A hawaii Legfelsőbb Bíróság szerint a polgárok vallásszabadsága nem terjed ki arra, hogy marihuánát szívjanak.
A hawaii Legfelsőbb Bíróság szerint a polgárok vallásszabadsága nem terjed ki arra, hogy marihuánát szívjanak.
Joseph Sunderland egy olyan hawaii vallási felekezet (The Cannabis Ministry) tagja, amelyben a kultusz egyik legfőbb eleme a kannabisz fogyasztása. Mikor 2003-ban a rendrőség egy eltűnt gyermek utáni nyomozás közben átkutatta a lakását, a konyhaasztalon egy pipát találtak. Sunderland elismerte, hogy a pipával rendszeresen kannabiszt fogyaszt, és ezzel az alkotmány által garantált vallásszabadság jogát gyakorolja. A törvények szerint a drogfogyasztáshoz használatos eszközök birtoklása bűncselekmény, ezért eljárást indítottak ellene. A vádlott a bírósági tárgyaláson annak a véleményének adott hangot, hogy a kannabiszt Isten ajándékozta az emberiségnek azzal a céllal, hogy jobban megértsék a szándékait. Az otthoni fűszívása értelmezése szerint vallásos aktus, és mint ilyen, az alkotmány védelme alatt áll. A bíróság elutasította ezt az érvet és első fokon 175 dollár pénzbüntetésre ítélte. Sunderland fellebbezett, ügye a Legfelsőbb Bíróság elé került.
A Legfelsőbb Bíróság épülete Honoluluban
A Legfelsőbb Bíróság szeptember 21-i határozata helyben hagyta az elsőfokú ítéletet. Indoklásában arra hivatkozott, hogy mivel az államnak legitim „kényszerítő érdeke” fűződik a marihuánahasználat szabályozásához, az alkotmányra való hivatkozás nem jelent védelmet. Levinson bíró ugyanakkor különvéleményében elutasította a többségi véleményt: szerinte Sunderlandet valóban jogsérelem érte, ugyanis az alkotmányozók szándéka az volt, hogy csak olyan esetekben alkalmazzon az állam erőszakot egy személy ellen, ha az konkrét ártalmat okozott másnak. „A kérdés az,” írja Levinson bíró, „hogy a magánélethez fűződő alapvető jog megakadályozza-e az államot abban, hogy kriminalizálja a marihuána személyes használatra történő puszta használatát. Álláspontom szerint igen.”
