• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

Fecskendők és járványok

Szerző: Péter Sárosi | február 6, 2012

Tweet

A járványok lefolyását nem csak a fecskendők hozzáférhetősége, de a fecskendők minősége is jelentősen befolyásolja

Az Eurázsiai Ártalomcsökkentő Hálózat (EHRN) által kiadott jelentés szerint a HIV-járványok terjedésének nem kizárólag az az oka, hogy nem eléggé hozzáférhetőek a steril fecskendők és tűk, hanem az is, hogy nem megfelelő minőségű fecskendőket hoznak forgalomba. Kelet-Európában például még mindig széles körben elterjedtek azok a fecskendők, amelyeknek magas a holttérfogata (high death-place syringes): tehát a befecskendezés során jelentős mennyiségű folyadék kerülhet vissza a fecskendőbe, ez pedig a fertőzés magas kockázatával jár. Részben ez lehet az oka annak, hogy a HIV-járvány jobban terjed Kelet-Európában, mint például Magyarországon, ahol az alacsony holttérfogatú fecskendők (low death-place syringes) elérhetőek a gyógyszertárakban és a tűcsere programokban is, ezekbe pedig minimál folyadék kerülhet vissza. Természetesen önmagában az alacsony holttérfogatú fecskendők nem jelentenek biztosítékot a fertőzések ellen, csupán csökkentik a kockázatot – amennyiben megfelelő elérhetőségben állnak a fogyasztók rendelkezésére. A védettség jóval csekélyebb a hepatitis C vírus esetében, amely sokkal fertőzőbb, mint a HIV.

Az alacsony holttérfogatú fecskendők hatékonyságáról egy litván-magyar összehasonlító vizsgálat is beszámolt, ami a European Addiction Research című folyóratban jelent meg 2010-ben. A szerzők szerint Litvániában a magasabb HIV előfordulási adatokban jelentős szerepet játszott az, hogy ott a fogyasztók gyakran folyadék formájában vásárolják a heroint (“shirka”), míg Magyarországon por formájában. Emellett a litván drogfogyasztók gyakran kétrészes, összerakható fecskendőket használnak, míg a magyarok alacsony holttérforgatú egyrészes fecskendőket. “A kliensek többsége, a holttér okozta anyagveszteség általuk érzékelt jelentős mennyisége miatt nagyon nem szeretik a nagy holtterű fecskendőket," nyilatkozta a Drogriporternek Gyékiss Roland, a Kék Pont VIII. kerületi Contact Café tűcsere programjának vezetője. “Az már csak egyedi termék jellemző (gondolom én), hogy a nálunk előfordult nagy holtterű fecskendők esetében a kliensek beszámolói szerint gyakran lerepült a tű rész nagy bosszúságokat és riadalmakat keltve." A fecskendők minőségétől függetlenül azonban az elérhetőség is nagyon fontos – és jelenleg a VIII. kerületben csökkent a steril fecskendők elérhetősége: a Kék Pont közleménye szerint "a jelentős forráshiánynak köszönhetően – februártól … változtatásokat kényszerültünk bevezetni. A tűcsere program ezentúl munkaszüneti napokon és ünnepnapokon nem nyit ki (ezeken a napokon van a legkisebb kliensforgalom), illetve ezekre a napokra nincs lehetőségünk előre sem kiadni a tűcsere eszközöket." 

Sárosi Péter

Kategória: Hírek Drogok: Heroin (opiátok), Pszichedelikus drogokArchívum: Ártalomcsökkentés

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó cikkek:

“Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

Fókuszban a környezet: a megelőzés és ártalomcsökkentés jó gyakorlatai nagyvárosokban

december 5, 2022 - Péter Sárosi

Suboxone: hiánycikk a helyettesítő gyógyszer a hazai patikákban

szeptember 8, 2022 - Péter Sárosi

Kapcsolódó videók:

“Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

“Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

“Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter