Blog

„Az alkalmi marihuána-szívás is károsítja az agyat”, „Megsütött agyak”, „Ártalmatlan fű? Egy új kutatás agykárosodásra utal” – csak néhány példa a világsajtót bejáró szalagcímekből, amelyek egy új agykutatásról számolnak be, ami állítólag bizonyítja, hogy még az alkalmi fűszívás is károsítja az agyat. A Drogriporter elemzése négy érvet is felhoz amellett, hogy ez a kutatás valójában egyáltalán nem bizonyítja ezt.

A magyar politikai életben a maga nemében egyedülálló egyetértés figyelhető meg pálinkaügyben: a politikai pártok egymást túllicitálva szapulták az Európai Bíróság múlt heti ítéletét, amelyben a testület elmeszelte az otthoni pálinkafőzés adómentességére vonatkozó jogszabályokat. A vidékfejlesztési miniszer a “brüsszeli bürokraták” támadásáról szónokolt és “labancnak” minősített egy népszavás újságírót pusztán azért, mert meg merte kérdőjelezni a magyar kormány álláspontját. A legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP sajtóközleményben arra szólította fel a kormányt, hogy harcoljon a szabad pálinkafőzésért. A bíróság ítéletét jelenleg a teljes parlamenti konszenzussal létrehozott nemzeti pálinkatanács vizsgálja.

Az alábbiakban rövid elemzést adunk közre a parlamenti bejutásra esélyes pártok drogpolitikai nézeteiről, hogy megkönnyítsük a tájékozódást a választópolgároknak. 

Az egyik leggyakrabban hangoztatott érv a marihuána biztonságossága mellett, hogy használatának több évezrede alatt egyetlen halálesethez vezetett közvetlenül. Ezt a tézist kívánják most felülírni a Düsseldorfi Egyetemi Klinika igazságügyi orvosai, akik tanulmányukban két olyan halálesetről is beszámolnak, melyeket álláspontjuk szerint csakis a marihuána fogyasztása okozhatott. Vajon felülírhatja-e két esettanulmány az eddigi tudásunkat az egyik legbiztonságosabbnak tartott természetes drogról, amit milliók fogyasztanak napi szinten világszerte?

Több pénzt keresett, mint a Facebook főnöke, de egy fillér adót sem fizetett. Hatalma Amerikától Ázsiáig terjedt, több ezer ember haláláért felelős. Elkapása komoly fegyvertény, de nem feltétlenül jelenti a mexikói szervezett bűnözés meggyengülését.

Budapesten egyre nagyobb politikai nyugtalanságot okoznak az eldobált tűk és fecskendők. A probléma valós, a cikk szerzője maga is hosszú évekig élt a Práter utca és az Illés utca sarkán, rendszeresen szembesült a drogszeméttel, ami veszélyes hulladéknak minősül és sérüléseket okozhat. A megoldás azonban nem az, hogy növeljük a rendőri szigort és bűnbaknak kiáltjuk ki a tűcsere programokat.

Köszönés nélkül nekilökték a falnak és a karjait rángatták tűnyomokat keresve a rendőrök, akik a fokozott ellenőrzésre hivatkoztak. Kis magyar valóság 2014-ből.

Rengeteg véleményvezér értelmiségit ismerek, aki több-kevesebb rendszerességgel füvet szív. A maguk területén megbecsült, esetenként nemzetközi hírnevű művészek, tudósok, politikusok, sportolók, jogászok és újságírók. Mégis, a nyilvánosság előtt a legritkábban vallják meg ezt a szokásukat. 

Bár a legtöbb embernek még a gondolattól is feláll a hátán a szőr, hogy egy gyermek marihuánát fogyasszon, a kis Charlotte Figi életét éppen ez a növény mentette meg. A kislány egy ritka betegségben szenved, amit Dravet-szindrómának neveznek, ami az epilepszia egy ritka fajtája. Bár nem gondoljuk, hogy a kannabisz univerzális csodaszer, azt sem, hogy mindenkinek fogyasztania kellene, de nagyon ígéretes gyógyászati tulajdonságokkal bír, amelyek a szert körülvevő tabusítás és kriminalizálás miatt nem érvényesülhetnek. Íme egy tanulságos kis történet!

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) folyóirata, az Eurosurveillance Magyarországot járványügyi szempontból a legveszélyeztetettebb tagállamok közé sorolta