István Gábor Takács is a human rights activist, videographer and trainer. He ran the Video Advocacy Program of the Hungarian Civil Liberties Union between 2007-2015. He worked as a needle exchange program counselor for 5 years. He is author of several articles on harm reduction and cameraman, editor, director and co-director of more than 700 online videos, among them longer documentaries, such as “Kostya Proletarsky” (2020), “Taking Back What’s Ours: An Oral History of the Movement of People who Use Drugs” (2020) ”A Day in the Life: The World of Humans Who Use Drugs” (2016), “Without Rights” (2009), “Without a Chance” (2014), “Room in the 8th District” (2014) and “The Invisible” (2011). Since 2016 he works at the Rights Reporter Foundation, where besides producing films, he is training activists in video advocacy.
A Daath.hu THC és kiürülés topicja itt található.
A marihuána fogyasztása után két órán belül a THC szint rendszerint a pszichoaktív hatáshoz szükséges szint alá csökken az agyban (1). A THC nagyjából ugyanannyi idő alatt hatol be és lép ki a test legtöbb sejtjéből, mint más pszichoaktív szerek, egyes tulajdonságai viszont – leginkább magas zsíroldékonysága – késleltetik kilépését a zsírsejtekből (2). Egyes vizsgálatok még huszonnégy óra múltán is kimutattak enyhe utóhatásokat marihuánától (3), ugyanakkor a mozgáskoordinációt és szellemi teljesítőképességet mérő tucatnyi...
A szkizofréniával kapcsolatos anyagaink gyűjteményét itt találja.
A tudományos kutatások alapján nincs meggyőző tudományos bizonyíték arra, hogy a marihuána akár a tinédzsereknél, akár a felnőtteknél pszichológiai károkat vagy mentális betegséget okozna. (1)
Akut hatások: Néhány marihuána-használó pszichológiai zavarokat tapasztal a marihuána orális fogyasztása után (pánik, szorongásérzés vagy paranoia). A szorongásérzés és pánikreakció ritka, a tapasztalatlanabb fogyasztókkal gyakrabban eshet meg, főleg ha túl sokat szívtak. A kellemetlen hatás általában csak rövid ideig tart A...
Immár huszonöt éve vizsgálják a kutatók azt a kérdést hogy vajon a marihuána amotivációs szindrómát okoz-e. Mára meggyőző bizonyítékok gyűltek fel amellett, hogy a marihuána farmakológiai hatásai nem okoznak amotivációs szindrómát (1).
Az embereken és főemlősökön végzett laboratóriumi kísérletek eredményei nem támasztják alá az amotivációs szindróma létezését (2) (ezekben a tanulmányokban azok a személyek például, akiknek több napon vagy héten keresztül magas dózisokban marihuánát adtak, nem vesztették el munka iránti motivációjukat vagy teljesítő képességüket (1).
A...
A közhiedelemmel szemben több mint fél tucat vizsgálat bizonyítja, hogy a marihuána-fogyasztók a többiekéhez hasonló jegyeket kapnak a főiskolán (1).
A marihuána-használók és nem használók egyenlő mértékben vesznek részt sport- és más iskolán kívüli tevékenységekben (2), és ugyanolyan hangsúlyt fektetnek a teljesítményre és sikerre (3). Néhány kutató a marihuána-használók esetében éppenséggel jobb jegyeket talált (4).
A marihuána-fogyasztás az egyetemeken és a főiskolákon nem befolyásolja a teljesítményt, a középiskolás diákok körében végzett vizsgálatok viszont azt...
A legtöbb ember- és állatkísérlet azt mutatja, hogy a marihuána csökkenti és nem növeli az agressziót. (1) Bizonyára vannak olyan erőszakos emberek, akik marihuánát szívnak, de nem a marihuána az ami erőszakossá teszi őket.
A legtöbb marihuána-használó épp arról számol be hogy a kannabisz nyugtató hatással van rájuk (2). Sokak pont ezért a tulajdonságáért alkalmazzák ezt a szert (3). Számos tanulmány mutatja ki, hogy a marihuána-használók alapvetően alulreprezentáltak az erőszakos bűnözők között (4).
Habár a marihuána átmenetileg megváltoztatja a hangulatot, gondolkodást,...
A hosszútávú erős kannabiszhasználat nem jár olyan súlyos memória, figyelmi és gondolkodási károsodással mint a krónikus erős alkoholhasználat (1). A tudományos vizsgálatok alapján nincsen meggyőző bizonyíték arra, hogy a hosszútávú erős marihuánahasználat tartósan károsítja az emlékezetet vagy más kognitív (gondolkodási) funkciókat (2). Az elmúlt harminc évben a kutatók többnyire kisebb kognitív eltéréseket találtak a krónikus marihuánahasználók és nemhasználók között, s az eredmények tanulmányonként is különböznek. Ezen eredmények alapján nem tűnik úgy, hogy a marihuánahasználat...
A legtöbb ember, aki marihuánát szív, alkalomszerűen teszi (1).
A legtöbb rendszeres használó húszas évei végére felhagy marihuána-fogyasztásával (2). Nagyon kevesen válnak napi marihuána-használóvá, és ezeknek is egy töredéke válik valóban függővé a szertől.
Egyes emberek rendszeresen és hosszú évekig szívnak marihuánát anélkül, hogy annak bármilyen negatív fizikai, pszichikai vagy társadalmi következményét megtapasztalnák (3). 2003-mas amerikai adatok szerint a marihuánát valaha kipróbálók 85%-a nem használta a szert havi rendszerességgel (havonta legalább egyszer) sem (1).
...
A „kapudrog elmélet” szerint a kannabisz használata „keményebb drogok”, mint a heroin vagy kokain használatához vezet. Gyakran ezzel az elmélettel indokolják azt a kívánalmat, hogy a kannabisz illegális drog maradjon annak ellenére, hogy számos legális szernél bizonyítottan veszélytelenebb.
Elekes Zsuzsanna, Paksi Borbála, Lendvai Anna: A felnőtt lakosság drogfogyasztókkal, drogfogyasztással kapcsolatos attítűdjeinek kvalitatív vizsgálata, kutatási beszámoló
GYISM: "Közös nevező", avagy a kábítószer-probléma kezelése Magyarországon
ICSSZEM, Hajléktalanokért Közalapítvány, NCSSZI: Szociális ellátások és kábítószer-probléma
Rácz József: Ártalomcsökkentő drogpolitika
Ritter Ildikó: Rendőrök és szenvedélyszerek
Anya Sarang, Raminta Stuikyte, Roman Bykov: Implementation of harm reduction measures in Eastern Europe and Central Asia: Lessons Learned
...
