Kutatás a szülők, gyermekeik és a szerfogyasztási mintázatok hármasának kapcsolatáról
Szeretjük azt gondolni, hogy már a tiltáspártiak sem tartják korszerűnek a kapudrog elméletet, de esetenként még mindig csalódnunk kell. Akik mindenképpen szeretnének kitartani valamilyen formában a megközetlítés mellett, azoknak az amerikai kutatók új bűnbakokat ajánlanak: a szülőket.
"Azoknak a gyerekeknek, akik[nek a szülei] legalább egy italt elfogyasztanak egy hónapban, 2/3-uk részegedik le legalább havonta egyszer."
Sajnos nem csak nehezen értelmezhető, de hibás is Medipress magyar fordítása: olyan amerikai tinédzserekről van ugyanis szó, akik legalább havonta egyszer látják a szüleit részegen – na, ők azok, akik kétszer hajlamosabbak berúgni, mint az alkohollal csínján bánó szülőkkel bíró kortársaik, sőt, háromszor akkora eséllyel cigiznek és füveznek. A kamaszoknak valamivel több, mint a fele látja havonta minimum egyszer valamelyik, vagy mindkét szülőjét részegen…
Ezen felül a havonta legalább egyszer berúgó tinik – szemben azokkal, akik még nem próbálták ki az alkoholt – 18-szor annyian füveznek, továbbá:
"• Négyszer akkora eséllyel képesek egy óra leforgása alatt marijuanához jutni,
• Négyszer akkora valószínűséggel ismernek olyat, aki visszaél a receptre kiadható gyógyszerekkel,
• Kétszer annyi valószínűséggel tudnak olyan lányról, akit már megerőszakoltak, és
• Négyszer olyan eséllyel ismernek olyat, aki drogozik vagy iszik."
Ezen a ponton érdemes emlékeznünk, hogy a felmérést az Egyesült Államok diákjai közt végezték, nyilván némiképp eltérő lenne ez az arány Magyarországon. És mielőtt az alkoholban találnánk meg az új, a fiatalok életére minden eddiginél veszélyesebb kapudrogot, fűzzük hozzá, hogy a fenti esetekben az alkoholos üveg másik oldalán olyan szülőket találunk, akik viselkedésükkel nem éppen a mértékletes fogyasztás normáját közvetítik. De nem lehet mindent a szülőkre kenni, fontos szerepe van még az elektromos bébiszitternek, a TV-nek is. Amikor a legnézettebb csatornákon fél óránként sarkallnak gyógyszerfogyasztásra boldognak tűnő emberek és a szélsőséges alkoholfogyasztási normákat hazai celebek népszerűsítik, nem álszentség-e meglepődni azon, hogy 35 ország közül a mi kamaszaink között a legelterjedtebb a gyógyszer és az alkohol együttes használata? Amíg az inputba a túlfogyasztást adagoljuk, hogyan is várhatnánk el, hogy az outputból mást lássunk kifejlődni?
Kardos Tamás
Drogriporter
2009.09.01.
