• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

Európa a kannabisz legalizáció küszöbén

Szerző: Péter Sárosi | december 5, 2021

Tweet

Ez a cikk eredetileg a Drogriporter blogon jelent meg a 444-en.

Németország új kormányának döntése a kannabisz legális szabályozásáról gyökeres változást hoz Európában. Vajon milyen kihívásokkal jár ez a gyakorlatban? 

Amikor 2010-ben az Obán-kormány hatalomra lépett, az egyik első döntése az volt, hogy legalizálta az otthoni pálinka-főzést. Szimbolikus döntés volt ez egy olyan országban, ami élvonalba tartozik az alkohollal kapcsolatos megbetegedések és halálesetek terén, miközben nem rendelkezik sem alkoholstratiégiával, sem komolyan vehető alkohológiai prevenciós- és ellátórendszerrel. Rendelkezik viszont Nemzeti Pálinka Tanáccsal és Nemzeti Pálinka Stratégiával, aminek a célja: a pálinka promóciója, a fogyasztás fokozása. Magyarország “pálinka-szabadságharcot” vívott az Európai Unióval, elérve, hogy adómentes maradhasson 86 liter pálinka otthoni előállítása.

Ez az agresszív pálinka-liberalizáció példa nélküli Európában – és talán nem is véletlen, hogy éppen Magyarország lett ennek az élharcosa, miközben élesen kritizál mindenféle reformot a kannabisszal kapcsolatos jogszabályokban. Olyannyira, hogy nemrég kötelezettségszegési eljárás is indult a magyar kormány ellen, amiért kiszavazott az EU közös, gyógyászati kannabisszal kapcsolatos állásfoglalásából az ENSZ-ben.

Akárcsak a pálinkafőzés legalizálása a Fidesznek, éppúgy jelképes üzenetet hordoz Németország új kormányzó pártjainak az egyik első döntése arról, hogy legálissá teszik a kannabisz fogyasztását és forgalmazását a felnőttek számára.

A liberális, a baloldali és a zöld szavazóbázis egyre jelentősebb többsége számára ugyanis a kannabisz fogyasztásának tilalma anakronizmus egy modern liberális demokráciákban.

Nem kell vad libertariánusnak lenni ahhoz, hogy az ember belássa: sem nem szükséges, se nem pedig arányos beavatkozás az állam részéről a végső eszköznek tartott büntetőjogi szankciókat alkalmazni pusztán azért, amit valaki a saját testével tesz, másokat nem veszélyeztetve. Ráadásul akit nem győznek meg a szabadságjogi érvek, az sem tudja bizonyítani, hogy a szigorú tiltás eredményes lenne.

A tilalom az elmúlt száz évben nem volt képes visszaszorítani a kannabisz fogyasztását, pusztán kockázatosabbá tette azt, és bűnszervezetek kezébe helyezte az elosztást.

A legalizáció hívei sem vitatják, hogy a drogfogyasztás közegészségügyi ártalmakat okoz. Csak éppen nem büntetőjogi eszközökkel, hanem egészségfejlesztéssel, megelőzéssel, ártalomcsökkentéssel kívánják védeni a polgárokat, és nem büntetéssel. És ahelyett, hogy egy csábító feketepiacot teremtenének a bűnszervezeteknek, inkább az államot bíznák meg azzal, hogy szabályozza, ki, hol, mennyit és hogyan vásárolhat.

A legális szabályozás nem arról szól ugyanis, hogy az állam szabadjára engedi a gyeplőt – éppen ellenkezőleg. Egy eddig teljesen szabályozatlan piacra terjeszti ki az ellenőrzést. És a feketepiac felszámolása nem jelenti azt sem, hogy eközben ne kellene korlátozni a legális üzleti szereplők profitszerzési törekvéseit.

Számos kérdőjel van még a német legalizáció körül.

A zöldek, akik 2015-ben már benyújtottak egy törvényjavaslatot a fű szabályozására, nem éppen ugyanolyan modellt képzelnek el, mint a liberális, nagyvállalati lobbikat képviselő FDP.

Gondot jelenthet a piac ellátása is. 4,6 millió német fogyaszt kannabiszt, a becslések szerint évente mintegy 500-800 tonnát (ami mutatja azt is, hogy milyen alacsony hatékonyságú a tilalom). Ez irdatlan mennyiség. Ennyi kannabiszt legálisan termeszteni nem egyszerű – a piac valószínűleg importra fog szorulni, legalábbis eleinte biztosan. Kanada és Uruguay például képes legálisan kannabiszt exportálni Németországba. Olyan élelmes országok, mint Észak-Macedónia, ami az elmúlt években jelentős, exportra termelő legális kannabisz termesztő iparágat épített ki, szintén jelentősen profitálhatnak a német piac ellátásából.

‌‌

A tétek magasak: a düsseldorfi Heine Egyetem tanulmánya szerint a legális kannabisz-piac 4,7 milliárd euro éves adóbevételt és 27 ezer munkahelyet teremthet.

A korábbi legalizációs tapasztalatokból kiindulva az egyik nagy kihívás az lesz, hogy a feketepiaci kannabisszal versenyképes árú és hozzáférhetőségű terméket dobjanak a piacra. Ha túl szigorú lesz a szabályozás, akkor azt veszélyeztetik, hogy a feketepiac továbbra is domináns marad a legális piaccal szemben. Ha viszont a szabályozás túlságosan megengedő lesz a nagyvállalatok számára, akkor a túlzott kommercializáció káros közegészségügyi hatásokkal járhat. A megfelelő arany középutat bizony nem könnyű megtalálni. Hogy sikerül-e ez a német jogalkotóknak, az még a jövő zenéje.

A legális modellnek azonban van egy óriási előnye a prohibícióval szemben: jóval rugalmasabb és alkalmazkodóképesebb a merev tilalomnál.

Németország nem az első és nem is az egyedüli európai ország, ami a kannabisz legális szabályozásáról döntött. Októberben a luxemburgi kormány is bejelentette, hogy legálissá teszi a kannabisz személyes használat céljából való termesztését, 4 növényig. A magokat engedélyezett boltokban lehet majd kapni. Ez már visszatáncolás egy korábbi tervezethez képest, ami még teljes legalizációt irányozott elő. A háttérben ugyanis a más tagállamok nyomást helyeztek Luxemburgra, hogy mérsékelje a reformelképzeléseit.

Németország azonban túl nagy ahhoz, hogy meghátrálásra kényszerítsék. A német legalizáció teljesen átalakítja az erőegyensúlyt az EU-ban, és a kisebb, reformpárti országokat is felbátorítja.

Kísérleti jelleggel Hollandiában és Svájcban is hamarosan beindulnak azok a városi szintű projektek, amelyek részeként legális ültetvényeken termesztett kannabiszt fognak árusítani legális boltokban felnőttek részére. A holland coffee shopokkal ellentétben, amelyek a feketepiacról vásárolták a kannabiszt, ezek a boltok már a magtól a végső termékig vonalkóddal ellenőrzött folyamat részeként előállított árut fognak eladásra kínálni.

Máltán pedig a kormányzat éppen azt a törvényt készíti elő, amely felnőttek számára engedélyezi a kannabisz személyes használat céljából való birtoklását 7 gramm mennyiségig. A fogyasztók pedig spanyol mintára olyan kannabisz szociális klubokat hozhatnak létre, ahol kollektívan termeszthetik meg a saját füvüket.

Vajon hogyan hat majd a kannabisz legalizálása a európai közös piacra? Vajon egy határok nélküli Európában mennyire lehet majd hatékonyan betartani a kannabisz-tilalmat azokban az országokban, amelyek még fenn akarják tartani? Ezekre a kérdésekre nehéz válaszolni. Az olyan tagállamok, mint Magyarország, bizonyára mindent el fognak követni, hogy gáncsolják a kannabisz-reformot az EU minden lehetséges fórumán – és félő, hogy a drogpolitika is egy szimbolikus politikai csatatérré válik a Fidesz és testvérpártjai számára.

Azok a nyugati államok, amelyek most bevezetik a kannabisz legális szabályozását, egy másik, nagyon fontos szempontból is különböznek Magyarországtól: fejlett egészségügyi és szociális ellátórendszerrel rendelkeznek.

Ennek részeként jelentős összeget fektetnek be prevencióba, ártalomcsökkentésbe és kezelésbe. Márpedig ennek hosszú távon jóval nagyobb jelentősége van, mint a puszta jogi szabályozásnak. Ez egy olyan lecke, amit minden országnak a saját kárán kell megtanulnia.

Ha fontosnak tartod a hiteles tájékoztatás a drogpolitikával kapcsolatban, akkor támogasd Te is a Drogriportert!

Kategória: Blog, Hírek Drogok: Kannabisz (fű/hasis)Archívum: Drogpolitika

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó cikkek:

Miért ilyen tudathasadásos a magyar társadalom?

március 7, 2023 - Péter Sárosi

Csodaszer és démondrog

március 3, 2023 - Péter Sárosi

Kilátástalan helyzetben az addiktológiai ellátás Magyarországon

február 20, 2023 - Péter Sárosi

Kapcsolódó videók:

„Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

„Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

„Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter