Beszámoló + videók a civil szervezetek globális drogkonferenciájáról
A civil társadalom és az ENSZ kapcsolatainak építéséért felelős Vienna NGO Committee július 7. és 9. között szervezte meg a Beyond 2008 Globális Fórumot, amelyre több mint 300 nem-kormányzati szervezet kapott meghívást a világ minden régiójából. A fórum része annak a folyamatnak, amelynek a célja, hogy a civil szervezetek is beleszólhassanak az ENSZ 10 éves kábítószer-stratégiájának értékeléséről folyó vitába. A civilek azzal a céllal gyűltek össze az ENSZ bécsi palotájában, hogy a harmadik nap végén elfogadjanak egy az ENSZ tagállamoknak szóló, teljes konszenzuson alapuló javaslatcsomagot. Amikor a tagállamok magasszintű kormányzati képviselői jövő márciusban összegyűlnek az elmúlt 10 év globális drogpolitikájának értékelésére, a civilek határozatát is felolvassák majd nekik. A konszenzus elérése azonban nem volt könnyű egy olyan találkozón, ahol egymás mellett ültek a tiltáspártiak és a szabályozáspárti legalizátorok. 3 napon keresztül késhegyig menő viták folytak a határozat szövegéről, és még az utolsó órában sem volt biztos, hogy sikerül-e elfogadni egy olyan verziót, amelyre mindenki rábólint. A kényes kérdések (pl. ártalomcsökkentés, droghasználók bevonása) külön mukacsoportok alakultak, amelyeken gyakran hisztérikus jelenetek után voltak képesek megállapodni a felek valamiféle kompromisszumban.
A civil fórum 3 napjáról készített film
Mondj nemet a transzparenciára?
A TASZ az európai régió egyik delegáltjaként vett részt az eseményen, előzetesen arra is engedélyt kértünk és kaptunk, hogy forgassunk a helyszínen. Sajnos a második nap a rendezők leállították a kamerázást a plenáris ülésen arra hivatkozva, hogy egy tiltáspárti amerikai civil szervezet (Partnership for a Drug Free America) tiltakozott az ellen, hogy filmre vegyük őket (az ő általuk folytatott reklámtevékenységről korábban már beszámoltunk). Ennek valószínűleg ahhoz is volt köze, hogy a prohibicionisták nem szerették volna, hogy nyilvánvaló legyen: a Fehér Ház egyik alkalmazottjának utasításait követik a vita során. Sajnos az amerikaiak befolyása elegendő volt ahhoz, hogy kitiltsák a kamerát a teremből, így csak a folyósón forgatott interjúkból tudtunk filmet készíteni. Eddig két videót töltöttünk fel a YouTube-ra: az egyikben (3 nap 10 percben) a fórummal kapcsolatos benyomásaikról szólaltattuk meg a résztvevőket, a másikban (Drogmentes világ – meg tudtuk csinálni?) a 10 éve elfogadott utópisztikus célkitűzésekkel kapcsolatos gondolataikat osztották meg velünk.
A drogmentes világról készített film
A kompromisszum
A konszenzus megkövetelte, hogy mindkét oldal lemondjon számos olyan követeléséről, amelyekhez eleinte foggal-körömmel ragaszkodtak, így például a fogyasztói csoportok nem tudták elérni, hogy a droghasználókkal való párbeszéd szükségessége bekerüljön a dokumentumba, a tiltáspártiaknak pedig el kellett tűrniük, hogy az ártalomcsökkentés is fontos szerepet kapjon. Végül mégis megszületett az, ami elsőre lehetetlennek tűnt, megszületett a megállapodás, a végső szöveg azonban még csak angolul olvasható.
Az angolul nem tudók részére addig is itt egy kis ízelítő a fontosabb javaslatokból:
• a drogproblémára adott válaszoknak mindig tudományosan megalapozottnak kell lenniük, és tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat;
• be kell vonni a döntéshozásba azokat a csoportokat, amelyeket a droghasználat és a drogpolitikák leginkább érintenek;
• szükség van olyan közös kritériumokra, amelyek mentén az állam drogpolitikai beavatkozásainak hatékonysága mérhetővé válik;
• a drognövényeket termesztő parasztok terményeit csak akkor szabad elpusztítani, amennyiben megfelelő alternatív megélhetési forrásokat biztosítottak a számukra;
• nagyobb civil részvételre van szükség az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságában (CND), az ENSZ Kábítószer Ellenőrzési Szervének (INCB) az éves jelentések elkészítése során konzultálnia kell a civil társadalommal;
• a tagállamoknak szisztematikusabban be kell vonniuk a civil szervezeteket a döntéshozásba;
• a kínálatcsökkentés mellett nagyobb hangsúlyt kell kapnia a kereslet és ártalomcsökkentésnek;
• a bebörtönzött droghasználók számára ugyanolyan szolgáltatásokat kell elérhetővé tenni, mint amilyenek a közösségben is elérhetőek;
• a kontrollált anyagok gyógyászati hozzáférhetőségét nem szabad akadályozni;
Sárosi Péter
