István Gábor Takács is a human rights activist, videographer and trainer. He ran the Video Advocacy Program of the Hungarian Civil Liberties Union between 2007-2015. He worked as a needle exchange program counselor for 5 years. He is author of several articles on harm reduction and cameraman, editor, director and co-director of more than 700 online videos, among them longer documentaries, such as “Kostya Proletarsky” (2020), “Taking Back What’s Ours: An Oral History of the Movement of People who Use Drugs” (2020) ”A Day in the Life: The World of Humans Who Use Drugs” (2016), “Without Rights” (2009), “Without a Chance” (2014), “Room in the 8th District” (2014) and “The Invisible” (2011). Since 2016 he works at the Rights Reporter Foundation, where besides producing films, he is training activists in video advocacy.
Minthogy a leggyakrabban használt illegális drog a marihuána, ezt mutatják ki a műszerek is a legtöbbet a sofőröknél. Mi a tudomány álláspontja a kannabisz közúti balesetekben játszott szerepével kapcsolatban? A kutatók három fő megközelítést alkalmaztak a kérdés vizsgálata során.
A Daath.hu THC és kiürülés topicja itt található.
A marihuána fogyasztása után két órán belül a THC szint rendszerint a pszichoaktív hatáshoz szükséges szint alá csökken az agyban (1). A THC nagyjából ugyanannyi idő alatt hatol be és lép ki a test legtöbb sejtjéből, mint más pszichoaktív szerek, egyes tulajdonságai viszont – leginkább magas zsíroldékonysága – késleltetik kilépését a zsírsejtekből (2). Egyes vizsgálatok még huszonnégy óra múltán is kimutattak enyhe utóhatásokat marihuánától (3), ugyanakkor a mozgáskoordinációt és szellemi teljesítőképességet mérő tucatnyi...
A szkizofréniával kapcsolatos anyagaink gyűjteményét itt találja.
A tudományos kutatások alapján nincs meggyőző tudományos bizonyíték arra, hogy a marihuána akár a tinédzsereknél, akár a felnőtteknél pszichológiai károkat vagy mentális betegséget okozna. (1)
Akut hatások: Néhány marihuána-használó pszichológiai zavarokat tapasztal a marihuána orális fogyasztása után (pánik, szorongásérzés vagy paranoia). A szorongásérzés és pánikreakció ritka, a tapasztalatlanabb fogyasztókkal gyakrabban eshet meg, főleg ha túl sokat szívtak. A kellemetlen hatás általában csak rövid ideig tart A...
Immár huszonöt éve vizsgálják a kutatók azt a kérdést hogy vajon a marihuána amotivációs szindrómát okoz-e. Mára meggyőző bizonyítékok gyűltek fel amellett, hogy a marihuána farmakológiai hatásai nem okoznak amotivációs szindrómát (1).
Az embereken és főemlősökön végzett laboratóriumi kísérletek eredményei nem támasztják alá az amotivációs szindróma létezését (2) (ezekben a tanulmányokban azok a személyek például, akiknek több napon vagy héten keresztül magas dózisokban marihuánát adtak, nem vesztették el munka iránti motivációjukat vagy teljesítő képességüket (1).
A...
A közhiedelemmel szemben több mint fél tucat vizsgálat bizonyítja, hogy a marihuána-fogyasztók a többiekéhez hasonló jegyeket kapnak a főiskolán (1).
A marihuána-használók és nem használók egyenlő mértékben vesznek részt sport- és más iskolán kívüli tevékenységekben (2), és ugyanolyan hangsúlyt fektetnek a teljesítményre és sikerre (3). Néhány kutató a marihuána-használók esetében éppenséggel jobb jegyeket talált (4).
A marihuána-fogyasztás az egyetemeken és a főiskolákon nem befolyásolja a teljesítményt, a középiskolás diákok körében végzett vizsgálatok viszont azt...
A legtöbb ember- és állatkísérlet azt mutatja, hogy a marihuána csökkenti és nem növeli az agressziót. (1) Bizonyára vannak olyan erőszakos emberek, akik marihuánát szívnak, de nem a marihuána az ami erőszakossá teszi őket.
A legtöbb marihuána-használó épp arról számol be hogy a kannabisz nyugtató hatással van rájuk (2). Sokak pont ezért a tulajdonságáért alkalmazzák ezt a szert (3). Számos tanulmány mutatja ki, hogy a marihuána-használók alapvetően alulreprezentáltak az erőszakos bűnözők között (4).
Habár a marihuána átmenetileg megváltoztatja a hangulatot, gondolkodást,...
A hosszútávú erős kannabiszhasználat nem jár olyan súlyos memória, figyelmi és gondolkodási károsodással mint a krónikus erős alkoholhasználat (1). A tudományos vizsgálatok alapján nincsen meggyőző bizonyíték arra, hogy a hosszútávú erős marihuánahasználat tartósan károsítja az emlékezetet vagy más kognitív (gondolkodási) funkciókat (2). Az elmúlt harminc évben a kutatók többnyire kisebb kognitív eltéréseket találtak a krónikus marihuánahasználók és nemhasználók között, s az eredmények tanulmányonként is különböznek. Ezen eredmények alapján nem tűnik úgy, hogy a marihuánahasználat...
A legtöbb ember, aki marihuánát szív, alkalomszerűen teszi (1).
A legtöbb rendszeres használó húszas évei végére felhagy marihuána-fogyasztásával (2). Nagyon kevesen válnak napi marihuána-használóvá, és ezeknek is egy töredéke válik valóban függővé a szertől.
Egyes emberek rendszeresen és hosszú évekig szívnak marihuánát anélkül, hogy annak bármilyen negatív fizikai, pszichikai vagy társadalmi következményét megtapasztalnák (3). 2003-mas amerikai adatok szerint a marihuánát valaha kipróbálók 85%-a nem használta a szert havi rendszerességgel (havonta legalább egyszer) sem (1).
...