A Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság ülésén kiderült, hogy jövőre lesz drogstratégia, de hogy lesz-e pénz a végrehajtására, azt még nem tudjuk
A kormány fő drogügyi döntéselőkészítő szervének december 21. ülése érdekesen kezdődött: a civil delegáltak szerették volna napirendre tűzni a költségvetés helyzetének ügyét, azonban mielőtt még felszólalhattak volna, az elnök megszavaztatta a bizottságot a már korábban elküldött napirendről, amelyet a két jelenlévő civil delegáltat kivéve a bizottság minden tagja megszavazott. Így hát éppen arról a kérdésről, ami a leginkább érdekelheti a civil szervezeteket – mi a helyzet a pályázatokkal – a bizottság csak érintőlegesen foglalkozott. Müller Éva nemzeti drogkoordinátor kifejtette, hogy ennek az az oka, hogy még nem rendelkeznek végső számokkal, a költségvetést csak tegnap éjjel fogadta el a parlament. Annyit azért elmondott, hogy jövőre 5 milliárd 863 millió forint fog jutni közösségi ellátásokra, utcai szociális munkára, krízisközpontokra – ez több milliárdos visszaesést jelent a korábbi évekhez képest, de még így is jobb, mint az előzetesen előirányzott 4 milliárd. A civilek kifejtették, hogy a biztos költségvetési háttér ismerete nélkül a nemzeti drogstratégia súlytalan maradhat – most is szűnnek meg olyan szolgáltatások, amelyek a stratégia valamely célkitűzésében szerepelnek.
A civilek kérdésére, miszerint a büntetőjogi szabályozás miként alakul, az igazságügyi tárca képviselője elmondta, hogy a civilek kérésének megfelelően a jövő év elején összehívják a KKB jogi szakbizottságát, és ott megtárgyalják a kormány terveit. A szakbizottság összetétele még nincs eldöntve, a civil képviselők azonban kérték, hogy ebben szerepelhessenek a jogvédő szervezetek munkatársai is. Álláspontjuk szerint a büntetőjogi szabályozásnak számos olyan vonatkozása van, amely a drogpolitikai beavatkozásokat nagyon is szorosan érinti, azoktól elválasztani nem lehet.
A bizottság rövid ismertetőt kapott a nemzeti drogstratégiával kapcsolatos fejleményekről. A minisztérium megkapta a civilek javaslatait, és ezeket Müller Éva szerint be is építették a végleges szövegbe – abban az esetben, ha azt nem találták ellentétesnek a drogstratégia koncepciójával, amihez már nem kívántak hozzányúlni. A drogstratégia végleges szövegét a civilek majd csak akkor ismerhetik meg, ha az a parlament elé kerül. Téglásy Kristóf főosztályvezető külön kiemelte, hogy az ártalomcsökkentők javaslatai közül többet elfogadtak – de arra nem tért ki, hogy pontosan miket. A civilek a drogstratégiával kapcsolatos napirendi pontba “csempészték be” a költségvetéssel kapcsolatos aggályaikat. Kifejtették, hogy rendkívül aggasztó, hogy számos alacsonyküszöbű szolgáltatás lehetetlenedhet el amiatt, hogy a pályázati kérelmüket elutasították, így például a VII. kerületi a miskolci Avas lakótelepen működtetett tűcsere, és számos egyéb alacsonyküszbű szolgáltatás is megszűnik (Budapesten felére csökken a számuk). A drogstratégia végleges tervezetébe nem került be a tűcsere, a dokumentum nem jelölte ki megfelelően a prioritásokat. Ez különösen veszélyes a mostani helyzetben, amikor Európa több országából a HIV fertőzések számának növekedéséről tudósítottak minket, így például Romániából, ahol 2008-ben még csak három, 2011-ben már 62 új fertőzést regisztáltak. A civilek drámainak nevezték a helyzetet és arra kérték a kormányt, hogy mind a drogstratégiában, mind a költségvetésben megfelelő súlyt kapjon az alacsonyküszöbű programok támogatása. Müller Éva azt válaszolta, hogy tisztában vannak az aggasztó trendekkel, és a drogstratégiában a TASZ javaslatára próbálták megerősíteni az ártalomcsökkentés szerepét.
Dr. Grezsa Ferenc, a Nemzeti Drogmegelőzési Iroda vezetője a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumokról (KEF) adott elő. Elsősorban a drogellenes világnapi programokat és a nemzeti drogstratégia előkészítésében vállalt szerepüket emelte ki. A KEF-ek tevékenységére idén 50 millió forint állt rendelkezésre, ez nem változott az elmúlt évihez képest – ugyanakkor a tavalyelőtti 80 millió forinthoz képest jelentős csökkenés. A civilek azon kérdésére, hogy vajon mikor állnak fel a nemzeti drogstratégia tervezetében előjelzett helyi addiktológiai információs pontok, és mi erről az NDI elképzelése, Müller Éva azt válaszolta, hogy ez a tétel forráshiány miatt kikerült a végső verzióból.
Dr. Lux Éva az egészségügyi tárca részéről az opiát alapú fájdalomcsillapítókhoz való hozzáférés problémáiról beszélt. A gyógyíthatatlan betegségben szenvedő emberek európai szinten is igen alacsony arányban férnek hozzá ezekhez a szerekhez Magyarországon, ennek okai elsősorban a közegészségügy szemléletében és a jogi szabályozásban egyaránt keresendők. A palliatív és addiktológiai ismeretek nem szerepelnek az orvosképzésben, a háziorvosok kevés ismerettel és jogi lehetőséggel rendelkeznek ahhoz, hogy hasonló gyógyszereket írjanak fel (külön szakorvosi engedély szükséges). Problémák vannak a gyógyszergyártókkal is, akik gyakran a drágább, de kevésbé hatékony fájdalomcsillapítók forgalmazását erőltetik.
Dr. Fülöpné Csákó Ibolya a dizájner drogok szabályozásáról adott elő – ezt a kérdést már máshol is tárgyaltuk. Január elsejétől 9 új szer kerül a tiltólistára, márciusban pedig egy ideiglenes listát hoznak létre az új pszichoaktív szereknek, így ezek forgalmazása tiltott lesz, fogyasztása nem. Az ideiglenes listára kerülő szerek kockázatelemzésére egy éve lesz a kormánynak, ezután el kell dönteni, hogy felveszik-e az adott szert a tiltólistára vagy sem. A civilek arra kérték a KKB jogi szakbizottságát, hogy ezt a kérdést is tűzze majd napirendre. Aggályosnak tartják ugyanis alkotmányossági szempontból, hogy az új pszichoaktív szerek listájára törzsképletek kerüljenek fel és nem pedig egyes anyagok. Az új szerekkel kapcsolatban felmerült egy másik probléma is: jelenleg az igazságügyi toxikológiai szakértők referencia anyag és a metabolizmusról való háttérismeretek nélkül ezeket a szereket nem tudják azonosítani a testnedvekben. Így kétséges például, hogy a január elsejétől tiltottá váló szerek fogyasztását ki lehet-e majd mutatni.
A NEFMI képviselői elmondták, hogy a KKB-t jövőre átalakítják – hogy miként, arról még keveset tudunk. Amennyiben tárcaközi bizottsággá alakul át, akkor nagy valószínűséggel megszűnik benne a civil képviselet is – legalábbis abban a formában, hogy a civilek részt vehetnek az üléseken mint teljes jogú tagok. Ezzel megszűnhet a civilek számára ez az érdekérvényesítő fórum is. A következő ülést január 25-ére tűzték ki, akkor még valószínűleg változatlan formában és résztvevőkkel. Ezen az ülésen a civil delegáltak be fogják mutatni a november 28-ki ártalomcsökkentő konferencián elfogadott cselekvési javaslatokat a kormány számára.
Sárosi Péter
