• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

A tinédzser-agyak rejtélye

Szerző: Péter Sárosi | október 11, 2011

Tweet

Miért viselkednek olyan hülyén a tinédzserek? Nem viselkednek hülyén, csak azt csinálják, ami a dolguk: felnőnek – a National Geographic cikkének összefoglalója

A felnőttek sokat töprengenek azon, hogy miért viselkednek ilyen különösen a tinédzserek: olyan kockázatokat vállalnak, amik teljesen ésszerűtlennek tűnnek a számukra. A National Geographic legutóbbi számában végére járt a kérdésnek – a legújabb neurobiológiai és pszichológiai kutatások alapján. Ami az agy fejlődését illeti, az már körülbelül hat éves korban eléri maximális terjedelmét, a fejlődése azonban nem áll meg. A 90-es években amerikai kutatók több mint száz amerikai tinédzser agyának fejlődését követték nyomon agyszkennelési eljárások segítségével 5 és 32 éves koruk között. A serdülőkorban az agy szerkezete átalakul: az axonok – az idegsejteket összekötő hosszabb nyúlványok – gazdagabban beágyazottá válnak egy myelin nevű anyagban, amelynek segítségével az idegsejtek közötti kommunikáció százszorosára gyorsul. A dendritek, a sejtek rövidebb nyúlványai bonyolultabbá, a nyúlványok kapcsolódási pontjai (szinapszisok) gazdagabbá és erősebbé válnak. Eközben a kevésbé használt szinapszisok elsorvadnak. A folyamat során az agy külső rétege, a cortex – amely a gondolkodásért felelős – vékonyabbá de sokkal hatékonyabbá válik. Mintha csak rendszerfrissítést hajtanának végre egy számítógépen – az átalakulás pedig mindig nehéz időszak.

Beatriz Luna, a Pittsburgh-i Egyetem professzora egy egyszerű kísérlettel próbálta reprezentálni, hogy az agy szerkezetének tinédzserkori változásai hogyan hatnak a viselkedésre. A kísérlet lényege, hogy egy képernyőn különféle színű fényjelek jelennek meg, az alanyokat azonban utasítják, hogy ne nézzenek a jelekre, hanem fordítsák a tekintetüket másfelé. A 10 éves gyerekek rosszul teljesítettek a teszten, az esetek közel felében nem sikerült ellenállniuk a kísértésnek. A tinédzserek ugyanakkor a felnőttekhez hasonlóan képesek voltak ellenállni – amennyiben motiváltak voltak. Ami érdekes volt, az nem az általuk elért magas pontszám, hanem az, hogy az agyszkennelési eljárások során kiderült, a tinédzserek a felnőttekkel szemben kevésbé használták az agyuk azon régióit, amelyek a teljesítmény monitorozásáért, a hibák kiszűréséért, a tervezésért és az összpontosításért felelősek. A tinédzserek csak akkor voltak képesek jó eredményt elérni, amennyiben jutalomra számítottak. 20 éves korukra azonban hasonlóan reagált az agyuk erre a feladatra, mint a felnőtteké. Dr. Luna szerint a tinédzserek már nagyjából ugyanazon képességekkel rendelkeznek, mint a felnőttek, azonban a megfelelő tapasztalatok hiányában még nem tudják ugyanolyan hatékonysággal használi az agyukat.

Ebből azonban nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a tinédzserkori kockázatvállalásért egyszerűen az agyuk fejletlensége felelős. A kutatók rámutatnak arra, hogy ez a magyarázat pusztán a felnőttek számára kényelmes: azt látjuk meg a tinédzserekben, amit látni szeretnénk bennük. Fejletlenek, ezért kontrollra szorulnak. “Túlságosan hozzászoktunk ahhoz, hogy a serdülőket problémaként lássuk,” fejti ki B. J. Casey neurológus. “De ahogy egyre többet tudunk meg arról, mi teszi ezt az életkort egyedivé, a serdülőkor annál inkább egy nagyon funkcionális, sőt, befogadó életkornak látszik a számunkra. Pontosan azt csinálod akkor, amit tenned kell.”

