A szabadidőben történő fűszívás nem indokolja a siklósi tűzoltók meghurcolását
HÁTTÉR: A BAMA online hírportál július 10-én beszámolt arról, hogy fürdővárosban a siklósi rendőrség két helyi tűzoltót és egy felszolgálót állított elő kábítószerrel való visszaélés – pontosabban csekély mennyiségű kannabisz megszerzésének és tartásának – gyanújával. A beszámoló szerint a fiatalokat a rendőrség nem marihuánás cigaretta szívásán érte tetten, azt a “rendőri akció előtt” fogyasztották el, munkaidőn kívül. Tóth György tűzoltó ezredes a lap megkeresésére elmondta, hogy “ha kiderül, hogy a tűzoltók szervezetében drog mutatható ki, addig bizonyosan nem állhatnak szolgálatba, amíg ez az állapot fennáll”. A BAMA július 20-án már arról írt, hogy a rendőrségi drogtesztek eredménye pozitív lett, a tűzoltók szervezetében a kannabisz aktív hatóanyagának (Delta-9-THC) bomlástermékeit mutatta ki. Kriston Ferenc tűzoltó alezredes ekkor arról tájékoztatta a lapot, hogy az eset hatására elrendelte a teljes állomány szúrópróba-szerű drogtesztelését – valószínűleg vizelettesztes módszerrel. Az eredményről beszámolt a sajtónak, állítása szerint egyetlen egy pozitív teszteredmény sem született. A tűzoltók az eset után nem állhattak munkába, egyikük a szolgálat alól való felmentését kérte, amit a parancsnoka elfogadott.
A TASZ álláspontja szerint a tűzoltókkal szembeni eljárás szükségtelen és aránytalan volt.
1) Aggályosnak tartjuk, hogy a sajtó és a tűzoltók munkaadója hogyan értesülhetett a rendőrségtől az eljárás részleteiről. A rendőrségnek nem volt joga közölni a parancsnokkal, hogy kik ellen indult eljárás és miért, és erről beazonosítható módon nem nyilatkozhat a sajtónak sem.
2) A munkaidőn kívüli alkalmi kannabisz-fogyasztás ténye önmagában nem indokol semmiféle fegyelmi ejárást a tűzoltók ellen. A kannabisszal kapcsolatos évtizedes tudományos kutatás eredményei nem igazolják, hogy a munkaidőn kívüli alkalmi kannabisz-használat károsabb befolyást gyakorolna a munkavállaló teljesítményére, mint az alkalmi alkohol-fogyasztás. A kannabisz hatóanyagának szervezet által tárolt bomlástermékei semmilyen pszichoaktív hatást nem fejtenek ki, így nem befolyásolják a tűzoltót a munkavégzésben. Retorzióra csak az adhatott volna okot, ha a tűzoltók munkavégzésre alkalmatlan (tehát ittas vagy bódult) állapotban jelentek meg volna a munkahelyükön.
3) A szúrópróbaszerű munkahelyi drogtesztek (ellentétben például az alkoholszondával) nem alkalmasak azon munkavállalók kiszűrésére, akik drog hatása alatt állnak munkába. A kannabisz pszichoaktív hatása maximum 4 órán keresztül tart, a vizelettesztek ezzel szemben akár több héttel ezelőtti fűfogyasztást is képesek kimutatni, a nyáltesztek ennél valamivel megbízhatóbbak – de azok is 24 órás hibahatárral dolgoznak. Kizárólag vérvizsgálat útján lehet megállapítani, hogy ki áll aktuálisan kannabisz hatása alatt.
4) Különösen aggályosnak tartjuk a munkahelyi drogteszteket adatvédelmi szempontból is, különösen úgy, ha a parancsnok a tesztek eredményeiről a sajtónak is beszámol. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv. 2. § 2.b) pontja) alapján a kábítószeres függőségre, illetve kábítószer-fogyasztásra vonatkozó személyes adatok különleges adatoknak minősülnek, így az adatkezeléshez szükséges valamely törvény kifejezett rendelkezése vagy az érintett önkéntes, egyértelmű, tájékozott belegyezésen alapuló írásos felhatalmazása [Avtv. 3.§ (2)]. A különleges adatokat csakis törvény által meghatározott célhoz kötötten lehet kezelni.
Az adatok felelőtlen, törvénytelen kezelése – különösen, ha egy olyan kisvárosról van szó, mint esetünkben – jelentős érdeksérelmet okozhat a munkavállalónak, amely az adatot jogtalanul nyilvánosságra hozó személy büntetőjogi felelősségét is megalapozhatja. Ezért elfogadhatatlan, hogy a munkavállalók droghasználatával, illetve a drogfogyasztásnak a munkaviszonyra gyakorolt következményével kapcsolatos szenzitív adatokat az érintettek beleegyezése és törvényi felhatalmazás nélkül a munkaadó a média rendelkezésére bocsássa.
Az adatvédelmi ombudsman állásfoglalása (1994/H/2004-6) szerint „a tesztelés a magánszférába súlyosan beavatkozó, a személyiségi jogokat sértő gyakorlathoz vezethet” és „a mobilteszt hatékonysága nem meggyőző, mert a teszteredmények a fogyasztás tényéről – vagy akár csak a szerrel való testi kontaktusról – adnak felvilágosítást, és nem a munkavégzésre való alkalmasságról”. Bár bizonyos “különös biztonsági kockázattal járó” munkakörökben a drogtesztek elvégzése az ombudsman álláspontja szerint is igazolt lehet, ez nem jelenti azt, hogy ezen munkakörökben dolgozó személyeknél akár már a munkaidőn kívül történő alkalmi kábítószer-fogyasztás is elégséges és szükséges alapot szolgáltat az elbocsátáshoz, szolgálatból való felfüggesztéshez.
A TASZ az ügyben szereplő és a súlyosan felelőtlenül kiadott közlemények miatt nyilvánossá vált személyazonosságú két tűzoltónak ezúton ingyenes védelmet és jogi képviseletet ajánl fel.
Budapest, 2009. július 24.
Társaság a Szabadságjogokért
