Spiák Ibolya, az Országgyűlés Kábítószerügyi Eseti Bizottságának Fidesz-es alelnöke a Hír Tv Rájátszás c. műsorában bejelentette, hogy hatalomra jutása esetén pártja szigorítana a Btk. kábítószerrel kapcsolatos szakaszain. Hogy a törvénymódosításnak mi lenne a konkrét tartalma, arról a képviselő asszony nem beszélt, ugyanakkor kijelentette, hogy “mi mindenképpen a szigorítás mellett vagyunk, a törvény minden szigorával kell a terjesztőket büntetni, és olyan jogszabályoknak kell születni, amelyek megakadályozzák, hogy egy terjesztő a fogyasztói magatartás mögé bújjon. Tehát azt szigorúan büntetni kell és ketté kell választani.” A TASZ álláspontja szerint valóban gyakran összekeveredik a kettő, de éppen fordítva: a bírósági gyakorlat alapján összeadják mindazt a drogmennyiséget, amelynek fogyasztását az elkövető bevallja, és az összegzett mennyiség alapján indítanak eljárást ellene. Jelenleg is van olyan bírósági ítélet, amely fogyasztót az általa évek alatt elfogyasztott mennyiség alapján letöltendő szabadságvesztésre büntetett. A magyarországi Btk. szankciói európai viszonylatban is igen szigorúak. A Btk.-t valóban módosítani kell – de nem a szigorítás irányába.

A műsorban egyébként Spiákot a bizottság egy szakértőjével, Szomor Katalinnal együtt kérdezte a riporter az új nemzeti drogstratégia tervezetéről. A drogstratégia mind Spiák, mind Szomor véleménye szerint túl nagy hangsúlyt fektet az ártalomcsökkentésre és túl keveset az elsődleges prevencióra. Szomor Katalin elmondta, hogy gyerekenként 2-3 ezer forintos költséggel megoldható lenne a prevenció az iskolákban, míg évente 6 milliót költünk OEP pénzből “heroinosztási programokra”. Hogy itt konkrétan mire gondol és honnan veszi a számait, az rejtély. Egyrészt minden prevenciós szakember tisztában van vele, hogy a gyerekenkénti 2-3 ezer forintba kerülő prevenciós programok sehol a világon, így Magyarországon sem eredményezték és eredményezik a fiatalság teljesen drogmentessé válását. Mindig lesznek kísérletezők, és lesznek olyanok, akik problémás szerhasználóvá válnak, bármennyit is költünk prevencióra. Másrészt sem a jelenlegi klinikai gyakorlatban, sem pedig a nemzeti drogstratégia szövegében nem található “heroinosztási program”, de még csak heroinfenntartó kezelés sem. Arról egyébként Szomor nem beszélt, hogy az egyéb kezelési formáknak ellenálló függőknek szóló heroinfenntartó programok a hatásvizsgálatok szerint minden országban hatékonyan működnek. Az eseti bizottság szakértője azt is elmondta, hogy a drogstratégia szerint “belövő szobákat” kellene létesíteni. Azonban még erre való utalást sem találunk a stratégia tervezetének szövegében.

Spiák Ibolya egyébként a prevenció kapcsán kijelentette, hogy a kipróbált programokra van szükség, mint például a DADA program. A DADA program az amerikai DARE-modell magyarországi adaptációja, és mint ilyen, valóban kipróbált: kipróbáltan nem működik. Aki nem ismerné, ezek a programok azon alapulnak, hogy egy egyenruhás rendőr megtanítja az iskolában a nebulókat nemet mondani azoknak a kortársaknak és felnőtteknek, akik különféle tiltott dolgokra akarják őket rávenni. Hasonlóan vitatható Spiák azon állítása, hogy amennyiben a család elutasítja a droghasználatot, akkor a gyerek is ugyanezt fogja tenni. Valójában nagyon sok olyan fiatal kísérletezik drogokkal, akinek a családja határozottan elutasítja a kábítószerek fogyasztását. Ha áttekintjük az elmúlt évtizedek prevenciós programokkal kapcsolatos szakirodalmát, akkor kiderül, hogy a jó prevenció sokkal többről szól, mint az elutasítás vagy kirekesztés.

A drogstratégia tervezete egyébként több mint 7 sűrűn szedett oldalon keresztül foglalkozik a megelőzéssel, míg kimondottan ártalomcsökkentéssel mindössze 1 oldalon. Érthetetlen tehát annak ismételt hangoztatása, hogy a prevenció aránytalanul kis szerepet kap az ártalomcsökkentéssel szemben. Az ellátórendszerben dolgozó szakemberek többsége éppenhogy hangsúlyosabb szerepet adna az ártalomcsökkentésnek. A szövegben ráadásul a prevenció kiemelt színterei közé tartozik a család és az iskola: ezek egyáltalán nincsenek elhanyagolva. Az Európai Unió irányelvei és drogstratégiája az ártalomcsökkentést és a prevenciót ugyanazon integrált megközelítés különféle aspektusainak tekinti, nem egymást kizáró szemléleteknek. A 2000-ben az összes párt által megszavazott nemzeti drogstratégiának az ártalomcsökkentés szintén hangsúlyos eleme volt.

Sárosi Péter