A Drogriporter felhívására máris sokan megosztották a történeteiket arról, hogyan váltak a drogellenes háború áldozataivá. Egy csokorra valót most veletek is megosztunk, és persze továbbra is várjuk a hasonló történeteket!
A Drogriporter egyik fontos küldetése a hiteles tájékoztatás, és hogy hangot adjon azoknak is, akiknek a hangja ritkán hallatszik át a szenzációs rendőrségi lefoglalásokról és razziákról szóló hírek médiazaján. Pedig nem csak a drogfüggőség, de a drogellenes háború is tönkre tudja tenni emberek életét, a kettő együttes hatása pedig egyenesen tragikus. Még ha a droghasználat nem is veszélytelen, de nem így kellene ezt kezelni! Ezért is fontos, hogy minél többen megosszátok a történeteiteket, mert higgyétek el: az emberek többségének fogalma sincsen arról, hogy mennyi egyébiránt törvénytisztelő ember életét keseríti meg a drogellenes háború. Itt tudjátok beküldeni a sztorikat!
És akkor következzen pár sztori, amit Ti küldtetek be!
Egy vidéki városban élő 43 éves férfit a szomszédai szeme láttára szedtek szét az autójában a rendőrök – de semmit sem találtak nála:
Észrevettem hogy a környéken járőröznek elég sokszor, sőt, zsákutcában lakunk ahová 10 évente 1x ha bejön rendőrautó. Reggel 7! órakor rendőrautó az utcánkban. Odébb egy utcával rendőrautó, mintha várnának valamire, valakire. Édesapámtól egy utcával odébb lakom. Ez ment kb 2 hétig, amikor is az én autóm szerelőnél volt, apám autójával voltam, hozzá tartottam amikor az utcájában, rendőrautó szembe, figyeltek, tudtam hogy megállítanak. Elmentünk egymás mellett. Tolatnak vissza. Apám kapufeljárójában a szomszédok, és mindenki szeme láttára, igazoltatás, szonda, átkutatták az autót, a táskámat, feltett kézzel a rendőrbusz oldalán a zsebeimet… Semmit nem találtak. Semmit nem csinálok, még inni sem iszok 😃Hogyismondjam elég kellemetlen volt a szituáció….. Egyértelműen „rám pályáztak”, várták, hogy egyedül legyek, és az otthonomhoz közel…
Egy 26 éves fővárosi srácot a raszta haja miatt pécéztek ki a rendőrök – bár az eset még 2022-ben történt, de tanulságos. A raszta haj önmagában nem lehet alapos gyanú, de sajnos az állandósított veszélyhelyzetek miatt a rendőrök önkényesen értelmezik, hogy kit állíthatnak meg az utcán, és kit nem.
Leszálltam a Corvin negyednél a metróról, és elindultam az Üllői út irányába. Amint a sarkon befordultam, ott állt 3 rendőr az utca túloldalán, és leszólítottak azzal az ürüggyel, hogy hasonlítok egy körözött személyre, ezért legyek szíves igazolni magam. (Raszta hajam volt, nyilván ez volt a valódi ok amiért megállítottak.) Miután a kérésnek eleget tettem, kérdeztem, hogy rendben vagyunk-e, mire a válasz – azt majd meglátjuk. Legyen szíves kiüríteni a zsebeit, és a táskáját stb… Találtak nálam, kevesebb mint 0,5 gramm marihuánát! (Az egyik rendőr mondta is a társának, hogy látod, mondtam, hogy lesz nála fű.) Ezek után bevittek a kapitányságra, aztán átvittek a gyorskocsi utcába gyorstesztet csináltatni, majd visszatértünk a kapitányságra. Röpke 4-5 órás procedúra után elengedtek, majd 2023 őszén elkezdtem a kiszabott elterelést … A programot 2024 februárjában fejeztem be, és ősszel kaptam egy határozatot a bűnügyi költség megfizetéséről ami kicsivel több mint 220.000 Ft volt. Mivel ezt nem tudtam egy összegbe kifizetni, ezért kérelmeztem a részletfizetést, aminek az utolsó részletét 2025 őszén fogom teljesíteni. Hangsúlyozom, hogy csak sétáltam az utcán mindenféle feltűnés nélkül!”
Egy fővárosi anyuka 16 éves fiát az Őrsnél szúrták ki a rendőrök, szintén a raszta haja miatt – de semmit nem találtak nála. A gyerekek vegzálását felháborítónak tartja:
Én mint édesanya írok. Az eset a 16 éves fiammal történt még hetekkel a drogháborús rendelet előtt, de mégis azzal szorosan összefügg. Mi Zuglóban élünk, a fiam pedig egy kőbányai gimnázium tanulója, így naponta többször is átmegy az Örs vezér terén. Illetve leginkább már kikerüli. A fiam egy átlagos kamasz, de raszta haja van, és ez elég is ahhoz, hogy a rend éber őrei kipécézzék maguknak. Ráadásul már kétszer. Hazafele az iskolából megállították a rendőrök, hogy igazolja magát és a haja miatt (igen, ezt kimondva) átkutatják. Teljesen átnézték a ruházatát, zsebeit nagyon alaposan kiforgattak mindent, majd elkérték az iskolatáskáját, amit teljesen kiürítettek, a tolltartótól az uzsonnás zacskóig. A szendvicsről is levették a fóliát, hátha alatta van a drog, hisz a haja arra utal, hogy drogozik. Természetesen semmit nem találtak nála, de azért a rendőr megkérdezte tőle: “A szüleid nem szóltak, hogy ne hordjál ilyen hajat?” Szóval mindenképp “bűnös”. Sajnos az eset nem egyedi, mert egy barátjával is megtörtént az Árkádnál, ugyanezzel az indokkal (raszta=drog), illetve egy másik anyukától tudom, h az ő raszta hajú fiával(14 éves!) is ugyanez történt az Örsön. 3 eset nem lehet véletlen. Hogy minden esetben ugyanaz a rendőr páros volt e (egy nő egy férfi), azt nem tudom, vagy hogy ez egy rendőrségi utasítás vagy egyéni ötlet-e, hogy kifejezetten náluk keressenek drogot, füvet, illegális szert, azt nem tudom, bármiről van is szó, felháborítónak találom.
Egy vidéki városban élő 39 éves férfit a szabadságból visszatérve csúnya meglepetés várta a munkahelyén, ahol rendőrök jelentek meg őt keresve. 2 gramm speed miatt hurcolták meg a kollégái előtt. A sztori bemutatja, hogy bár börtönbe nem kerül senki első körben fogyasztás miatt, de a büntetőeljárás bizony nagyon komoly testi-lelki sebet tud okozni, tehát éppen az “egészség védelme” nem valósul meg, aminek a nevében a droghasználókat vegzálják:
Már vártam ezt a lehetőséget tőletek, azon tűnődve, hogy vajon rajtam kívűl még hány embert hurcolásztak meg és károsítottak meg szinte a semmiért…Az esetet 2 hét szabadság előzte meg. Első munkanapomon bementem dolgozni, majd délelőtt fél 9 körül megjelent 2 nyomozó 2 rendőr kíséretében engem keresve és azzal gyanusítottak, hogy kábítószert fogyasztottam és ezáltal bűncselekményt követtem el. Köpni-nyelni nem tudtam, sajnos akkor még nem tudtam, hogy azonnal jogomban állt volna ügyvédet fogadni és nem kellett volna megszólalnom, addig míg egy védő meg nem érkezik és tudtam volna vele egyeztetni a kialakult helyzetről. Az első munkanapom előtt másfél héttel voltam szórakozni, egyébként ritkán járok el, kb évente 3-4 alkalommal, akkor is csak a fővárosba, ha éppen olyan külföldi DJ-t hívnak, akit szeretek. Idén ez volt az első alkalom (Március). Ilyen alkalmakkor előfordul, hogy fogyasztok amfetamint, 2 gramm volt nálam, bőven elég szokott lenni a kora esti alapozástól másnap reggelig, nem vagyok nagy étkű. Az esti rendezvényen nem történt semmi szokatlan, reggel véget ért és megszálltam egy apartmanban, mert „úgy” nem szoktam vezetni. Másnap reggel miután eleget pihentem elindultam vidékre haza, még volt 10 nap a szabadságomból, amit pihenéssel és regenerálódással töltöttem majd az aminózus napon bementem dolgozni és amit már az elején leírtam meglepett a hatóság. Az első kérdésük, az volt, hogy mikor fogyasztottam utoljára kábítószert és hogy ne hazudjak, mert adnom kell vizeletet, ami ki fogja mutatni. Akkor rögtön arra gondoltam, hogy nem fogok hazudni, mert ha hazudok és kimutatja a vizelet a másfél héttel ezelőtti amfetamint, akkor még nagyobb bajba kerülök, így ott rögtön elmondtam nekik, hogy hol és mikor. Erre azonnal megmotoztak, kiűrítették a zsebeimet, közben megbilincseltek, úgy éreztem magam mint ha megöltem volna valakit, vagy bankot raboltam volna, iszonyú szégyenérzet a kollégáim előtt. Átkutatták a munkahelyi szekrényemet, kint a parkolóban szétszedték az autómat, hazavittek, széttúrták a házat majd elszállítottak a háziorvoshoz pisiltetni és vérnyomást mérni. A vizeletnél a gyorsteszt negatív lett, de beküldték a laborba. Lefoglalták a pénztárcám, mert abban volt a „speed” zacsiban és kicsit megfogta belülről, mivel eléggé nedves és folyós volt. Lefoglaltak még egy tollat az autómbam, amiben kiesett a betét, mert szerintük én azzal szívhattam, valamint otthon üres alufóliát, amiben nem volt semmi, a két szememmel láttam, de a nyomozók szerint bruttó 1.8 gramm kábítószergyanús anyag volt benne. Már akkor olyan szintem ki voltam lelkileg, hogy meg sem tudtam szólalni, csak vártam, hogy mikor lesz már ennek a borzalomnak vége. Találtak a fiókomban egy használt zacsit, ami kb fél éves lehetett és maradványok voltak a belsejére ragadva, azt is lefoglalták, és egy koffeinkapszula volt nekik még gyanús, azt is elküldték bevizsgálásra. Ezek után bedobtak az őrsre, ott ültem, várakoztam órákat, telefont lefoglalták, csak néztem a falat, se enni, se inni, aztán kb 2 óra várakozást után felkísértek a nyomozóhoz és kikérdeztek, hogy mikor hol, kitől vásároltam. Nevet nem tudtam mondani, mert egy arcról ismerős srácot kérdeztem a szórakozóhelyen, hogy tud-e „segíteni” és ő mutatott be annak a srácnak, akitől vásároltam. Ezt beleírták a vallomásomba, majd kérdezgettek név szerint olyan emberekről, akikkel az elmúlt 1-2 hónapban sűrűn kommunikáltam, hogy milyen kapcsolatban állok velük, másnap az egyik kollégámhoz kimentek a lakcímére, mert ő betegszabadságon volt, és kérdezték rólam, hogy a munkahelyemen látott-e engem kábítószert fogyasztani vagy továbbadni másoknak. Hihetetlen volt ez az egész. Már eltelt 1 hét azóta, de mai napig nem tudok aludni, sokszor felkelek éjszaka, alig van étvágyam, nagyon megviselt ez az egész lelkileg. A családomat szintén megviselte, ez is még plusz lelkiismeret furdalást okoz, soha nem gondoltam volna, hogy elmegyek kikapcsolni a szürke hétköznapokból és ez fog történni. Másnap a munkahely felmondta a munkaviszonyomat, arra hivatkozva, hogy mivel a területén történt velem szemben hatósági előállítás rossz fényt vet a cégre, valamint megfélemlítette a kollégáimat. Ezen már csak nevetni tudtam, megkértem őket, hogy minél hamarabb írjam alá a felmondásom és had aludjak végre, mert éjszaka nem aludtam semmit a meghurcoltatás miatt, úgy mentem be másnap dolgozni. Jelenleg időpontom van az egyik vidéki drogambulancia alapítványhoz, elterelésre jelentkeztem.
Egy faluban élő 29 éves nőt gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség, miután lebukott a srác, akitől a füvet vette. Nem érti, hogy miért kell valakit meghurcolni, aki a légynek sem árt, és egyébként tisztességes, törvénytisztelő életet él. Hát igen, vagyunk még így páran, hogy nem értjük, miért…
Egy vidéki faluban élek. Az egyik helyi sráctól vettem pár alkalommal cannabist, egyik nap szólt, hogy bevitték a rendőrségre szóval számítsak rá, hogy engem is keresni fognak (lefoglalták a telefonját). Innentől számítva kb. 2 hét az teljes gyomoridegben telt, mire egyik nap az öcsémtől kaptam egy üzenetet, hogy az egyik rendőr barátja elkérte tőle a telefon szàmom, keresni fognak, vegyem fel mindenképp. Kerestek is, de épp dolgoztam így később vissza hívtam, a rendőrségről kerestek, kérdezték ki volt az, elmondtam hogy név szerint nem tudom mivel nem tudtam felvenni. Mivel ismertem a srácot aki elkérte a számom írtam neki, hogy mondja el kit keresnek, essünk túl mihamarabb ezen. Nos, messengeren megkaptam az időpontot és a nevet, hogy mikor kihez kell bemennem.
Közölték velem, ez egy kihallgatás vagy elismerem és 6 hónapos elterelés vagy nem, de abban az esetben nyilván rosszabb a forgatókönyv.
Elismertem annak tudatában is, hogy az illető telefonját lefoglalták. Nem volt más opcióm.
Az hogy én ide jutottam számomra elképesztő szomorú pont volt és nem azért, mert elhiteti velem a rendszer, hogy én egy “bűnöző” vagyok, mert tisztában vagyok vele, ez nem így van, hanem azért mert itt döbbentem rá, hogy iszonyatos ami ebbe az országban zajlik.
Meghurcolnak, csak azért, mert elszívtam pár cigit, miközben soha a légynek nem ártottam, sőt.
Sorba vettek tőlem akkor és ott mindent, kéz, ujjlenyomat, DNS-minta, fotók… vizelet minta, ami hozzá kell tennem nem mutatott ki semmit!
Miközben a folyosón vártam, egy rendőr elment mellettem, majd vissza fordult és azt a kérdést tette fel nekem, hogy te mit keresel itt, egy olyan jól szituált embernek tűnsz?
A válaszom, én magam sem tudom…
Ebben a pár másodperces mozzanat van benne volt minden, amit tudnotok kell és látnotok!
Mit kerestem én ott?? Azt leszámítva, hogy amit tettem törvénybe ütközik…
Én egy tisztességes állampolgárnak tartom magam, dolgozom hosszú évek óta az egyik helyi nagy cégnél mint vegyésztechnikus, van egy csodás férjem,egy jó életem, soha még egy gyorshajtást sem gyűjtöttem be.
Kérdem én miféle veszélyt jelentek a társadalomra nézve, amikor hétvégén, vagy este munka után elszívok egy cigarettát , közben elvégzem az itthoni teendőket, ugyan úgy mint bárki más??! Reggel felkelek, dolgozom és élem a mókuskerék életem, ugyan úgy mint azok akik nem használják a cannabist…
Semmiféle különbséget nem látok a két életmód között.
Borzasztó düh tombol bennem!
Biztos felmerül a kérdés sokakban, hogy de miért nem ittam meg inkább egy pohár bort, vagy bármit, hogy kieresszem a gőzt, azt a feszültséget ami nagyrészt abból adódik, hogy ebben az országban élek.
Elmesélem, így talán kicsit könnyebb lesz megérteni.
Amióta az eszem tudom édesapám, aki már nincs köztünk (az alkoholizmus miatt) , egy borzasztó ember volt.
Elitta a fizetését, verte anyamát és néha minket is. Nagyjából 10-20 évig ment ez így.
Láttam mire képes az alkohol , első kézből tapasztaltam hogyan fordul ki önmagából egy ember és teszi tönkre a saját és környezete életét, láttam az elvonás fizikai tüneteit és láttam, ahogyan ebbe a “legális” méregbe konkrétan bele fullad!
Gyűlölöm az alkoholt és gyűlölöm a rendszer, hogy ezt lehetővé teszi.
… A FEJÉTŐL BŰZLIK A HAL szokták mondani….”
Hamarosan folytatjuk, vannak még sztorik, addig is kövessétek a Drogriportert a Facebook-on és támogassatok minket, hogy legyen, aki értetek is kiálljon!
Fotó: illusztráció, police.hu
