A kalkuláció legalább annyira megalapozott, mint a 350 ezer hétvégi kábítószer-használó
A január 15-i tragédiát követően az MTV Híradója igyekezett utánajárni a hazai drogkereskedelem működésének és a fogyasztói szokásoknak. Ehhez sikerült megfelelő interjúalanyokat találni, kár volt azonban az elhangzottakon túl további hipotézisekbe bocsátkozni.
+
Ahogyan Demetrovics Zsolt beszámol róla, a hétvégi partik amfetamin-fogyasztói jellemzően rekreációs szerhasználók, vagyis nem a mindennapokra, hanem az alkalmi zenei rendezvényekre időzítik a drogfogyasztást. Egyetértünk Németh Zsolt kriminológussal is, aki szerint rendőrségi akciókkal nem lehet változtatni a drogfogyasztási trendeken, ebben inkább a megelőző tevékenységeknek lehet szerepe. Gábor Edina meglátása, miszerint az amfetamin használata megnöveli a kockázatvállalási hajlandóságot – például befolyásolja a szexuális magatartást, illetve a használók egy része a hatás alatt autót vezet – igaz lehet, ám nem szükségszerű velejárója a fogyasztásnak. Az „alkohol vagy kábítószer hatása alatt ne vezess” típusú reklámokat már jól ismerjük, de létezik már kampány is, amely a szerhasználat alatti biztonságos szexuális magatartást célozza. Örömmel láttuk, hogy a riport a 2000-ben indított Biztonságos Szórakozóhely programra is kitért – a TASZ is azon szervezetek közé tartozik, aki támogatja a program további működését és fejlesztését.
–
Azonban ismét felbukkant a mumus, nevesül a Zacher Gábor toxikológus által előszeretettel hangoztatott 350 ezer hétvégi kábítószer használó mémje, amely adatot tavaly októberben tételesen megcáfoltunk. A helyzet pikantériája, hogy önkéntesünk Nyírády Adrienn, a Nemzeti Drog Fókuszpont igazgatóját is megkérdezte, aki a rendelkezésére álló kimutatások alapján 350 ezer helyett 82 ezerre (hibahatár bekalkulálásával 33 ezer és 140 ezer közé) becsülte a hétvégén kábítószert fogyasztók számát. A MTV Híradó azonban épp a Nemzeti Drog Fókuszpont 2010-es jelentése alapján tájékoztat a Zacher-féle 350 ezres számról és bocsátkozik 1000Ft/fő költségvetési becslésbe. A hivatkozott dokumentumban nyoma sincs ennek a kalkulációnak, úgyhogy a riport készítője vélhetőleg nem a kábítószer helyzetről kiadott éves jelentésre, hanem a toxikológus tippjeire hagyatkozott.
Ennél is meglepőbb a szakértők megszólalása előtt elhangzó megállapítás, mely szerint az „Ecstasy, amfetamin, kokain és a crack a legnépszerűbb partidrogok”. Az Ecstasyról tudni kell, hogy a név már idézőjelek között értendő, hiszen eredeti, MDMA vegyületet tartalmazó formájában mára gyakorlatilag megszűnt Magyarországon: míg 2008-ban a lefoglalt tabletták majdnem 80%-ában találtak MDMA-t, addig 2009 első félévére ez az arány 1%-ra csökkent és a trend azóta sem változott. A most forgalomban lévő, ecstasynak nevezett tabletták hatóanyaga gyakran köszönőviszonyban sincs az MDMA típusú ún. empatogén szerekkel. Azonban nem az Ecstasy, hanem a szegények kokainjának is nevezett crack említésén kell fennakadnunk, aminek használata egyáltalán nem elterjedt hazánkban (2008-ban és 2009-ben a rendőrség nem is foglalt le cracket), kiváltképp nem a partikultúrában. A szabad bázisú kokaint, vagyis a cracket nem por formájában szippantják, hanem pipában égetve szívják, hatása jóval intenzívebb, ám rövidebb ideig is tart. Mivel 5-10 perc után már a lecsengés fázisa következik, így partiközegben nem a legideálisabb szer. Ráadásul a kokain legveszélyesebb formájáról van szó: a David Nutt vezette Scientific Committee on Drugs listáján, a használót érintő ártalmak tekintetében az első helyet elfoglaló heroin után a crack következik. Ne akarjuk, hogy a crack az egyik legnépszerűbb partidrog legyen…
Σ
Ha a riport csupán a megszólaltatott szakértők által elmondott információkra hagyatkozott volna, akkor a hasznos tájékoztatást nyújtott volna a nézők számára, ám a fent elemzett tévedések hozzáadásával a félinformációkat közlő híradások népes táborába süllyedt.
Kardos Tamás
Drogriporter
2011.01.20.
