Ha világszerte nem is, az USA-ban valóban elterjedt a stimuláns-használat a diákok között
Tavaly áprilisban a Nature című tudományos folyóirat online felméréséből megtudhattuk, hogy a lap olvasóinak ötöde használ serkentőket a szellemi teljesítményük növelésére. A Hetek (ATV) cikke rávilágít, hogy a szokás nem csak a tudósközösség, hanem az elit egyetemek diákjai között is elterjedt.
Az írás a Harvardon és a Florida Egyetemen tanuló diákok példáján keresztül mutatja be a „tanulódopping” használatát és hivatkozik két felmérésre, melyek egészen eltérő eredményekre jutottak: míg az egyik 4%-ra teszi a doppingoló hallgatók arányát, addig a másik szerint a jelenség az egyetemisták több mint harmadát érinti. A hallgatók általában ismerős orvosoktól szerzik be a gyógyszereket és egymás között vagy interneten értékesítik a felesleget.
Az írás sokoldalúan mutatja be a jelenséget, az ellenzők és a fogyasztók mellett szóhoz jutnak a támogatók, így John Harris, a Manchesteri Egyetem Tudomány Etika és Innováció Intézet igazgatójának véleménye is, aki „amellett érvelt, hogy legalizálni kellene a tanulódrogok használatát, és el kell fogadni a tanulásnak ezt az új módját.”
Hogy az álláspont kevésbé legyen megdöbbentő, tegyük hozzá, hogy a professzor fő érve szerint etikátlan az egészséges embereknek megtiltani, hogy a szellemi teljesítményüket növelő szerekkel éljenek, ugyanakkor e szerek biztonságossága szerinte bizonyítottnak tekinthető (a tudósok és hallgatók között népszerű, metilfenidát tartalmú Ritalin a húsz legális és illegális drog listáján a 15. legveszélyesebbnek bizonyult, ám az Adderall nevű gyógyszer hatóanyagait, az amfetamint és dextroamfetamint ennél kockázatosabbnak ítélik).
Harris nem tagadja, hogy mint minden drognak, a Ritalinnak és az Adderallnak is vannak mellékhatásai, de véleménye szerint a használó mérlegelhet, hogy a szer által nyert előnyök megérnek-e ennyit neki. Ezzel az állásponttal száll vitába válaszcikkében a Pennsylvania Egyetem professzora…
Egy aprócska pontosítás az olvasmányos cikkel kapcsolatosan. A stimulánsok függőségi potenciáljával kapcsolatosan utalnak Nora Volkow, a NIDA igazgatónőjének álláspontjára. Az amerikai, állami szervezetet félrevezető „Nemzeti Drog Intézet” néven fordítani, mert ez egyrészt emlékeztet az eltérő profilú, magyar Nemzeti Drogmegelőzési Intézetre (NDI), másrészt pedig egy olyan szervezetről van szó, amely nevében is (National Institute on Drug Abuse) hangsúlyozottan a függőségek és problémás használat felől közelít a drogokhoz. Pontosabb és kifejezőbb a „Nemzeti Drogabúzus-ellenes Intézet” fordítás.
Kapcsolódó cikk
A tudósok Ritalinnal stimulálják az elméjüket
Kardos Tamás
Drogriporter
2009.10.05.