A serdülőkor szerves része az új dolgokkal való kísérletezés – enélkül nem válhatunk felnőtté. Az élménykeresés egyetlen életkorra sem jellemző annyira, mint a serdülőkorra, akárcsak a kockázat-vállalás. A közhit szerint a tinédzserek nem képesek felmérni a kockázatokat, ezért felelőtlenül döntenek. Valójában a serdőlők éppen úgy érzékelik a kockázatot, mint mi, és el is jut az agyukig. Amiben viszont mások, hogy a kockázattal szemben a várható új pozitív élmény intenzitását sokkal többre értékelik, mint a felnőttek. Ez az élménykeresés valójában szerves része a felnőtté válásnak: az új élmények során tapasztalatokat szereznek, ezek a tapasztalatok pedig rendkívül fontosak ahhoz, hogy sikeres felnőttekké váljanak. A piercing-ek, az extrém öltözködés, a drogokkal való kísérletezés – mind-mind ennek a folyamatnak a része, és nem pedig holmi kóros elváltozás tünetei, amit minden erővel el kell fojtani. Ez egyben magyarázza azt is, hogy miért nem működik a hagyományos, elrettentő drogprevenció, amiben a tanárnéni/rendőrbácsi besétál az osztályterembe és jól elmondja a tiniknek, hogy milyen veszélyes a droghasználat. A tinédzserek nem azért vállalnak nagyobb kockázatot, mintha nem értenék meg a veszélyt – hanem mert máshogy mérleglik a kockázatot és a jutalmat!

A felnőttek számára persze a legkevésbé vonzó része a történetnek az, hogy a serdülők a tanulási folyamat során nagy kockázatnak tehetik ki magukat és másokat. Különösen akkor, ha a kortársaik előtt kell felvágni. Laurence Steinberg pszichológus kutató kísérletekkel igazolta, hogy a 14-17 évesek vállalják a legnagyobb kockázatot: egy autószimulátorba ültette őket. Amikor a tinédzserek egy üres szobában, megfigyelő nélkül játszották a játékot, akkor nagyjából hasonló kockázatot vállaltak, mint a felnőttek – ha viszont barátaik is jelen voltak, akkor kétszer annyi kockázatot vállaltak. “Nem azért vállalnak nagyobb kockázatot, mert hirtelen leértékelték volna azt,” mondja Steinberg NatGeo-nak. “Azért tesznek így, mert többre értékelik a siker jutalmát.” A kockázatvállalás valójában genetikailag belénk ültetett ösztön, amely tinédzserkorban arra készteti a fiatalokat, hogy hagyják el a szülői házat. Az agykutatók szerint a kamaszok agya a legérzékenyebb a dopaminra, arra a neurotranszmitterre (ingerületátvivő anyagra), amelynek egyébként nagy szerepe van a tanulásban és a döntéshozásban is. Hasonlóképpen érzékeny a tiniagy az oxitocinra is, arra a hormonra, amely a szociális kapcsolatokat különösen felértékeli. A szocializáció, az újdonságok keresése: mindezek a jövőbe való befektetések. Ez is magyarázza, miért reagálnak olyan érzékenyek a tinédzserek a szociális elutasításra (pl. ha nem hívják meg őket, vagy nem engedik el őket egy buliba). Mintha a jövőjük függene tőle – és valóban.

Az antropológusok szerint a világ minden kultúrája egyedi életkorként határozza meg a serdülőkort – az tehát nem pusztán egy kulturális konstrukció, azonban az nagyon kultúrafüggő, miként fogjuk fel. A nyugati civilizáció a kamaszkort különösen problémásnak látja. Az Egyesült Államok minden évben dollármilliárdokat költ prevenciós programokra – ezek közül kevés működik eredményesen. A NatGeo cikk szerzője szerint mégis lehetséges a felnőtteknek beavatkozni és megkönnyíteni a kamaszkorral járó nehézségeket, csökkenteni a kockázatokat. Ehhez arra van szükség, hogy a felnőttek felismerjék a tanításra alkalmas pillanatot – amikor a tinédzser nyitottá válik arra, hogy megfogadja a szülei vagy a nevelői tanácsát. A felnőttek tanácsa akkor a leghatékonyabb, amikor nem pusztán a tekintélyből fakad, hanem a felnőtt saját küzdelmeinek tapasztalatait adja át.

Sárosi Péter

 

 

Kategória: Hírek Drogok: Pszichedelikus drogok

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó videók:

“Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

“Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

“Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter