanságot okoznak az eldobált tűk és fecskendők. A probléma valós, a cikk szerzője maga is hosszú évekig élt a Práter utca és az Illés utca sarkán, rendszeresen szembesült a drogszeméttel, ami veszélyes hulladéknak minősül és sérüléseket okozhat. A megoldás azonban nem az, hogy növeljük a rendőri szigort és bűnbaknak kiáltjuk ki a tűcsere programokat.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy járványügyi szempontból egy tűcsere bezárása sokkal veszélyesebb, mint bármennyi eldobált fecskendő az utcán. Az Afrikán kívüli világban minden harmadik HIV fertőzés a használt fecskendők megosztására vezethető vissza, ellenben egyetlen dokumentált esetet sem ismerünk a világon, amikor valaki eldobált fecskendőbe nyúlva HIV vagy hepatitis C vírussal fertőződött volna meg. Szerencsére a tűcsere és a drogszemét eltakarítása nem egymást kizáró, hanem kiegészítő cél. A világ számos nagyvárosában sikerült már két legyet ütni egy csapásra – azaz eltakarítani a drogszemetet az utcákról úgy, hogy közben nem csökkentették, hanem növelték a drogfogyasztók hozzáférését a steril tűkhöz és fecskendőkhöz. A józsefvárosi polgárok – fogyasztók és nem fogyasztók – közös érdeke, hogy ezeket a módszereket Magyarországon is alkalmazzák. 

 1. A tűcsere becserélési arányának javítása

A tűcsere programok fő feladata az, hogy steril eszközökkel lássák el a drogfogyasztókat. A használt eszközök becserélése egy másodlagos, de szintén fontos feladat. Számos kutatás bizonyítja, hogy amennyiben korlátozzák a kiadható tűk mennyiségét, az jelentősen ronthatja a tűcsere hatékonyságát a fertőzések megelőzése terén. Ellenben ha a tűcsere programok megfelelő pénzügyi támogatást kapnak, megfelelő órában vannak nyitva, megfelelő számú segítő munkatársat alkalmaznak és képesek motiválni a klienseket a fecskendők visszaszolgáltatására, az javíthatja a becserélési arányt. A Kék Pont józsefvárosi tűcsere programjában például 2011-ben még 70-80%-os volt a becserélési arány. Egy évvel később, amikor a program a pénzügyi források elapadása miatt csökkentette a kiadható tűk számát, kénytelen volt munkatársaktól megválni és csökkenteni a nyitvatartási órákat, a becserélési arány 30-40%-ra csökkent. Megfelelő pénzügyi támogatással – és ne gondoljon senki óriási összegekre, már 10-20 millió forint is komoly támogatás lenne – a becserélési arány ismét javítható. Arról nem beszélve, hogy a megfelelően támogatott, a helyi drogkoordinációba, az ellátórendszerbe jobban beágyazott tűcsere programok képesek lépcsőként szolgálni más, terápiás és rehabilitációs programok számára, amelyek a leszokást célozzák.    

2. A kliensek bevonása az utcai begyűjtésbe

Frankfurtban, az európai ártalomcsökkentés egyik fellegvárában a drogszemét a 80-as/90-es években éppen olyan égető problémát jelentett, mint jelenleg Budapesten. Azóta a probléma jelentősen visszaszorult. Az egyik módszer, amit ott alkalmaztak, az ún. Fegerflotte, a drogfogyasztókból verbuvált takarítóbrigádok alkalmazása. A brigádban dolgozók egy része fizetséget kap a munkájáért, mások pedig a bíróság által büntetésként kiszabott közmunkát dolgozzák le ebben a formában. A munkábaállás feltétele a szabályok betartása, nem lehet szert használni munkaidő alatt, és részt kell venni a gyűléseken, tréningeken. Ez utóbbiak azért is hasznosnak, mert magukat a drogfogyasztókat képzik az injektálás és a drogszeméttől való megszabadulás biztonságosabb formáira. A munkaprojektet két munkaterapeuta koordinálja. A kliensek szeretik a munkát, büszkék rá, a város többszöri elismerésben részesítette őket, és más városokban is a frankfurti minta alapján indítottak be hasonló projekteket. 

