• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

A kanadai parlamenti bizottság jelentése a marihuánáról

Szerző: Péter Sárosi | december 15, 2004

Tweet

A szakértők szerint nem indokolt a büntetőjogi szigor.

Május 17-én Randy White Langley – Abbotsford képviselője) indítványára a Parlament Képviselőháza egy Különbizottságot hozott létre a kábítószerek nem orvosi céllal történő használatának vizsgálatára, melyet széles hatáskörrel ruházott fel "a kanadai nem-gyógyászati célú drogfogyasztás ide vonatkozó, meghatározó tényezőinek" tanulmányozására, és hogy olyan javaslatokkal álljon elő, melyek csökkentik "a témához kapcsolódó probléma méreteit".

2002. április 17-én a parlament a bizottság mandátumát meghosszabbította és kiegészítette a Privet Member's Bill C-344 számú, 2001. május 4-én hozott jogszabály vizsgálatával is, mely a marihuánával mint illegális droggal történő visszaélést szabályozta újra.

2002 október 7-én ismét meghosszabították a bizottság mandátumát, mely a 30 évvel ezelőtti Le Dain Bizottság ténykedése óta az első kísérlet volt arra Kanadában, hogy a drogok nem orvosi célú használatának jogi, társadalmi és orvosi vonatkozásait megvizsgálják. Az egyidejűleg működő Illegális Drogokat Vizsgáló Szenátusi Bizottság marihuánával kapcsolatos jelentésével szemben ennek a bizottságnak a parlament alsó háza jóval szélesebb körű vizsgálatot tett a küldetésévé, mely a kanadai drogprobléma minden aspektusát magába foglalja, mint például a Kanadai Drogstratégia, a prevenciós programok hatékonysága, vagy a szervezett bűnözéssel kapcsolatos vonatkozások.

2001 szeptembere óta a bizottság mintegy 200 emberrel és számos civil szervezettel vette fel a kapcsolatot Kanada különböző államaiból, kutatókkal, tudósokkal, terápiát vezetőkkel, politikai szakértőkkel és mindazokkal, akik értékes információt szolgáltathattak. A bizottság tagjai rehabilitációs központokat és határállomásokat kerestek fel, konzultáltak európai és amerikai szakértőkkel, intézményekkel, szervezetekkel, ezenkívül az egyes szövetségi államok egészségügyi minisztereit is bevonta a kutatásba.

A bizottság megállapította, hogy a drogfogyasztás a kanadai társadalom számára egy olyan egyre növekvő problémát jelent, melynek kezeléséhez széleskörű, érvekkel és anyagiakkal jól megalapozott új szövetségi drogstratégia szükséges. Megdöbbenve vették tudomásul azt, hogy Kanadában minden ötödik haláleset a droghoz kapcsolódik. Thia Walter, a bizottság egyik tagja így ír tapasztalatairól: Mikor az utcán tapasztalatokat gyűjve megtudod, hogy nincsen elegendő kezelés, dühös leszel, mivel látod, hogy a pénzt azoknak a büntetésére fordítják, akik nem jutnak hozzá a kezeléshez. Mikor látod, hogy megdöbbentő pénzösszegek folynak el olyan kezelésekre, melyek vagy egyáltalán nem működnek vagy a kezelés helyett valójában az ellenőrzés a céljuk, akkor síkitani lenne kedved a csalódottságtól. Mikor látod, hogy egyesek pénzt csinálnak drogfüggők nyomorúságából és semmi sem változik, akkor válaszokat követelsz.
A következőkben fordításban közzé tesszük a bizottság riportjának 9. fejezetét, mely a kannabisszal kapcsolatos.

A KANNABISZ

A nem-gyógyászati célú droghasználat vizsgálatára létrehozott bizottság mandátuma:

Mint ahogy az első fejezetben kifejtettük, a nem-orvosi célú droghasználat vizsgálatára létrehozott bizottságot eredetileg "a kanadai nem-gyógyászati célú drogfogyasztás ide vonatkozó, meghatározó tényezőinek" tanulmányozására hozták létre, és hogy olyan javaslatokkal álljon elő, melyek csökkentik "a témához kapcsolódó probléma méreteit". 2002. április 17-én a parlament a bizottság mandátumát meghosszabbította és kiegészítette a Privet Member's Bill C-344 számú, 2001. május 4-én hozott jogszabály vizsgálatával is, mely a marihuánával mint illegális droggal történő visszaélést szabályozta újra. Ez a fejezet az ellenőrzött kábítószerek és anyagokról hozott törvény (Controlled Drugs and Substances Act) intézkedéseit tárgyalja, amennyiben az a kenderrel kapcsolatos vétségek üldözését érinti.
A Bill-344 az ellenőrzött kábítószerek és anyagokról hozott törvényt és a szabálysértési törvényt módosította oly módon, hogy a csekély mennyiségű kender (egy gramm gyanta és harminc gramm marihuána esetén) birtoklását, kereskedelmi célból való birtoklását és adásvételét könnyű szabálysértési vétséggé tette. A szóba jöhető pénzbüntetés 200 dollár első elkövetés esetén, 500 a második és 1000 a harmadik esetében. Jelenleg csekély mennyiség birtoklása gyorsított eljárású szabálysértésnek minősül, melyért maximum 1000 dollár pénzbüntetés vagy hat hónap fegyház jár, esetleg mindkettő. Ma a 3 kilogrammnál kevesebb mennyiségű kendergyantával vagy marihuánával való kereskedelem exkluzív büntetést von maga után, mely maximum 5 évnél egy nappal kevesebb börtönbüntetést foglalhat magában. Törvényének védelmében Dr. Martin elmondta, hogy ez jelentős tehertől szabadítja meg a bíróságot, anyagi megtakarítást eredményez és a rendőri erőket felszabadítja más jelentősebb bűncselekmények utáni nyomozás céljából.

Törvényhozói lehetőségek:

A Bizottság számos a kenderrel kapcsolatos törvényi szabályozásra tett javaslatot megvizsgált. Némelyek legalizációt javasoltak, korlátozott vagy korlátlan formában. Mások a dekriminalizáció valamely formáját részesítették előnyben, mely nem bűncselekményi jellegű vétséggé tenné a birtoklást, míg mások óvatosabban közelítettek a témához és fenntartanák a jelenlegi tiltást, miközben új és jobb különféle lehetőségeket teremtenének az üldözés jelentette ártalmak kikerülésére. Olyanok is voltak, akik a büntetések szigorítása mellett foglaltak állást, legalábbis a kereskedéssel kapcsolatban, és egy új elkötelezettséget az absztinencia érdekében. Az ő részükről egyes egészségügyi szakemberek úgy vélekedtek, hogy több kutatást kell folytatni a kenderrel kapcsolatban, mielőtt a törvényt módosítanák, hogy megfelelőbb információ álljon a rendelkezésre a vitához, míg mások arra mutattak rá, hogy a kender illegális státusza "ezen tanulmányok lefolytatásának hiányából" ered.

A vita céljainak megfelelően a bizottság a legalizációt az egy adott anyag termelésének, adásvételének és birtoklásának tiltásával járó büntetőjogi szankciók eltörlésében deifiniálja. A legalizáció szükségszerűen a szabályozó rendelkezések eltörlésévek jár. Valójában a termelés és ellátás, adózás és életkorhatár kontrollálásának képessége a legalizáció előnyei mellett felsorakoztatott gyakori érvek. A Bizottság a dekriminalizáció kategóriája alatt az egy bizonyos cselekmény miatti büntetőjogi szankciók eltávolítását érti a jogi prohibíció fenttartásával. A dekriminalizáció számos illetve a legtöbb kenderrel vagy hasonló anyaggal kapcsolatos cselekmény üldözését fenntartaná, megengedné azonban a csekély mennyiség személyes használatra történő birtoklását mint szabálysértést, mint például a kisebb motorkerékpárokkal kapcsolatos kihágásokat szabályozó helyi jogszabályok. Eszerint a modell szerint az újraszabályozott vétség egy büntetőcédula kiállításával járna, helyszíni bírságot lehetne fizetni a bíróságon való megjelenés nélkül, és az intézkedés nem vonna priuszt magával.

A Bizottság hallotta számos tanútól, hogy a kenderrel kapcsolatos bűncselekmények üldözése túlságosan is igénybe veszi elégtelen igazsgászolgáltatási erőforrásainkat. A büntetőeljárás esetleges negatív hatásai szintén gyakran szerepeltek mint indokok a törvény megváltoztatására. A jelenlegi törvények egyenlőtlen vagy inkonzisztens végrehajtása szintén a törvényi változtatások mellett szólt, hogy megbizonyosodhassunk arról, hogy egyes emberek nem fognak komoly pénzbüntetéseket vagy börtönbüntetést kapni, míg másokat csupán figyelmeztetésben részesítenek ugyanazért, esetleg egyszerűen elkobozzák tőlük a kendert. Bár néhány tanú azzal érvelt, hogy a végrehajtó hatóságok már nem foglalkoznak többé egyszerű kenderbirtoklással, előnyben részesítve az ellenőrzött kábítószerek és anyagokról hozott törvény komolyabb pénzbírságait, a statisztikák világossá teszik, hogy a kenderrel kapcsolatos bűncselekmények legnagyobb részét a birtoklás teszi ki. Példásul a Statistics Canada megjegyzi, hogy a droggal kapcsolatos 91,920 bűncselekmény háromnegyedét a kenderrel kapcsolatos cselekmények teszik ki a 2001-es rendőrségi jelentés szerint. S mi több, ezeknek az eljárásoknak a 70 százaléka pusztán birtoklás miatt indult.

A következő érvek gyakran felmerülnek a legalizáció mellett:
Azok a törvények amelyek a lakosság túlnyomó részének támogatását nem élvezik, a törvények és az azokat betartatók iránti tisztelet csökkenéséhez vezetnek
A kender illegális státusza annak teszi ki a fogyasztókat, hogy olyan kereskedőkkel kerüljenek kapcsolatba akik kártékonyabb anyagokat is árusítanak (a "piacok szétválasztásának" szükségessége a jelenlegi holland drogpolitika legfőbb érve)
a legalizáció lehetővé teszi a szabályozást és adóztatást is, az életkor szerinti határ meghúzásának lehetőségével együtt

Mindazonáltal a következő érvek hangoznak el azok részéről, akik a legalizáció ellen vannak:

A tiltás megszüntetése és a használat normalizálása rossz üzenetet közvetítene a társadalomnak, főleg a fiataloknak. Például sokan érvelnek úgy, hogy az orvosi célú marihuána használat publicitása egyesekben megerősíti a képet a drog egészséges hatásairól.

A kender kapuként szolgál az ártalmasabb drogok felé, ha nem is közvetlenül a függőségen keresztül, hanem közvetetten a társadalmi miliő és a kockázatvállaló magatartás miatt.

A Bizottság tagjainak többsége meggyőződött arról, hogy a kenderrel kapcsolatos törvényi szabályozás változtatására van szükség, számos okból. Egyetértünk például abban, hogy mivel a törvény végrehajtása sporadikus, egyenlőtlen és regionális szinten különbségeket mutat, alkalmazása inkonzisztens és nem tisztességes. Abban is egyetértünk továbbá, hogy a kender puszta birtoklása miatti börtönbüntetés nincs arányban a használat feltételezhető ártalmaival. Ez még inkább igaz akkor, ha az ember az olyan engedélyezett szerek által okozott mindennapos ártalmakat veszi figyelembe, mint a dohány, alkohol vagy más vény nélkül kapható gyógyszerek.
Ugyanakkor a Bizottság osztozik azoknak az oktatóknak, terápiás kezelőknek és törvényvégrehajtóknak az aggodalmában, hogy csak néhányat említsünk, akik szerint sok kanadai, elsősorban a fiatalok számára a legalizáció azt a félreértést okozná, hogy a kanadai parlament nem aggódik a kender széles körű használata miatt. Ami legalábbis ezt a Bizottságot illeti, semmi sem állna messzebb az igazságtól.

A Bizottságnak számos egészségügy szakember, addiktológus és terepauta elmondta, hogy a kender gyakori és huzamos használata függőséghez és szociális problémákhoz vezethet egyes használóknál. Emellett Dr. Mark Zoccolillo kifejezte aggodalmát a marihuána használat gyakoriságával kapcsolatban az általa vizsgált egyetemistáknál, mely a rövid távú avagy "munkamemória" romlásához vezethet, s erre a korosztályra gyakorolt hosszú távú következményekkel kapcsolatban is. Továbbá a Bizottság nincs arról meggyőződve, hogy a legalizáció megszüntetné az illegális kendertermesztésből és keresdkedelemből származó profitot, vagy bármilyen szignifikáns módon visszatartaná a terjesztésben résztvevő bűnözőket.

Ezen okokból a bizottság inkább a kenderrel kapcsolatos vétségek megtartását tartaná jónak az ellenőrzött kábítószerek és anyagok törvényében, azonban a puszta fogyasztást dekriminalizálná "szabálysértés" megjelöléssel, éppúgy mint a Bill C-344 tervezetében ez szerepel. Mindazonáltal a B-344-ben javasolt módosítással ellentétben nem támogatjuk a kereskedelem vagy kereskedelmi célú birtoklás miatti büntetések enyhítését. Tehát a birtoklás és személyes használat céljára történő termesztés esetében a helyszíni bírságot javasoljuk, kivéve ha súlyosbító körülmények között történik a használat. Például figyelembe véve a biztonsági és rendfenntartási tényezőket, melyeket a törvényvégrehajtó szervek fejeztek ki, ezután is üldözze a hatóság az ellenőrzött kábítószerek és anyagok törvényének megfelelően a közlekedési vétségekhez kapcsolódó birtoklást. Ezeknek a javaslatoknak a kivitelezéséhez szükséges lenne az ellenőrzött kábítószerek és anyagok törvényében szereplő birtoklással kapcsolatos büntetési tételek újrafogalmazása, a "súlyosbító körülményekkel" terhelt birtoklás esetében a korábbi büntetési tételek megtartásának érdekében.

A Bizottság körültekintően megvizsgálta azt a kérdést, hogy a büntetőjogi szankciók kenderbirtoklás esetében fennmaradjanak-e iskolák és olyan helyek közelében, melyeket a fiatalok gyakran látogatnak. Bár a Bizottság több tagja vonakodott attól, hogy a tervezet a fiatalokkal szemben elnézőbb magatartást tanúsít mint felnőtt elkövetőkkel szemben. Ezenkívül a kereskedelem vagy kereskedelmi célú birtoklás iskolák vagy 18 év alatti fiatalok által gyakran látogatott helyszíneken, vagy a 18 éven aluliaknak történő árusítás már "súlyosbító körülménynek" számítanak a büntetés kiszabásának idején. Mivel a dekriminalizáció nem fogja érinteni a közlekedéssel kapcsolatos kihágásokat és büntetéseket, javasoljuk, hogy az ezekkel szembeni intézkedéseket továbbra is hajtsák végre. Ezért a Bizottság azt javasolja, hogy a kis mennyiségű kender saját célra történő birtoklása még az iskola tulajdonában lévő területen is csak helyszíni bírságot vonjon maga után az új szabályozásban. A Bizottság arra számít, hogy az iskolai vezetőség fenntartja a saját adminisztratív ellenőrzését, amennyire az szükséges, hogy a diákokat visszatartsa attól, hogy az iskola területére kendert vigyenek, mint ahogyan az más anyagok esetében is jellemző.

Bár azokat a vétségeket, melyek kender csekély mennyiségű, személyes használatra történő birtoklásával és termesztésével kapcsolatosak, a javasolt dekriminalizációs séma szabálysértéssé nyilvánítaná, meghagyná a büntetőjogi eszközöket azok ellen, akik profitteremtés céljából termelnek kendert vagy kereskednek vele. A közlekedési kihágásokkal kapcsolatos kenderbirtoklás esetében ugyanúgy fennmaradna törvény szigora azok ellen is, akiknek a kábítószerhasználata súlyos kockázatot és lényeges kárt jelent mások számára. Végül pedig, a dekrimilazáció járulékos haszna lenne még, hogy Kanada megmaradna az említett nemzetközi egyezmények betartása mellett.

A Bizottság észrevételezi következőket:

A marihuána szívása – bármely mennyiségben is – káros a benne található magas koncentrátumú kátrány és benzopirén miatt.

A bírósági ítélet kiszabása csekély mennyiségű kender saját használatra való birtoklása esetében nincs arányban ennek a viselkedésnek a lehetséges ártalmaival.

A csekély mennyiségű saját használatra történő kenderbirtoklás DEKRIMINALIZÁCIÓJA nem lenne hatással a kereskedelemmel kapcsolatos büntetetőjogi következményekre, vagy bármely más tiltott szer birtoklására.

A kormány minden intézkedésének vállalnia kell a kanadaiak ismertetését a kenderhasználathoz kapcsolódó lehetséges ártalmakról, különös tekintettel a nagyobb veszélynek kitett fiatalságra.

A Bizottság javasolja, hogy a kender birtoklása maradjon illegális és a vele való kereskedelem bármilyen mennyiség esetén maradjon bűncselekmény.
Valamint, hogy az igazságügyi miniszter és az egészségügyi miniszter dolgozzon ki egy minden részletre kiterjedő stratégiát a személyes használatra történő, harminc gramm mennyiségnél nem több kender birtoklásának dekriminalizálására. Ennek a stratégiának tartalmaznia kell:
Prevenciós és oktatási programokat, melyek ismertetik a kenderhasználat ártalmait, elsősorban a fiatalok körében; és
Hatékonyabb eszközöket a Büntetőtörvénykönyv a kábítószer-használattal kapcsolatos közlekedési kihágásokat szabályozó részének végrehajtásához.

Kategória: Hírek Drogok: Kannabisz (fű/hasis)Archívum: Drogpolitika

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó cikkek:

Miért ilyen tudathasadásos a magyar társadalom?

március 7, 2023 - Péter Sárosi

Csodaszer és démondrog

március 3, 2023 - Péter Sárosi

Kilátástalan helyzetben az addiktológiai ellátás Magyarországon

február 20, 2023 - Péter Sárosi

Kapcsolódó videók:

„Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

„Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

„Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter