A TASZ képviselői az Európai Parlamentben és az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságán is felszólaltak a drogpolitikai reform érdekében
A TASZ Drogpolitikai Programvezetőjét meghívták az Európai Parlament március 6-án tartott meghallgatására, amelynek témája az ENSZ drogpolitikájának 10 éves felülvizsgálata volt.
A TASZ hozzászólása angol nyelven elérhető itt!
A TASZ munkatársai részt vettek Bécsben az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságának (CND) múlt heti 51. ülésszakán is, ahol videófelvételek készítésére is engedélyt kaptak. Az alábbi videót a civil szervezetek fórumán készítettük, ahol éles vita bontakozott ki egy holland pszichiáter és az ENSZ Kábítószer- és Bűnüldözési Irodájának igazgatója, Antonio Maria Costa között.
A TASZ állásfoglalása a CND ülésén:
Nem-kormányzati szervezet állásfoglalása az Eurázsiai Ártalomcsökkentő Hálózat (EHRN) nevében a tematikus vita “Megosztott felelősség mint az integrált, kiegyensúlyozott és fenntartható megközelítés alapja a drogellenes harcban országos és nemzetközi szinten” című szekciójában
Elhangzott a Kábítószerügyi Bizottság (CND) Plenáris Ülésén, Bécs, 2008. Március 12.
Előadó: Dénes Balázs, EHRN elnökségi tag, TASZ elnök
Szövegíró: Sárosi Péter, TASZ Drogpolitikai Programvezető
Köszönöm a szót Elnök Úr! Nagy öröm az Eurázsiai Ártalomcsökkentő Hálózat és a TASZ nevében felszólalnom, köszönöm a lehetőséget, hogy beszélhetek a küldöttek előtt.
Mint a civil társadalom képviselője, nagy örömmel vettem tudomásul a konferencia nyelvezetében és megközelítésében tapasztalható pozitív változásokat.
Ezen a szekción sok szó esik a kiegyensúlyozott megközelítés fontosságáról a drogpolitika viszonylatában, ami a kínálat és keresletcsökkentés, a büntető-igazságszolgáltatás és a közegészség helyes egyensúlyát jelenti. A valóságban azonban, hölgyeim és uraim, ritkán találhatjuk meg a helyes egyensúlyt az ENSZ intézmények vagy az INCB jelentéseiben, de a helyi, országos és nemzetközi drogpolitikai költségvetésekben és tevékenységekben sem. Úgy tűnik, hogy bár a UNODC és az INCB a kiegyensúlyozott megközelítést hangsúlyozza, jobban foglalkotatják a kokaint szippantó vagy marihuánát szívó sztárok, mint a HIV pozitv injekciós droghasználók millióinak emberi jogai – akik életmentő kezelések és gyógyszerek híjján kénytelenek élni az életüket. A UNODC igazgatója a divatcégeket kritizálja azért, mert a modelljeik a fiatalok millióihoz hasonlóan drogokat használnak, ugyanakkor nem bírálja Oroszországot azért, amiért az betilotta az ENSZ Egészségügyi Világszervezete által két évvel ezelőtt a létfontosságú gyógyszerek listájára helyezett metadont. Az INCB által a kínálatcsökkentés területén elért eredményeik miatt dícséretben részesített országok többsége nem tesz eleget a nemzetközi emberi jogi kívánalmaknak és nem vezet be költséghatékony ártalomcsökkentő szolgáltatásokat, amelyek megelőzhetnék a bűnözést, a halált és betegséget. Nem találom az egyensúlyt saját országomban, Magyarországon sem, ahol az állam minden évben 8 milliárd forintot költ kínálatcsökkentésre, míg kereslet- és ártalomcsökkentésre összesen csupán 2 milliárd forint jut, és évente több ezer alkalmi marihuana-használót utalnak kényszerkezelésbe, a heroinfüggőknek azonban hosszú várólistákon kell vesztegelniük ha fontos kezelésbe akarnak bejutni.
A jelenlegi drogkontroll rendszer se nem kiegyensúlyozott, se nem bizonyítékokon alapuló, de még a drogproblémát sem képes “visszatartani”, mint ahogy Mr. Costa vélekedett a nyitóbeszédében. A drogkontroll rendszer túlhangsúlyozza a büntető-igazságszolgáltatást az emberi jogok és a közegészségügy kárára, a kormányok aránytalanul sok pénzt fordítanak kínálatcsökkentésre a kereslet- és ártalomcsökkentés kárára. Szeretném arra használni ezt az alkalmat, hogy felkérjem a kormányokat, ne csupán üres szlogenként hangsúlyozzák a “kiegyensúlyozott megközelítés” fontosságát, hanem helyezzen legalább akkora hangsúlyt a közegészségügyre a törvények, a költségvetés és a koordináció terén, mint a büntető-igazságszolgáltatásra.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!