• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

A Holland Drogpolitikai Alapítvány tervezete a legalizációról

Szerző: Péter Sárosi | december 15, 2004

Tweet

Holland szakemberek tervezete: hogyan legalizáljuk a drogokat?

A Holland Drogpolitikai Alapítvány olyan rendőrtisztekből, pszichiáterekből és politikusokból áll, akik nyitottak a jelenlegi drogtilalmi rezsim meghaladására. A 90-es évek közepén egy általános tervezetet készítettek arról, hogy milyennek kellene lennie a holland drogpolitikának a jövőben. Futurista utópia vagy közelgő realitás: döntse el mindenki maga…

A drogprobléma szabályozása a legalizáció útján Hollandiában

1. A legalizáció szükségessége

A kábítószerfüggők száma az alkoholistákénak csupán 7%-ka. A kábítószertilalom eredményeképpen kialakuló bűnözés azonban óriásira növekedett: a börtöncellák 50%-kát a drogtörvény megszegői foglalják el. Az a veszély fenyeget, hogy a bűnözés elárasztja a társadalmat. A bűnözés elleni küzdelem hagyományos formája olyan, mintha az árral szemben úsznánk, vagy egy holland kifejezéssel élve: "nyitott csapnál törölnénk fel a padlót." A nyitott csap a drogtilalom: aranybánya és hajtóerő a bűnözés számára.

A drogtilalom

– nem hatékony: jelenleg hatszor több kokaint foglaltak le, mint pár évvel ezelőtt, de ennek semmilyen hatása nem volt a kokain árára vagy hozzáférhetőségére.

– inkorrekt: a droghasználók csak sajátmaguknak ártanak, s a tilalom hátrányosan megkülönbözteti őket az alkoholfogyasztóktól, dohányosoktól és szerencsejátékosoktól

– aláássa a társadalmat: a rendőrségnek nincs elég ideje és erőforrása a közönséges bűnözés üldözésére, és a bűnözésből származó pénzek elárasztják a gazdaságot.

– szükségtelen: a drogfogyasztást jobban lehet szabályozni a legalizáció útján.

2. Hollandia legalizálhat önállóan is

Sem a nemzetközi kötelezettségek, sem pedig a nemzetközi politikai nyomás nem tarthatja vissza Hollandiát a de facto legalizáció bevezetésétől, ha a holland "célszerűségi elvet" alkalmazzuk. Ez az elv lehetővé teszi az állami bűnüldözés számára, hogy eldöntse, üldözzön-e egy bizonyos bűncselekményt vagy sem. A mi tervünkkel Hollandia nem válik a drogturisták mágnesévé, és a fennmaradó illegális drogexport ellen könnyebben lehet majd fellépni.

Az ENSZ 1961-es kábítószerellenes konvenciója kötelezi az aláíró feleket arra, hogy a drogfüggőség gonoszsága ellen küzdjenek ("… hogy megelőzzék ezt a gonoszt és harcoljanak ellene…"). A 22. cikkely csupán lehetőségként említi az illegális drogok betiltását, s nem kötelezettségként. Ha egy állam úgy ítéli meg, hogy a kábítószerek jelentette közegészségügyi fenyegetés ellen a legalizáció eszközével harcolhat hatékonyabban, akkor erre lehetősége van. A 23. cikkely lehetővé teszi az áláíró felek számára, hogy kormányügynökségeket állítsanak fel, melyek bizonyos meghatározott területeken drogokat termeszthetnek.

3. A könnyű drogok forgalmazása

Könnyű drog alatt a cannabis növény származékait értjük. Hollandia 20 éves tapasztalatokkal rendelkezik a könnyűdrogok kvázi-legális kereskedelmében. Ez nem hozta el a drogturisták invánzióját, és nem is vezetett a drogfogyasztás vagy a problematikus drogfogyasztás nagyobb arányú növekedéséhez, mint ami külföldön megfigyelhető. A legalizáció innen csupán egy kis lépést jelent.

A jelenlegi helyzet a következő problémákat jelenti:

– a coffee shopokon kívül kb. 1500-3000 dealer tevékenykedik ellenőrzés nélkül

– a helyi hatóságok hatékonyabban akarják ellenőrizni a coffee shopokat a minőség és mennyiség kontrollja szempontjából

– a coffee shopokat nem lehet kötelezni a prevenciós és információs tevékenységekben való részvételre

– a minőségszabályozás lehetetlen

– a coffee shopok magas profitot hoznak, azonban adóztatásuk lehetetlen az illegális pozíciójuk miatt, és ez inkorrekt

– a coffee shopok beszerzése még mindig büntetőjogi üldözés alatt áll, s ez a coffee shopok tulajdonosait arra készteti, hogy bűnszervezetekkel üzleteljenek. Sok coffee shop tulajdonos még az adózás árán is szívesen vállalná a legális státuszt.

A következő megoldást javasoljuk:

– Fel kell állítani egy Nemzeti Drogügynökséget, mely szabályozza és ellenőrzi a körülbelül 1500 legális coffee shop termelését és forgalmazását.

– A vásárlást engedélyezni kell minden 18 (vagy 16 = a alacsony alkoholtartalmú italok fogyasztási korhatára) éven felüli személynek.

– Az ügynökség licenszeket ad a coffee shopoknak, s ennek feltételeként kikötheti a fogyasztók informálását és az ártalomcsökkentő javaslatok terjesztését.

– Az ügynökség ellenőrzi a minőséget és megszabja a tárolás, csomagolás formáit. A fogyasztók védelmében a csomagoláson fel kell tüntetni az összetevőket (pl. THC tartalom).

– Az ügynökség megállapítja az árakat, s ezeket mindig a fekete piaci árak alatt tartja, hogy ezzel elvágja azt a profitjától.

– Termesztés: a hatóságok már viszonylag jól ismerik a cannabis "bona fide" (értsd: nem haszonszerzéstől vezérelt) termesztőit, s ez az információ segíthet a termesztői licenszek kiadásában. A termesztők engedélye csak meghatározott coffee shopok ellátására szól, s megköveteli a szabályos könyvelést. A fennmaradó exportot így könnyebb lesz felszámolni.

– A személyes használatra történő termesztés (1-5 növény) nem tartozik ezek alá a szabályok alá.

– A termesztőket és a coffee shopokat be kell sorolni az általános adófizetési kategóriákba (ÁFA, jövedelemadó stb.). Ez az állam bevételeinek jelentős növekedését hozza magával.

4. Más drogok forgalmazása

A Nemzeti Drogügynökségnek fel kell állítania körülbelül 150 olyan boltot, ahol más drogokat lehet majd vásárolni. Az ügynökség megszabja az árakat. A személyzet fix fizetést fog kapni az Ügynökségtől, és a boltokat nonprofit szervezetek működtetik, a reklámozás tiltott lesz. Minden egyes drogfajtánál meg lesz szabva egy becsült maximum, melyet ugyanazon a személy egy bizonyos időperióduson belül vásárolhat, pl. egy hét alatt. Ha valaki ennél többet akar, akkor átirányítják a függőséget kezelő intézetekhez. Ők felmérik az eladás kockázatait, tanácsot adnak a biztonságos használatot illetően és megszabják a kívánt mennyiség maximumát is.

Minden állampolgár folyamodhat drogigazolványért, melynek segítségével a megállapított maximumon belül vásárolhat drogokat. Ez az igazolvány egy másra át nem ruházható chipkártya lenne (az ATM kártyához hasonlóan), mely regisztrálja a drog használatát (a privátszféra védelmével kapcsolatos törvénnyel összhangban). A drogigazolvány megelőzi a drogturisták beözönlését. Az árak le fognak esni egy általános szintre: a függőknek a napi adaghoz szükséges pénzösszeget utalják át. Ennek eredményeképpen a droghasználattal összefüggő megélhetési bűnözés ("junkie-bűnözés") el fog tűnni.

5. Droghasználat a legalizáció után

A jelenlegi piac sajátosságai:

– fogyasztói késztetés/piaci nyomás (a bűnügyi TV-sorozatok ingyenes reklámot biztosítanak a drogoknak, akárcsak az újságcikkek a drogfogásokról, rendőrségi visszaélésekről, drogfutárokról stb., a tiltott gyümölcs romantikus aurája, a gyors profitszerzés lehetősége, a fogyasztóvédelem hiánya)

– megbízhatatlanság (minőség-ellenőrzés hiánya, hamis információk)

– magas és változékony árak

A legalizáció három lehetséges verziója:

A verzió: egyedül a könnyű drogok legalizációja

B verzió: a könnyű drogok legalizációja és 25.000 függő kemény drogokkal való ellátása

C verzió: a kemény és könnyűdrogok teljes legalizációja

A VERZIÓ

Fogyasztó/piac: Nincs változás, kivéve a könnyű drogok esetében. Fennáll a veszélye, hogy a keménydrogok piaci kínálata megerősödik.

Megbízhatatlanság: nincs változás.

Árak: a könnyűdrogok ára kis mértékben csökken.

B VERZIÓ

Fogyasztó/piac: Nincs változás, csak a függők esetében. A keménydrogok piaci kínálata megerősödhet.

Megbízhatatlanság: nincs változás.

Árak: csekély csökkenés (a függőknek kínált heroin árában, lehetséges, hogy díjmentes lenne).

C VERZIÓ

Fogyasztó/piac: a feketepiac megszűnik.

Megbízhatatlanság: megszűnik.

Árak: csökkennek.

Csak a C verzió vet véget a fekete piac kihívásának és vezet a kábítószerfogyasztás normalizációjához. A legalizáció után az igazságszolgáltatás felszabaduló pénzforrásaiból illetve a drogkereskedelem adózásából származó összeget egy hatékony prevenciós-ártalomcsökkentő rendszer finanszírozására lehetne fordítani.

6. Bűnözés a legalizáció után

A C verzió bevezetése a következő eredményekhez vezetne:

– a börtönök férőhelyei felszabadulnának, a börtönök túlzsúfoltsága megszűnne

– a rendőrség és igazságszolgáltatás erőforrásai megkétszereződnének

– a droggal kapcsolatos bűnözés megszűnne, s ennek hatására az egyéb bűncselekmények számában is várható némi csökkenés (10-20%)

– az összes bűncselekmények száma 50-80%-kal csökkenne

– évente 200-300 gyilkosságot követnek el Hollandiában, melyeknek 30-50%-ka a drogkereskedelemhez kapcsolódik. A legalizáció után tehát akár 50%-kal csökkenhet a gyilkosságok száma.

– Évente 3000 erőszakos bűncselekményt követnek el Hollandiában, ebből 1500-2000 a drogterjesztő bűnbandákhoz kötődik: a legalizáció után tehát akár 1500-zal kevesebb lehet az erőszakos bűnelkövetések száma.

Kategória: Hírek Archívum: Drogpolitika, Európai Unió

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó cikkek:

Miért ilyen tudathasadásos a magyar társadalom?

március 7, 2023 - Péter Sárosi

Csodaszer és démondrog

március 3, 2023 - Péter Sárosi

Kilátástalan helyzetben az addiktológiai ellátás Magyarországon

február 20, 2023 - Péter Sárosi

Kapcsolódó videók:

„Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

„Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

„Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter