A Kábítószerügyi Tanács hétfői ülésén kiderült, hogy a minisztérium nem véleményezte a józsefvárosi drogstratégiát, a börtönökben egyre súlyosabb a droghelyzet, a kormány májusban tárgyalja a drogügyi cselekvési tervet és a szcientológusok még mindig az iskolákban vannak.
A Kábítószerügyi Tanács hétfőn megtartotta idei második ülését. A civilek ismét sérelmezték, hogy Nyitrai Imre helyettes államtitkár, a Tanács elnöke, eddig még egyetlen ülésen sem vett részt, és rendszeresen kibújik a nyílt szakmai viták alól. Az EMMI-t Müller Éva főosztályvezető-helyettes képviselte, aki nem tartozik a felső vezetéshez, döntéshozói helyzetben nincsen, így legfeljebb közvetíthet a civilek és a döntéshozók között. Ez jelentősen megnehezíti a szakma érdekérvényesítését.
Az ülésen élénk vita bontakozott ki az iskolai drogprevenció helyzetéről a TASZ “Célkeresztben a fiatalok: a drogprevenció mint szcientológus marketingeszköz” című jelentéséről tartott előadás után. A Tanács számos tagja elmondta, hogy a jelentés hiánypótló és mutatja az iskolai drogprevenció jelenlegi hiányosságait. Az EMMI képviselője szerint a jelentés által megfogalmazott javaslatokkal ők is egyetértenek, azok megvalósítására pedig már tettek lépéseket, például arra, hogy egyre több szakmai ajánlással rendelkező szervezet jusson be az oktatásba. Civil részről kritika érte a jelenlegi szakmai ajánlási rendszert, de a minisztérium nem tervezi annak módosítását. Többen kifejtették, hogy az egyetlen igazán hatásos módszer az etikailag és szakmailag is támadható programokkal szemben az, ha színvonalas programok sokaságát kínáljuk fel az iskoláknak alternatívaként. Jelenleg sajnos gyakran inkább hatástalan, vagy egyenesen káros programok vannak jelen az oktatásban.
Müller Éva beszámolt a Tanácsnak arról, hogy a minisztérium kiírta az idei kábítószerügyi (KAB) pályázatokat, és kiemelte, hogy idén megpályázható pénzösszeg némileg növekedett, így például a szenvedélybetegek felépülésére fordítható összeg 10 millió forinttal több, mint tavaly. Topolánszky Ákos (MADRISZ, 2002-2004 között helyettes államtitkár) szerint azonban a jelenlegi költségvetési keret még így is jóval kevesebb, mint amire szükség lenne, becslései szerint évente 2,5 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy a jelenlegi súlyos helyzetre (pl. dizájner drogok terjedése) az állam minimális szinten reagálni tudjon. Müller Éva elismerte, hogy a források nem elégségesek, ugyanakkor szerinte a szolgáltatók sem mindig működnek együtt megfelelően, hogy teljesítsék a szakmai feltételeket. A kormány várhatóan még májusban dönt a legutóbbi ülésen megvitatott új cselekvési tervről, amelynek elfogadása már két éve csúszik (2013-ban fogadták el az új nemzeti drogellenes stratégiát, az ehhez tartozó első kétéves cselekvési tervről van szó).
Arra a kérdésre, hogy a korábbi évekhez hasonlóan idén is lesz-e a tűcserék számára a megnövekedett tűigény miatt külön támogatás (ún. “tűdepó-program”), úgy fogalmazott, hogy a miniszteri szándék erre megvan, de jelenleg döntés még nem született ebben a kérdésben. Kérdésre kifejtette azt is, hogy az EMMI tíz millió forint támogatásban részesítette a Baptista Szeretetszolgálatot, hogy a Józsefvárosban ártalomcsökkentő tevékenységet folytassanak. A kerületben azonban továbbra sincs tűcsere, civil vélemények szerint azért nincs, mert a miniszter nem áll ki mellette, a szolgáltatóknak nem csak pénzre, de politikai támogatásra is szükségük lenne. Müller Éva szerint a Józsefváros drogstratégiáját a tárca nem véleményezte, jelenleg kommunikáció nincs közöttük. Ami a Fővárosi Önkormányzatot illeti, a minisztérium tájékoztatta a főpolgármester hivatalát arról, hogy május 15-ig pályázhatnak a minisztériumhoz a fővárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum megalakítására.
Az ülésen Novák Zoltán, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának alezredese beszélt a börtönökben tapasztalt trendekről. A kábítószer-gyanús anyagok lefoglalása az elmúlt években rohamosan nőtt: 2010-ben még csak 76 esetben foglaltak le drogot, 2015-ben viszont már az első négy hónapban nagyjából ugyanennyi lefoglalás történt, év végéig a lefoglalások száma meghaladja a kétszázat. Gyakori a különféle növényi törmelékek lefoglalása (szintetikus kannabinoidok), illetve a különféle anyagokba beáztatott drogok – az alezredes szerint ők csupán a jéghegy csúcsát látják. A börtönben még mindig valutaként használják a rivotrilt. Bár a büntetés-végrehajtás mindig is az ellátórendszer lefedetlen része volt, ahol nem jelentek meg terápiás és ártalomcsökkentő szolgáltatások, az utóbbi években még az a kevés szolgáltatás is visszafejlődött, amelyek régebben jelen voltak. Így például jelentősen csökkent az ún. drogprevenciós körletek száma: ezek olyan körletek, ahol a fogvatartottak vállalják a rendszeres drogteszteket, ezért cserébe különféle privilégiumokat adnak nekik. 2011 még 252 fő tartózkodott ilyen körletben (68%-os kihasználtság), 2015-ben már csak 207 fő (53% kihasználtság). Jelenleg 26 prevenciós körlet van 22 bv intézetben – 5 körletből azonban 0 főt jelentettek. Az alezredes is elismerte, hogy komoly problémák vannak a fogvatartottak és a személyzet motivációjával.
Sárosi Péter
