Blog

“Véget ért a Vizovicki-korszak!” – lelkendezik a Helyi Téma. A Hajógyári-sziget szórakozóhelyeit üzemeltető hét cég összefogott, hogy új korszakot teremtsen. De mitől is új ez a korszak? Attól, hogy minden erejükkel fellépnek a kábítószereknek nem csak a terjesztői, hanem a fogyasztói ellen is, a “korábbinál is hatékonyabb” kampányt indítottak a drog ellen. Már túl is vannak az első, “biztonságban átmulatott éjszakán”. A cikket a mymusic.hu-n megspékelték egy szendén mosolygó, strandlabdázó fürdőruhás lányokat ábrázoló képpel. Ez bizonyára azt hivatott sugallni, hogy itt most már valóban eljött az új, szigorúan csak drogmentes tejjel és mézzel folyó kánaán, amikor a józan oroszlán együtt heverészik a józan kecskegidával.

Tisztelt Belügyminiszter Úr! Kovács Béla vagyok, pedagógus. Nagy örömmel olvastam az Indexen, hogy a nemzeti együttműködés kormánya végre elszánta magát a sokat halogatott lépésre, és felállítja az iskolarendőrséget! Teljesen egyetértek Navracsics miniszter úrral abban, hogy nem lehet már letudni a bűnmegelőzést egy atyai jó tanáccsal. Túlságosan elszemtelenedtek ezek a büdös kölkök az elmúltnyócévben. A balliberális hatalom 2003-ban elfogadta a Társadalmi Bűnmegelőzés Stratégiáját, amiben olyan oktalanságokat írnak, mint hogy a bűnmegelőzés a büntetőjog eszközein túlmutató, többszintes és összetett feladat. Meg írtak európai jó gyakorlatokról meg monitorozásról, meg a megbélyegzés elkerüléséről. Csupa olyasmiről, ami a hanyatló Nyugat degenerált világszemléletét tükrözi. Az ilyen gondolatok vezettek oda, hogy becsületes magyar tanárokat meghurcolnak néhány jól megérdemelt favonalzós körmös kiosztásáért, vagy férjeket ítélnek el, mert odasóznak az asszonynak néha. Ha majd a folyosón egy sokkolóval, gumibottal ellátott iskolai rendőr fog járőrözni, akkor majd kétszer is meggondolják a kölkök, hogy visszapofázzanak-e a tanárnak erkölcstan órán! Magyarország nem hagyja magát!

Aladár ötödikes, az iskola legjobb tanulója. Idén először egy új tantárgyat is tanulnia kell, ennek a neve: erkölcstan. Még egy szép tankönyvet is kap hozzá. A tankönyv bevezetője szerint „megszűnőben van a zsidó-keresztény vallás erkölcsi irányjelzője”, „a fiatalok úgy élnek, ahogy jól esik”, és senki nem mondja meg nekik, hogy mi a jó, és mi a rossz, ez pedig „végeredményben káoszhoz vezet”. Ezért kell hát bevezetni az erkölcstant. Még jó, hogy időben bevezették, morfondírozik Aladár, még azelőtt, hogy kitört a káosz.

“Ha a marihuánát legalizálják, akkor az egekbe szökik az ára,” hangzik a gyakori ellenérv a legalizáció ellen. Látszólag logikus feltevés: ha adóval terhelünk egy terméket, akkor az többe kerül. De csak látszólag. Valójában az illegalitás az, ami az árat magasan tartja és extraprofitot juttat a dílereknek – akik egyébként gyakran a legalizáció legelszántabb ellenzői közé tartoznak, és ezt az érvet előszeretettel hangoztatják.

Maastrich polgármestere tavaly bezáratta az Easy Going nevű coffee shopot, amiért külföldieknek is eladott marihuánát – a bíróság szerint a bezárás indokolatlan volt. A holland coffee shop tulajdonosok szerint ezzel megkapta a kegyelemdöfést a külföldieknek való árusítás tilalma. 

Juhász Péter, az Együtt 2014 politikusa megjelent a Globális Marihuána Menet hazai tüntetésén. A jobboldali politikusok úgy marakodtak a híren, mint vérebek a koncon: mohón csócsálták és jóízűt böfögtek rajta. Mintha valami óriási szenzációra bukkantak volna. Mintha nem éppen arról a Juhász Péterről lenne szó, aki a Kendermag Egyesület alapítójaként vonult be a köztudatba. Aki 2003 óta egy tucat hasonló marihuána-tilalom elleni tüntetés főszervezőjeként vált ismertté, és 2006-ban önmagát jelentette fel azért, mert saját fogyasztásra kendert termesztett otthon. Vajon tényleg odáig jutott a magyar demokrácia, hogy szenzációnak számít, ha egy ember politikusként is ki mer állni a soha meg nem tagadott nézetei mellett? A lejáratókórus természetesen egyetlen épkézláb érvet sem hozott fel a tüntetés céljával – a kender mint legális termék szabályozásával – szemben. Minek is fáradjanak érveléssel? Elegendőnek tartják a “naming and shaming” módszert: hisznek benne, hogy ha egy politikusról bebizonyítják, hogy drogpolitikai reformokat szorgalmaz, az elég ahhoz, hogy megszégyenítsék és tönkretegyék.

“A drog nagyon veszélyes, azt gondolom nem kell hangsúlyoznom” – ilyen és ehhez hasonló épületes bölcsességekkel gyarapodhat az, aki végighallgatja a Magyar Rádió Csomós Miklóssal, a fővárosi főpolgármester helyettesével készített interjúját. Nehéz eldönteni, hogy a lojális lakájként a méltóságos polgármester-helyettes úr alá kérdező riporter a semmitmondóbb, vagy a válaszoló maga. Csak éppen olyan apróságok nem derülnek ki a műsorból, mint például hogy pontosan milyen szakmai szervezet bevonásával, milyen módszerrel, hány iskolában, hány órában, mennyiből folyik ez a bizonyos prevenciós program. 

A héten hatályba lépett a törvény Rhode Island államban, ami megszünteti a kannabisz fogyasztók büntetését. Miközben Magyarország szigorít, a marihuána-tilalom vesztésre áll az USA-ban.