3. Műanyag dobozok osztása/kihelyezése

Számos városban a tűk biztonságos tárolására alkalmas műanyag konténereket (badellákat) osztanak szét a tűcserék kliensei között, illetve helyeznek el a város drogfogyasztók által gyakran látogatott pontjain. A legutóbb Melbourne város vezetése kísérletezett hasonlóval, méghozzá sikerrel: egy év alatt töredékére csökken az eldobált fecskendők, illetve az emiatt az önkormányzathoz érkezett panaszbejelentések száma. 

4. A drogfogyasztás dekriminalizálása

Injekciós drogfogyasztók körében végzett kutatások szerint a tűk és fecskendők eldobálásának fő indítékai közé tartozik a rendőrségtől való félelem: a használt injekciós eszközöket ugyanis bizonyítékként használhatják ellenük. A sötétben, képtelen helyeken, rossz higiénés körülmények között történő, elsietett injektálás egyébként magára a fogyasztóra nézve is igen veszélyes. Magyarországon tízből kilenc esetben fogyasztó ellen indul kábítószerrel kapcsolatos büntetőeljárás, a marginalizált, roma drogfogyasztót jóval gyakrabban igazoltatják, mint egy fehér középosztálybeli járókelőt. Ahol a rendőrség nem fókuszál a drogfogyasztókra, ahol együttműködik a tűcsere programokkal, ott jóval kisebb az eldobált fecskendők száma.

5. Ellenőrzött fogyasztói szobák

A világ számos nagyvárosában olyan helyiségeket hoztak létre, ahol a drogfogyasztók ellenőrzött körülmények között, steril eszközökkel használhatják a magukkal hozott drogokat. Az ilyen fogyasztói szobákban nem csak a fertőzéseket és a túladagolásos haláleseteket sikerült minimálisra szorítani, de magát az utcai drogfogyasztást is, annak minden káros velejárójával, például a drogszeméttel. Mikor filmet forgattunk Vancouverben, ahol Észak-Amerika első drogfogyasztói szobája működik, meglepve tapasztaltuk, hogy még a drogfogyasztók által leggyakrabban látogatott utcákban, sikátorokban sem láttunk eldobált fecskendőket – csikkeket, sörösüvegeket igen, fecskendőket nem. Ami igazán hatékonnyá teszi a drogfogyasztói szobákat, az a drogfogyasztással gyakran együttjáró problémák láthatóvá, és ezáltal kezelhetővé tétele. Ilyen problémák a nyomor, az otthontalanság, a munkanélküliség, a kezeletlen pszichiátriai betegségek, az iskolázatlanság és a kirekesztettség. Nem véletlen, hogy éppen Budapestnek azon a részén jelentkezik a leginkább az utcai drogfogyasztás, ahol ezek a problémák különösen gyakran előfordulnak. A fogyasztói szobák akkor működnek a leghatékonyabban, ha jól be vannak ágyazva az egészségügyi és szociális ellátórendszerbe.

Sárosi Péter 

Kategória: Blog

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között!

Az animációs dokumentumfilm Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. Rajzolta Rontó Lili. Rendezte és vágta Takács István Gábor. Narrálta Ánya Szarang.

Témáink

A drogháború költségei (Count the Costs kampány) Afrika Depresszánsok Diszkórazzia dosszié dizájner drogok Dohány Drogprevenció Drogszabályozás Emberi jogok ENSZ drogpolitika Eurodrog Európai Drogpolitikai Kezdeményezés (EDPI) Filmek Hatályos jogszabályok Heroin dosszié Kanada Kannabisz-Szkizofrénia dosszié Latin-Amerika Legalizáció Linkek Magyar drogpolitika Marihuána Médiamonitor Nemzetközi szervezetek No Brog Rovat Online tanulmányok Opiátok Oroszország drogpolitikája Pszichedelikus drogok Pszichedelikus gyógyászat PSZK dosszié Schedel Andor gyűjtemény Stimulánsok Szcientológia dosszié TASZ kiadványok Tűcsere dosszié USA Ártalomcsökkentés Ázsia

Footer

Jogriporter Alapítvány 2017
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Search

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter