Paradox módon azért nem vagyunk képesek a droghasználat egyébként valódi kockázatait eredményesen csökkenteni, mert moralizáló okokból nem vagyunk hajlandók a droghasználatot kollektív örömszerző játékként látni.

“Rosszul lett és meghalt egy 17 éves lány, miután bevett egy extasyt” – tudósított a média. Sajnos nálunk még nem léteznek olyan drogbevizsgáló programok, amelyek meg tudják előzni a hasonló baleseteket.

Vajon mi különbözteti meg a munkafüggőséget attól, hogy egyszerűen sokat kell dolgoznunk? Mik a különbségek és a hasonlóságok az alkoholizmus és munkafüggőség között?

Hogyan formálta át az LSD Bill Wilson életét – és hogyan került szembe miatta a saját maga által alapított mozgalommal?

A Drogriporter dokumentumfljében bemutatja az amerikai narkofemiista történetmesélés modelljét. Nők és nem bináris emberek mesélnek egymásnak történeteket terhességről, a szülő létről és a droghasználatról. Az ülés során nem a saját történetüket olvassák fel a szereplők, hanem egymásét, és a közös töürténetmeséléssel segítenek feldolgozni egymás traumáit. EGYENLŐRE CSAK ANGOL NYELVEN

Katolikus leányiskolából a spuris és LSD-s bulikig, majd a Tündérhegyig: olvasónk, Rhoda beszámolója következik!

Beszélgetés Anton basenkóval, az Ukrán Droghasználók Hálózatától EGYENLŐRE CSAK ANGOL NYELVEN

Nőnap alkalmából a Drogriporter összeszedett pár érdekes dolgot a nők szerhasználatával kapcsolatban.

‌‌Bár a sok meztelenség és erőszak sokak szerint öncélú az amerikai tinik küzdelmeit feldolgozó sorozatban, a rendező nagyon is valós és súlyos társadalmi problémákat ábrázol olyan mélységekben, ami már kimondottan kényelmetlen.

‌‌Bizonyára sokan láttatok már a saját fogaikat, állkapcsukat öntudatlanul rágó embereket partikon és fesztiválokon. Vajon mi ennek a magyarázata?