Beszámoló a TASZ gyertyás megemlékezéséről a drogellenes háború orosz áldozatainak emlékére
Kis csoport nyüzsög az Andrássy úton az orosz nagykövetség épülete előtt, mécsesekből a piros szalagot, a HIV terjedése ellen küzdő aktivisták szimbólumát rakják ki. Mások transzparenseket rajzolnak Jurij Gagarin vidám tekintete alatt. A sötétben segítségükre van, hogy a követség kerítését egy feltehetően korabeli faliújság díszíti, az űrhajós szamárfüles fotóit egy éles fényű neon világítja meg. Július 21-én a világ számos országában tartanak demonstrációt a drogellenes háború áldozatainak emlékére, Budapesten a Társaság a Szabadságjogokért szervezett gyertyás megemlékezést – külföldi aktivisták részvételével.
„A droghasználók körében Oroszországban terjed leggyorsabban az AIDS, ami azt jelenti, hogy az oroszok 1 százaléka HIV-pozitív, de közülük csak tízből egy kap megfelelő kezelést” – mondja Larisa Abrickaja, az Eurázsiai Ártalomcsökkentő Hálózat munkatársa.
Takács István Gábor (TASZ) filmje a gyertyás megemlékezésről:
Hogyan tudod bekapcsolni a magyar feliratot? 1. Indítsd el a videót 2. Kattints rá a háromszögre, majd a cc-re 2. A felnyíló menüsorból válaszd ki a magyar feliratot, kattints rá.
A világ számos országában még nem ismerték fel azt, amire a gyakorlat és a tudomány is bizonyítékot szolgáltatott már, hogy a drogfogyasztás büntetőjogi szankcionálása nem a hatékony megelőzést szolgálja. Oroszország ehhez képest tiltja az ártalomcsökkentést és tovább szigorít, miközben az országban 5-6 millió kábítószerfogyaszót regisztráltak, tízből hét új HIV-fertőzés hozható összefüggésbe a fecskendők és a tűk megosztásával, és több tízezer ember hal meg évente AIDS-ben, tuberkolózisban vagy túladagolásban, nyomatékosítja adatokkal az elhibázott drogpolitika eredményeit Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai programvezetője. „Azt kérjük Oroszország kormányától, hogy az észszerűtlen drogpolitika helyett tartsa tiszteletben az emberi jogokat és a tudományos bizonyítékokat.”
Egy Malajziából érkezett aktivista, Katrina személyes élményt oszt meg: testvére nyolc évig heroinista volt egy olyan országban, ahol a kábítószer fogyasztásáért és terjesztéséért halálbüntetés jár. Szerencsésnek vallja magát és családját, mert a testvére három hónappal ezelőtt csatlakozott egy metadonprogramhoz. Oroszországban a gyógyszeres helyettesítő kezelés tiltott.
A kanadai Tara Lyons könnyeivel küszködik, mikor szót kap. Azért szomorú, mert évről évre újabb embereket veszítünk el amiatt, hogy a kormányok nem képesek elfogadni, változtatniuk kell a drogpolitikán, a drogellenes háborúról bebizonyosodott, hogy nem tudja elérni a célját. Aram Barra Mexikóból az elveszett fiatal sorsokról, a kihagyott esélyekről beszél, és azt hangsúlyozza, hogy folytatni kell a küzdelmet. Egy New York-i aktivista, Heather Haase arra hívja fel a figyelmet, hogy három olyan amerikai elnök volt már, akik nyilvánosan elismerték, hogy fogyasztottak illegális kábítószert, miközben tömegesen börtönöznek be elsősorban kisebbségeket ugyanezért.
Olyan drogpolitikára van szükség, ami az embereket szolgálja, és segítséget nyújt az életükhöz, vélekedik Desmond Cohen professzor, a Közép-Európai Egyetem Emberi jogok és drogpolitika című nyári kurzusának vezetője. Egyértelműen cáfolja azt az érvet, hogy a droghasználók körében végzett ártalomcsökkentő programok növelik a társadalmi problémákat, hiszen ezzel például jelentősen csökken a kábítószerhez köthető bűncselekmények száma. Pozitív példaként Svájcot és Portugáliát említi. A magyarországi helyzetet firtató kérdésünkre sajnálkozva csóválja a fejét.
Zsolt Melinda, TASZ
