Holland szakemberek tervezete: hogyan legalizáljuk a drogokat?

A Holland Drogpolitikai Alapítvány olyan rendőrtisztekből, pszichiáterekből és politikusokból áll, akik nyitottak a jelenlegi drogtilalmi rezsim meghaladására. A 90-es évek közepén egy általános tervezetet készítettek arról, hogy milyennek kellene lennie a holland drogpolitikának a jövőben. Futurista utópia vagy közelgő realitás: döntse el mindenki maga…

A drogprobléma szabályozása a legalizáció útján Hollandiában


1. A legalizáció szükségessége

A kábítószerfüggők száma az alkoholistákénak csupán 7%-ka. A kábítószertilalom eredményeképpen kialakuló bűnözés azonban óriásira növekedett: a börtöncellák 50%-kát a drogtörvény megszegői foglalják el. Az a veszély fenyeget, hogy a bűnözés elárasztja a társadalmat. A bűnözés elleni küzdelem hagyományos formája olyan, mintha az árral szemben úsznánk, vagy egy holland kifejezéssel élve: "nyitott csapnál törölnénk fel a padlót." A nyitott csap a drogtilalom: aranybánya és hajtóerő a bűnözés számára.

A drogtilalom

– nem hatékony: jelenleg hatszor több kokaint foglaltak le, mint pár évvel ezelőtt, de ennek semmilyen hatása nem volt a kokain árára vagy hozzáférhetőségére.

– inkorrekt: a droghasználók csak sajátmaguknak ártanak, s a tilalom hátrányosan megkülönbözteti őket az alkoholfogyasztóktól, dohányosoktól és szerencsejátékosoktól

– aláássa a társadalmat: a rendőrségnek nincs elég ideje és erőforrása a közönséges bűnözés üldözésére, és a bűnözésből származó pénzek elárasztják a gazdaságot.

– szükségtelen: a drogfogyasztást jobban lehet szabályozni a legalizáció útján.

2. Hollandia legalizálhat önállóan is

Sem a nemzetközi kötelezettségek, sem pedig a nemzetközi politikai nyomás nem tarthatja vissza Hollandiát a de facto legalizáció bevezetésétől, ha a holland "célszerűségi elvet" alkalmazzuk. Ez az elv lehetővé teszi az állami bűnüldözés számára, hogy eldöntse, üldözzön-e egy bizonyos bűncselekményt vagy sem. A mi tervünkkel Hollandia nem válik a drogturisták mágnesévé, és a fennmaradó illegális drogexport ellen könnyebben lehet majd fellépni.

Az ENSZ 1961-es kábítószerellenes konvenciója kötelezi az aláíró feleket arra, hogy a drogfüggőség gonoszsága ellen küzdjenek ("… hogy megelőzzék ezt a gonoszt és harcoljanak ellene…"). A 22. cikkely csupán lehetőségként említi az illegális drogok betiltását, s nem kötelezettségként. Ha egy állam úgy ítéli meg, hogy a kábítószerek jelentette közegészségügyi fenyegetés ellen a legalizáció eszközével harcolhat hatékonyabban, akkor erre lehetősége van. A 23. cikkely lehetővé teszi az áláíró felek számára, hogy kormányügynökségeket állítsanak fel, melyek bizonyos meghatározott területeken drogokat termeszthetnek.

3. A könnyű drogok forgalmazása

Könnyű drog alatt a cannabis növény származékait értjük. Hollandia 20 éves tapasztalatokkal rendelkezik a könnyűdrogok kvázi-legális kereskedelmében. Ez nem hozta el a drogturisták invánzióját, és nem is vezetett a drogfogyasztás vagy a problematikus drogfogyasztás nagyobb arányú növekedéséhez, mint ami külföldön megfigyelhető. A legalizáció innen csupán egy kis lépést jelent.

A jelenlegi helyzet a következő problémákat jelenti:

– a coffee shopokon kívül kb. 1500-3000 dealer tevékenykedik ellenőrzés nélkül

– a helyi hatóságok hatékonyabban akarják ellenőrizni a coffee shopokat a minőség és mennyiség kontrollja szempontjából

– a coffee shopokat nem lehet kötelezni a prevenciós és információs tevékenységekben való részvételre

– a minőségszabályozás lehetetlen

– a coffee shopok magas profitot hoznak, azonban adóztatásuk lehetetlen az illegális pozíciójuk miatt, és ez inkorrekt

– a coffee shopok beszerzése még mindig büntetőjogi üldözés alatt áll, s ez a coffee shopok tulajdonosait arra készteti, hogy bűnszervezetekkel üzleteljenek. Sok coffee shop tulajdonos még az adózás árán is szívesen vállalná a legális státuszt.

A következő megoldást javasoljuk:

– Fel kell állítani egy Nemzeti Drogügynökséget, mely szabályozza és ellenőrzi a körülbelül 1500 legális coffee shop termelését és forgalmazását.

– A vásárlást engedélyezni kell minden 18 (vagy 16 = a alacsony alkoholtartalmú italok fogyasztási korhatára) éven felüli személynek.

– Az ügynökség licenszeket ad a coffee shopoknak, s ennek feltételeként kikötheti a fogyasztók informálását és az ártalomcsökkentő javaslatok terjesztését.

– Az ügynökség ellenőrzi a minőséget és megszabja a tárolás, csomagolás formáit. A fogyasztók védelmében a csomagoláson fel kell tüntetni az összetevőket (pl. THC tartalom).

– Az ügynökség megállapítja az árakat, s ezeket mindig a fekete piaci árak alatt tartja, hogy ezzel elvágja azt a profitjától.

– Termesztés: a hatóságok már viszonylag jól ismerik a cannabis "bona fide" (értsd: nem haszonszerzéstől vezérelt) termesztőit, s ez az információ segíthet a termesztői licenszek kiadásában. A termesztők engedélye csak meghatározott coffee shopok ellátására szól, s megköveteli a szabályos könyvelést. A fennmaradó exportot így könnyebb lesz felszámolni.

– A személyes használatra történő termesztés (1-5 növény) nem tartozik ezek alá a szabályok alá.

– A termesztőket és a coffee shopokat be kell sorolni az általános adófizetési kategóriákba (ÁFA, jövedelemadó stb.). Ez az állam bevételeinek jelentős növekedését hozza magával.

4. Más drogok forgalmazása

A Nemzeti Drogügynökségnek fel kell állítania körülbelül 150 olyan boltot, ahol más drogokat lehet majd vásárolni. Az ügynökség megszabja az árakat. A személyzet fix fizetést fog kapni az Ügynökségtől, és a boltokat nonprofit szervezetek működtetik, a reklámozás tiltott lesz. Minden egyes drogfajtánál meg lesz szabva egy becsült maximum, melyet ugyanazon a személy egy bizonyos időperióduson belül vásárolhat, pl. egy hét alatt. Ha valaki ennél többet akar, akkor átirányítják a függőséget kezelő intézetekhez. Ők felmérik az eladás kockázatait, tanácsot adnak a biztonságos használatot illetően és megszabják a kívánt mennyiség maximumát is.

Minden állampolgár folyamodhat drogigazolványért, melynek segítségével a megállapított maximumon belül vásárolhat drogokat. Ez az igazolvány egy másra át nem ruházható chipkártya lenne (az ATM kártyához hasonlóan), mely regisztrálja a drog használatát (a privátszféra védelmével kapcsolatos törvénnyel összhangban). A drogigazolvány megelőzi a drogturisták beözönlését. Az árak le fognak esni egy általános szintre: a függőknek a napi adaghoz szükséges pénzösszeget utalják át. Ennek eredményeképpen a droghasználattal összefüggő megélhetési bűnözés ("junkie-bűnözés") el fog tűnni.

5. Droghasználat a legalizáció után

A jelenlegi piac sajátosságai:

– fogyasztói késztetés/piaci nyomás (a bűnügyi TV-sorozatok ingyenes reklámot biztosítanak a drogoknak, akárcsak az újságcikkek a drogfogásokról, rendőrségi visszaélésekről, drogfutárokról stb., a tiltott gyümölcs romantikus aurája, a gyors profitszerzés lehetősége, a fogyasztóvédelem hiánya)

– megbízhatatlanság (minőség-ellenőrzés hiánya, hamis információk)

– magas és változékony árak

A legalizáció három lehetséges verziója:

A verzió: egyedül a könnyű drogok legalizációja

B verzió: a könnyű drogok legalizációja és 25.000 függő kemény drogokkal való ellátása

C verzió: a kemény és könnyűdrogok teljes legalizációja

A VERZIÓ

Fogyasztó/piac: Nincs változás, kivéve a könnyű drogok esetében. Fennáll a veszélye, hogy a keménydrogok piaci kínálata megerősödik.

Megbízhatatlanság: nincs változás.

Árak: a könnyűdrogok ára kis mértékben csökken.

B VERZIÓ

Fogyasztó/piac: Nincs változás, csak a függők esetében. A keménydrogok piaci kínálata megerősödhet.


Megbízhatatlanság: nincs változás.

Árak: csekély csökkenés (a függőknek kínált heroin árában, lehetséges, hogy díjmentes lenne).

C VERZIÓ

Fogyasztó/piac: a feketepiac megszűnik.

Megbízhatatlanság: megszűnik.

Árak: csökkennek.


Csak a C verzió vet véget a fekete piac kihívásának és vezet a kábítószerfogyasztás normalizációjához. A legalizáció után az igazságszolgáltatás felszabaduló pénzforrásaiból illetve a drogkereskedelem adózásából származó összeget egy hatékony prevenciós-ártalomcsökkentő rendszer finanszírozására lehetne fordítani.

6. Bűnözés a legalizáció után

A C verzió bevezetése a következő eredményekhez vezetne:

– a börtönök férőhelyei felszabadulnának, a börtönök túlzsúfoltsága megszűnne

– a rendőrség és igazságszolgáltatás erőforrásai megkétszereződnének

– a droggal kapcsolatos bűnözés megszűnne, s ennek hatására az egyéb bűncselekmények számában is várható némi csökkenés (10-20%)

– az összes bűncselekmények száma 50-80%-kal csökkenne

– évente 200-300 gyilkosságot követnek el Hollandiában, melyeknek 30-50%-ka a drogkereskedelemhez kapcsolódik. A legalizáció után tehát akár 50%-kal csökkenhet a gyilkosságok száma.

– Évente 3000 erőszakos bűncselekményt követnek el Hollandiában, ebből 1500-2000 a drogterjesztő bűnbandákhoz kötődik: a legalizáció után tehát akár 1500-zal kevesebb lehet az erőszakos bűnelkövetések száma.