• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

A dohány a következő?

Szerző: Kardos Tamás | november 6, 2006

Tweet

Egy amerikai közvéleménykutatás eredményei szerint a lakosság 45%-a támogatná a cigaretta betiltását az elkövetkező 10 évben.

Egy amerikai közvéleménykutatás eredményei szerint a lakosság 45%-a támogatná a cigaretta betiltását az elkövetkező 10 évben.
 

A közvéleménykutatást a Drogpolitikai Szövetség (DPA) rendelte meg a Zogby International cégtől, amely 1200 amerikait kérdezett meg: vajon egyetértenek-e azzal, hogy a következő 10 évben szövetségi törvényben tiltsák be a dohánytermékeket. A megkérdezettek 52%-a elutasítana, 45% viszont támogatna egy hasonló intézkedést (a vizsgálat hibaküszöbe 2,9%-os). A dohányellenes szervezetek érdeklődéssel vették tudomásul a közvéleménykutatás eredményeit. Lena Dibble, Utah állam dohányzás-prevenciós intézetének vezetője például úgy értelmezte az eredményeket, hogy azok jelzik a dohányzás káros hatásainak egyre nagyobb tudatosulását a társadalomban, ugyanakkor egy szövetségi dohánytilalom bevezetését nem tartja reális célnak. Hasonlóan vélekedett Dohánymentes Kölykökért Kampány egyik munkatársa, Beverly May, aki szerint a dohányzás tiltása nem működne hatékonyan. „Nem akarjuk kriminalizálni a dohányosokat, megelőzni és segíteni szeretnénk,” jelentette ki.

 

Történeti áttekintés

A 16. és 17. században Óvilág-szerte szigorú dohányellenes törvényeket léptettek életbe az Újvilágból érkező idegen szokással szemben: az Oszmán Birodalomban például előfordult, hogy a dohányosokat zsákba varrva a Boszporuszba dobták, vagy a pipát átfűzték az orrukon. Kínától Oroszországon keresztül egészen Angliáig sok országban halálbüntetés terhe mellett tiltották a dohányzást, a pápa bullát adott ki a már a klerikusok körében is megjelenő „ördögi szokás” ellen. A szigorú tilalom eredménye azonban elmaradt, a dohányzással kapcsolatos kulturális attitűdök a tolerancia irányába mozdultak el. A dohányzás közegészségügyi ártalmaival kapcsolatos társadalmi veszélyérzet csak a huszadik század második felében kezdett el ismét növekedni: kialakult a dohányellenes lobbi, amely felvette a harcot a dohányipari lobbival a jogalkotás befolyásolásában.  

 

Nemzetközi kitekintés

A világ legszigorúbb dohányellenes törvényeit egy kis ázsiai ország, Bhután vezette be 2004-ben, amikor törvényen kívül helyezte a közterületeken történő dohányzást (nota bene: nem önmagában a dohányzást) és a dohánytermékek árusítását. A törvény megszegőit 232 dollárnak megfelelő összegű pénzbírsággal (nota bene: nem börtönbüntetéssel) sújták. Bhutánban azonban a dohányzás nem számít igazán elterjedt szokásnak, hivatalos felmérések szerint a lakosságnak csupán mintegy 1%-a dohányzik. A törvény kritikusai attól tartanak, hogy ez a szabályozás hosszú távon a feketepiac megerősödéséhez fog vezetni.

 

 

Az Európai Unió országaiban szintén a szigorúbb dohánypolitika a trend: Markos Kyprianou egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztos szerint „minden európai polgár rászolgált arra, hogy védelmet kapjon a passzív dohányzás ártalmaival szemben. Úgy vélem, hogy ez kell legyen az európai dohányzásellenes politika következő nagy célkitűzése.” Írországban 2004, Svédországban 2005 óta tilos a dohányzás minden munkahelyen (így az éttermekben és kocsmákban is), 2007-től Nagy-Britannia is hasonló szabályozást léptet életbe. Az EU tagállamok megállapodása alapján a dohánytermékeket tilos reklámozni a nyomtatott és elektronikus sajtóban. A cigarettákra kivetett magasabb adókkal kapcsolatban jelenleg is nagy viták zajlanak, mivel az adóemelési politika sok országban nem váltotta be a várakozásokat: az ellenzők szerint a dohányipari termékek adójának emelése nyomán nem csökkent a dohányzás, viszont élénkült a feketekereskedelem és a csempészet. Jelenleg még nem világos, vajon a szigorodó trendek egy általános dohánytilalom felé vezetnek-e, vagy csupán a dohányipar visszaszorításához és egy közegészségügyi alapokra helyezett szabályozáshoz.                                         

 

A Drogpolitikai Szövetség kommunikációs igazgatója, Tony Newman azt nyilatkozta, hogy szervezete aggodalommal tekint az egyre szigorodó dohányellenes jogszabályokra, mivel azok hosszú távon a dohánytermékek betiltásához és a dohányosok elleni diszkriminatív törvényekhez vezethetnek (korábban az ópium és a marihuána betiltásához is az adózással kapcsolatos jogszabályokon keresztül vezetett az út). „Szeretnénk, ha a közegészségügyért felelős hivatalnokok tisztán látnák, hogy vissza kell ugyan szorítanunk a dohányzást, de nem tilthatjuk be azt.” Newman szerint a dohányzás betiltása hasonlóan katasztófális következményekhez vezetne, mint a hajdani alkoholtilalom vagy az illegáis drogok ellen folytatott jelenlegi háború. Bár a dohánytilalom bevezetésének következtében valóban csökkenhetne a dohányzók aránya a társadalomban, a dohányzáshoz köthető ártalmak növekednének, a dohányosok pedig nagyobb veszélyeknek lennének kitéve. A dohányipar a föld alá szorulna, harmadik világbeli országokból exportálnák a dohányt Nyugatra, a nemzetközi illegális dohánykereskedelem pedig óriáis haszonhoz juttatná a bűnszervezeteket, hozzájárulna egész régiók politikai destabilizációjához. A dohányosok társadalmi kirekesztettsége nőne, egészségük gyorsabban romlana.  

 

 

Radly Balko, a Cato Intézet kutatója arra figyelmeztet, hogy a dohánytermékekre kivetett súlyos adók azzal a nem kívánt következménnyel járnak, hogy a dohány feketepiaca növekszik és bűnözői csoportok veszik a kezükbe annak irányítását. New York államban például, ahol régóta kísérleteznek a dohánytermékek árának növelésével, a hatóságok több ízben fényt derítettek arra, hogy veszélyes bűnszervezetek és terrorista csoportok az illegális cigarettakereskedelemből húznak hasznot. 2002-ben például egy Mohamed Jusszuf Hammud nevű Al-Kaida tagot tartóztatott le a rendőrség New Yorkban, aki cigaretta-csempész hálózatot működtetett, amely Észak-Karolinából Michiganbe szállított. Balko szerint a magas adók szociálisan is igazságtalanok: egy 2001-es vizsgálat szerint a dohánytermékek árának emelése a középosztálybeliek körében volt a leginkább elrettentő hatással. A gazdagok ezután is meg tudják venni maguknak a cigarettát, vagy ha le akarnak állni, akkor több lehetőség közül választhatnak. A szegényebb nikotinfüggők azonban, ahelyett, hogy felhagynának a dohányzással, a feketepiacról szerzik be a dohányt, esetleg életszínvonaluk romlása árán tartják fent szokásukat. Ez a represszív adópolitika tehát hosszú távon a dohányzás „gettósodásához” vezet: a hátrányos helyzetű, szegényebb népcsoportokat sújtja, akárcsak a crack-kokain fogyasztása.    

 

Sárosi Péter

 

 

 "Ethan Nadelmann on Tobacco Prohibition"

YouTube.com, October 26, 2006

Kategória: Hírek Drogok: Dohány, Pszichedelikus drogok

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó videók:

“Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

“Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

“Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter