Ez a cikk eredetileg a Drogriporter blogon jelent meg a 444-en.
A legalizáció szinte azonnal csökkenti a bűnözést, rendőri kapacitásokat szabadít fel a komolyabb ügyekre és a kimutatások szerint nem növeli a droghasználat arányát.
Bár a kannabisz legalizációja Magyarországon nem fenyeget a közeljövőben, Európában többen kísérleteznének a legális kenderpiac ilyen-olyan formáival (például Svájcban, Németországban és Spanyolországban), ezért érdemes megvizsgálni, hogy az USA-ban megszavazott legalizációk a támogatók vagy az ellenzők jóslatait igazolják. Jelenleg négy állam és a főváros lakói nyilvánították ki akaratukat a legális kannabisz mellett, de tapasztalataink csupán Coloradóból és Washingtonból, illetve a gyógyászati célú használatot engedélyező államokból vannak. Ezek egészségügyi tapasztalatait összesítette J Wesley Boyd, a Harvard Egyetem pszichiátria professzora a The Conversation honlapján, melynek fordítása alább olvasható a szerző által tett hivatkozásokkal.
A kannabisz teljes legalizációja jelenleg Coloradóban és Washingtonban történt meg és hamarosan Oregon és Alaszka is csatlakozni fog. Ezenfelül a gyógyászati kannabisz 23 államban legális és várhatóan fogja engedélyezni a kannabiszt különböző formában, így a hozzáférés egyre könnyebbé fog válni. Ennek ismeretében két fontos kérdés merül fel: a kannabisz használat az egekbe fog szökni? A függőségi ráta át fogja törni a plafont?
A válasz mindkét kérdésre: valószínűleg nem.
A marihuána függőséget okoz?
Mielőtt egyáltalán rátérnék a függőség arányának lehetséges növekedésére, sokan azt az ellenvetést fogják tenni, hogy a marihuána szerintük nem is addiktív.
Minthogy a marihuána elvonás tünetei enyhének mondhatók más drogokhoz képest, az emberek rendszerint úgy vélik, hogy a marihuána nem okoz függőséget. Mindazonáltal azok, akik felhagynak a fogyasztással, általában megtapasztalják az elvonás enyhe élettani tüneteit – enyhén emelkedett pulzust, ingerlékenységet és a sóvárgást. Ezek a tünetek jóval kevésbé egyértelműek vagy erősek, mint amilyeneket az alkohol-, a fájdalomcsillapítók vagy a nyugtatók hirtelen abbahagyásakor szoktak tapasztalni. E drogok használatának felfüggesztésekor az elvonás többnyire látványos és dramatikus. Nagyon magas pulzusuk és vérnyomásuk lehet, hallucinálhatnak, a legrosszabb esetekben rohamaik lehetnek és meg is halhatnak.
Ám pusztán az, hogy a kannabiszelvonás jelei enyhébbek, még nem jelenti azt, hogy ne lenne addiktív.
Függeni valamitől többet jelent a puszta fizikai dependenciánál és abbahagyáskor az élettani tünetek tapasztalásánál. A „függőség” olyan magatartásformákra utal, melyek kényszeresek és részben irányíthatatlanok vagy még rosszabbak. A viselkedés súlyossága és intenzitása eszkalálódhat. Az ember szerencsejáték-függővé válhat, alkohol és más drogok vagy egyéb magatartásformák rabja lehet.
Nézzük így: Azok, akik egészségügyi okokból éjjel-nappal fájdalomcsillapítót szednek nem függők, még akkor sem, ha fizikailag függővé váltak. A klinikai függőség definícióját az meríti ki, ha valaki nemcsak fizikailag vált függővé egy drogtól, de az már a személyes életében is problémákat okoz. Ha a drog határozza meg a mindennapi létezést, megszerzése veszélyes viselkedésformákhoz vezet vagy elveszti az uralmat a használat felett, akkor határozottan problémáról és jó eséllyel függőségről beszélünk.
A legjobb becslések szerint a marihuána használóinak 9%-a függő. Ez kevesebb, mint a függő dohányzók (32%) és alkoholivók (10-15%) aránya.
Minél fiatalabb valaki a marihuána első kipróbálásakor, annál nagyobb eséllyel válik függővé a későbbiekben. Így azok, akik kamaszkorukban kezdenek marihuánát használni, másoknál nagyobb valószínűséggel válnak függővé és hirtelen leálláskor elvonási tünetekkel szembesülhetnek. Szintén nagyobb eséllyel élhetnek át depressziót és szorongást. Ennek az az oka, hogy az agyunk a 20-as éveink közepéig-végéig fejlődik.
Vajon a legalizáció növelni fogja a függőséget?
Mit jelent mindez a legalizáció szempontjából? Vajon az a tény, hogy a kannabisz egyre szélesebb körben legális, azt jelenti, hogy a függőség elharapózik és az olyan kapcsolódó mutatók, mint az alacsonyabb IQ szintén megugranak?
Úgy hiszen, hogy a válasz, nem. A jogos félelmek ellenére, egyelőre nincs meggyőző adat, mely szerint a droghasználat emelkedett volna Coloradóban, ahol a kannabisz jelenleg legális. Bár a legalizáció csak a közelmúltban lépett életbe Coloradóban, a jövőben sem számítok ilyen változásra.
Egy kiterjedt tanulmány azt találta, hogy azokban az államokban, ahol engedélyezték a gyógyászati célú marihuánát, nem emelkedett a tinédzserkori kannabiszhasználat. És mióta 2013-ban Colorado teljesen legalizálta a kannabiszt, a korai jelentések azt mutatják, hogy a nemzeti trendnek megfelelően a kannabisz fogyasztása tovább esik a kamaszok körében.
Ezenfelül van egy példánk egy olyan országról, amely egy bő évtizede dekriminalizálta a drogokat. Portugália 2001-ben dekriminalizálta a kábítószerek használatát. Azóta a kábítószerek fogyasztóit nem büntetik birtoklás miatt, hanem kezelést és rehabilitációt kínálnak nekik. Az eredmények: egy évtized elteltével a problémás kábítószerhasználat a felére csökkent Portugáliában. Kiváltképp a 10-12 osztályos portugál tinédzserek körében látványos az eredmény, ahol a marihuána használatának aránya a 2001-es 26%-ról 2006-ra 19%-ra esett vissza.
Mindez nem jelenti azt, hogy a drogok általában, kiváltképp a kannabisz üdvös lenne. Ezek a szerek függőséget okoznak és árthatnak az agy fejlődésének. Mégis, a dekriminalizációnak vagy a droghasználat legalizációjának van értelme, mert szinte azonnal csökkenti a bűnözést, rendőri kapacitásokat szabadít fel a komolyabb ügyekre és valószínűleg nem vezet magasabb fogyasztási arányhoz.
Forrás: The Conversation
Fordította: Kardos Tamás
