Ez a cikk eredetileg a Drogriporter blogon jelent meg a 444-en.
Bár a pszichedelikus drogok lelkes híveit többnyire baloldali hippiknek tartja a közvélemény, a valóságban radikális jobboldaliak is vannak köztük. Mint például a Szenátust elfoglaló bölényszarvas sámán.
A világot bejárta a kép, amelyen egy bölényszarvakat viselő, félmeztelen, tetovált és kifestett férfi a Szenátus épületében randalírozik. Ez a kép kitörölhetetlenül beleégetődött a kollektív emlékezetbe, az amerikai demokrácia egyik legtragikusabb fejezetéhez társítva. Arról azonban keveset írtak, hogy vajon ki is ez a férfi, és mit akar.
Az illető nem csak radikálisan jobboldali Trump-támogató, a Quanon nevű hagymázas összeesküvési elmélet fanatikusa és pogány tetoválásokkal díszített sámán, de egyben a pszichedelikus drogok lelkes híve is.
A Jake Angeli álnéven futó Jacob Anthony Chansley egy önjelölt sámán gyógyító, aki jóárasítva kínálta szolgáltatásait a népnek az Interneten. A Psymposia kiszúrta, hogy az azóta már deaktivált Csillagmag Akadémia (Starseed Academy) névre keresztelt Facebook oldalon potom 44,44 dollárért kínálta „tudattágító” szolgáltatásait.Angeli a gyógyszeriparral szembeni ellenszenve és a pszichedelikus gyógyászat lehetőségeibe vetett hite persze bizonyos mértékig érthető. De úgy tűnik, hogy a pszichedelikus szerek használata nem tágította ki a saját empátiás készségeit, amennyiben a neki nem tetsző társadalmi csoportok tagjairól van szó.
Timothy Leary beájulna
Hogy szélsőjobboldaliak pszichedelikus szereket használnak, az meglepő lehet azoknak a hazai jobbosoknak, akik bár szimpatizálnak a Trump mellett tüntetőkkel, de az LSD-t vagy a füvet ördöggel cimborálásnak tartják. És azoknak is, akik utálják Trumpot, ugyanakkor a pszichedelikus szereket a felvilágosodott gondolkodással társítják.
És akik gyakran így sóhajtanak fel: „Bárcsak Trumpot egyszer be lehetne bélyegezni, akkor biztos megváltozna a világ!” Vagy: „Bárcsak Orbán füvet szívna és nem pálinkát inna, akkor nem lenne ilyen!”
Timothy Leary, a 60-es évek LSD gurujának álma még mindig élénken él arról, hogy a pszichedelikus szerek egy új, békés és felvilágosult korba vezetik át az emberiséget. Ha mindenki kipróbálná őket, akkor az egész világ együtt énekelné, hogy kumbájá, és a zsidók összeölelkezve táncolnának a muzulmánokkal Ozorán a nagy tűz körül.A tömegkultúrában, a filmekben és tévésorozatokban szintén hasonló sztereotípiákkal találkozunk. A fű és a hallucinogének a baloldali faölelgető hippik drogjai, akik lázadnak a tekintély ellen és elutasítják a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Pedig ha összehasonlítanák ezeknek a szereknek a fogyasztóit a nemfogyasztó többséggel, akkor azt találnánk, hogy éppen úgy sokszínű, sokvilágnézetű, sokféle életmódot élő emberek. Vannak köztük menedzserek és bolti eladók, jobboldaliak és baloldaliak, sportemberek és sorozatfüggő kanapéhuszárok. Sőt, akár katonák és rendőrök.
Az megvan, hogy az LSD atyjaként emlegetett Albert Hofmann egyik korai trip-pajtása nem más volt, mint Ernst Jünger, a korábban a Wermachtban szolgáló, erősen konzervatív katonatiszt és író?Erről érdemes elolvasni Alan Piper könyvét, ami „A különös drogok különös ágytársakkal járnak: Ernst Jünger, Albert Hofmann és a pszichedelikumok politikája” címmel jelent meg.
Ma már számos tudományos kutatás igazolja azt, hogy a pszichedelikus szerek a fogyasztóik jelentős részénél az egész életet meghatározó pozitív spirituális élményt adhatnak. De ez nem jelenti azt, hogy mindenki a világra nyitott és felvilágosult ember lesz ettől az élménytől.
Sőt, éppenséggel ezek az élmények másoknál egy olyan zárt, beszűkült világnézet és arrogáns attitűd kialakulásához vezethetnek, amitől Timothy Leary valószínűleg elborzadna.
Pszichedelikumok, konteók és szélsőségek
A kevésbé veszélyes kategóriába tartoznak azok, akik a betépve/betrippezve felbukkanó kreatív gondolataik és szabad asszociációik számára keresnek jelentéskeretet és eközben különféle hagymázas összeesküvés elméletek és áltudományos irányzatok hívévé válnak. Ők ezt úgy élik meg, hogy részévé válnak a gyíkember/ufó/asztrálutazó/laposföldhívő stb. felébredettek elit közösségének, akik kiemelkedtek a hétköznapi birkák közül, és meglátták a titkos Valóságot. Az ilyen konteós közösségek nem mindig ártalmasak, de sajnos nagyon gyakran van átjárás közöttük, és még a kevésbé veszélyesek is fogékonnyá tesznek a veszélyesebb, szélsőséges irányzatokra. Mint amilyen az oltástagadás.
Vagy akár a politikai szélsőségek. Esetenként a hagyomány- és identitásőrzés köntösébe bújtatott fehér felsőbbrendűség és rasszizmus. Aki a pszichedelikus élményekben egyfajta lázadást lát a modern világ racionalitása ellen, annak az irracionalitást és a tradicionalitást hangsúlyozó mozgalmak kimondottan vonzóak lehetnek.
Az átjárást az Internet sötét bugyrai teszik simává, amelyek kitűnő erjesztőtégelyt jelentenek a különféle szubkultúrák, konteók és politikai szélsőségek szinkréziséhez. Az olyan oldalakon, mint a 4Chan vagy a 8Chan, az anime rajongók csoportjától karnyújtásnyira vannak a pszichedelikus sámánok, tőlük pedig a fajgyűlölő pogány cybervikingek és a nyílt neonácik.
Frederik Brennen, a szélsőjobboldali csoportok online Mekkájának számító 8Chan közösségi médiaoldal alapítója saját bevallása szerint egy gombatrip során találta ki, hogy új oldalt fog létrehozni.Ebből a szempontból érdekes olvasmány Talia Lavin „Kulturális hadurak” című könyve, ami izgalmas betekintést enged a dark weben tenyésző, fehér felsőbbrendűséget hirdető szubkultúrák világába.
Pszichedelikus nácik
És hogy mennyire nem csak humanista és emberbarát nézeteket vallanak a pszichedelikus szerek fogyasztói, arra számos más rémisztő példát lehet találni. Ott van például a 21 éves Andrew Thomasberg, akit az FBI terrorizmus vádjával tartóztatott le. Összesen húsz (!) lőfegyvert foglalt le nála a hatóság, köztük egy AK-47 automata gépfegyvert. A szövetségi ügynökség az Interneten folytatott chat üzenetei alapján figyelt fel rá. A fiatalember egyszerre volt a pszichedelikus szerek lelkes rajongója és neonáci csoportok követője.
„Pszichedelikus nácik… Semmi sem árjább az enteogén droghasználatnál,” írta egy barátjának. Saját magát élesen megkülönböztette az egyéb szerek fogyasztóitól, különösen azoktól, akiket drogfüggőnek minősített. És valószínűleg kiirtásra tartott érdemesnek. „A drogfüggőség untermensch,” írta. Ő maga részt vett Charlottsville-ben a fehér felsőbbrendűségi fáklyás felvonuláson is.
De említhetnénk Andrew Anglint. Az USA elsőszámú neonáci lapjának, a The Daily Stormer-nek az alapítójáról köztudott, hogy a középiskolában kiterjedt személyes élményeket szerzett különféle pszichedelikus drogokkal, köztük LSD-vel és varázsgombával.Azok, akik akár a kannabisztól, akár a pszichedelikus szerektől remélik egy új, felvilágosultabb és empatikusabb kor eljövetelét, tévednek. A kender nem menti meg a bolygót, és a DMT sem gyógyítja meg a világot. Ezek a szerek rendkívül hasznos eszközök lehetnek a gyógyításban és az önmegismerésben, de mint minden eszközt, ezeket is sokféle módon lehet használni. Ami végső soron igazolja a tételt, hogy a drogok fogyasztását nem csak a szer határozza meg, hanem az ember magával hozott belső tartalmai (set) és a külső környezet (setting) is.
Sárosi Péter