Még nem kommentált cikk egy értelmetlen razziáról. Mit szóltok hozzá?
Hírek
Élet és Tudomány 2005. Január 7. Gózon Ákos szerkesztői levele
A tudományos folyóirat szerkesztője levelében azt állítja, hogy az Alkotmánybíróság döntését a tudósok és kutatók eredményei alátámasztják, a büntetésnek szigorúnak kell lennie. Azok pedig akik ezzel nem értenek egyet, nem követik a szakirodalmat.
Magyar Hírlap 2004. december 31. A többség szív a partikon: A marihuána után jelenleg az ecstasy a legnépszerűbb drog
A cikkből két állítás: „Az ecstasy egy pici, 3,5-4 miliméteres tabletta, csillagos és sarló-kalapácsos ábrával.” „A magas lázt okozó drog függőséget okozhat, és szélsőséges esetekben használata halállal is végződhet.”
Élet és Tudomány 2005. Január 7. Gózon Ákos szerkesztői levele – A drogriporter levele
Tisztelt Gózon Ákos,
Szerkesztői levelével (Élet és Tudomány, 2005. január 7.) kapcsolatban a következő megjegyzéseket szeretném tenni.
Az Alkotmánybíróság döntése a tudomány szempontjából valóban figyelemre méltó. A döntés indoklása ugyanis tudománytalan, a kábítószer fogyasztókról és az addikcióról szóló megállapításaik tudományosan megalapozatlanok. A drogfogyasztókról és a drogokról alkotott, az indoklásban megjelenő kép differenciálatlan, sematikus és sztereotíp, a kábítószer-használat előfordulásának, társadalmi és egyéni kockázatainak és egészségkárosító hatásainak (különösen a legális szerekkel párhuzamba állított) megítélése téves.
A tudományosság kritériuma egy döntés meghozatalakor a hiteles források és szakértők véleményének használata. Az AB döntés indoklása egyetlen, a kábítószerekkel és a kábítószer-fogyasztás jellemzőivel kapcsolatos hivatkozást sem tartalmaz. Egyedül a döntést helytelenítő Kukorelli István alkotmánybíró különvéleményében találunk tudományos hivatkozást, ennek tartalma pedig a döntéssel ellentétes vélemény alátámasztására szolgál. A döntés indoklásának megírása során nem kérdezték meg az illetékes minisztériumot, a téma szakértőit, vagy a szakma képviselőit, akik a nyilvánosságra hozatal után közös nyilatkozatban tiltakoztak a döntés ellen.
A társadalomtudományi kutatások eredményei, a szakértők véleménye, a parlamenti bizottságok és a nemzetközi szervezetek jelentései mind azt a tényt támasztják alá, hogy a kábítószer-fogyasztás kriminalizálása és a büntetések szigorítása nem hatékony, sőt, több kárt okoz, mint használna. A kábítószer-jelenség kezelésének hatékony eszköze a prevenció, az ártalomcsökkentés és a gyógyítás. A gyógyítás és ártalomcsökkentés működik. A prohibíció nem. Ez nem egy liberális kisebbség álláspontja csupán: legutóbb az Európai Parlament jelentése is a tiltás kudarcát ismerte be, és az ártalomcsökkentő módszerek szélesebb elterjesztését indítványozta.(1)
A „liberálisabb törvénykezés mellett állást foglalók” érveik alátámasztására nem csak „régebbi” eredményeket használnak fel. Továbbá nem a publikáció dátuma, hanem annak tartalma a mérvadó. A legnevesebb hazai és külföldi szaklapokban a mai napig megjelenő, valódi, élő embereket vizsgáló tanulmányok nem találtak jelentős különbséget a kannabiszt rendszeresen, alkalmanként és soha nem használók kognitív hanyatlásának mértékében (2). 2003-ban a Nemzetközi Neuropszichológiai Társaság folyóiratában publikált tanulmány szerint a hosszú távú és rendszeres kannabisz-használók és a kannabiszt egyáltalán nem használók között ez idáig nem sikerült alapvető eltéréseket kimutatni a neurokognitív funkciók terén. (3) A Lancet-ben 2004-ben publikált metaanalízis eredménye szerint a kutatások a mai napig nem igazolták a kannabisz-használat és a pszicho-szociális ártalmak közötti oksági kapcsolat létét (4). Az Ön által hivatkozott Freund Tamás és munkatársai egereken végzett, illetve in vitro kutatási eredményei alapján nem lehet releváns és messzemenő társadalmi, pszichológiai következtetéseket levonni a marihuána-fogyasztás következményeire nézve. Bár Freund Tamás ezt a logikai manővert mégis megtette, úgy tűnik nem hajlandó felvállalni a következményeit: Nem reagál az előadásával kapcsolatos kritikákra (5), elzárkózik a tudományos vita elől.
Az Alkotmánybíróság döntése a tudomány szempontjából inkább elszomorító, mintsem örvendetes. Remélhetőleg a tudomány és a szakértelem a jövőben nagyobb hangsúlyt kap majd az ekkora súlyú döntések meghozatalakor. Kívánok lapuknak a jövőben sok sikert, tudományos objektivitást és elfogulatlanságot.
Üdvözlettel,
Név
foglalkozás
város"
A német Alkotmánybíróság a fűről
A legfelsőbb német bírói testület január 13-án hozott döntése alapján a jövőben nem indulhat kábult állapotban történő autóvezetés miatt eljárás azok ellen a sofőrök ellen, akiknek a vérében csekély mennyiségben kimutatják a kannabisz hatóanyagának, a THC-ének a nyomait.
Az ENSZ lojális Amerikához
Nyilvánosságra került az a levél, amelyben Antonio Maria Costa, az ENSZ Kábítószer- és Bűnüldözési Irodájának (UNODC) igazgatója biztosítja az amerikai kormányt, hogy kitart az amerikai típusú drogpolitika támogatása mellett. A levélíró többek között ígéretet tesz arra is, hogy a jövőben sem támogatja az ártalomcsökkentő programok bevezetését.
Népszabadság Online 2004. december 21. Dávid Ibolya – A liberális drogpolitika vége
Még nem kommentált cikk, várjuk a hozzászólásokat, véleményeket!
Fanny 2005. január 13. Se könnyű, se kemény – A drogriporter levele
„Tisztelt szerkesztőség!
A Fanny újságban megjelent (Se könnyű, se kemény, 2005. január 13) ismeretlen szerző által írt (!) cikkükkel kapcsolatban a következő megjegyzéseket tenném:
Az Alkotmánybíróság döntésével kapcsolatban súlyos valótlanságot állít a cikk.
Az elterelés intézménye (vagyis megelőző-felvilágosító vagy gyógyító kezelés a büntetés helyett) továbbra is életben van. Az AB többek között az „együttesen történő kábítószer-fogyasztás alkalmával kínál vagy átad” kitételt semmisítette meg, melynek értelmében (az áldatlan helyzet májusig esedékes Parlament általi rendezéséig) nem választhatják az elterelést a kábítószert együtt fogyasztók, továbbá nem elterelhető például az a 16 éves gimnazista, aki ingyen, csekély mennyiségű kábítószert közös fogyasztás céljából társának átad (ha például iskola mellett vagy kollégiumban teszi, öt évig terjedő szabadságvesztést kaphat), és nem elterelhető az a 18 és fél éves fiatal, aki 17 és fél éves társával együtt fogyaszt, vagy részére csekély mennyiségű drogot ingyen felkínál vagy átad (szintén öt évig terjedő szabadságvesztést kaphat).
Szintén tévesen állítja a cikk, hogy a középiskolások 70%-as kipróbált már valamilyen drogot. Ez nem igaz. A legújabb felmérések szerint 2003-ban a budapesti 8-9-10 évfolyamon tanuló (14-16 éves) fiatalok 24,7 %-a fogyasztott már életében valamilyen tiltott drogot. (1)
Országos felmérés 2002-ből van, eszerint a 9. és a 11. évfolyamos diákok 21,5%-a használt már életében valamilyen tiltott drogot vagy inhalánst. (2)
A cikk szerint, „A marihuána okozta átmeneti feldobottságérzetért később többszörös árat fizetnek a drogfogyasztók”. Ezzel a soha meg nem erősített, de számos esetben megcáfolt „kapudrog elméletet” idézi a szerző. Javaslom a cikk szerzőjének, ha ebben a témában szeretné hitelesen tájékoztatni az olvasókat, mélyedjen el a szakirodalomban:
Számos hiteles tanulmányban és összefoglalóban lehet olvasni arról, hogy nincsenek meggyőző bizonyítékok arra nézve, hogy a marihuána oksági kapcsolatban állna a későbbi illegális drogok abúzusával (6)(7)(8) illetve hogy a kannabisz fogyasztása komoly egészségügyi problémákkal járna az egyén és a társadalom számára. (3)(4)(5)
Az olvasók tájékoztatása a kábítószerekről és potenciális veszélyeikről fontos feladat. Ugyanakkor az olvasónak joga van hiteles információhoz jutni. A téves, megalapozatlan és torzító adatok közlésével éppen ellenkező hatást lehet elérni. Nem segíti elő a valós tényeken alapuló döntéshozást, a sztereotípiák és előítéletek fennmaradnak, akik pedig kipróbálják a kábítószereket és ellenkező tapasztalatokat szereznek, nem fogják komolyan venni a valós veszélyekre irányuló figyelmeztetéseket sem.
Üdvözlettel,
Név
Foglalkozás
Város”
Forrás:
3 Advisory Council on the Misuse of Drugs. The classification of cannabis under the Misuse of Drugs Act 1971, (UK Government) Home Office, March 2002.
4 Anon (editorial). Dangerous habits. Lancet 1998;352:1565.
5 Hall W. and Solowij N. Adverse effects of cannabis, Lancet 1998; 352:1611-16
7 Earleywine (2002): Marihuána – a tudomány álláspontja. EDGE 2000-NDI Kiadó, Budapest, 2004
8 House of Lords Committee on Science and Technology, Ninth Report Session 1997-98, Cannabis, the scientific and medical evidence. November 1998. (4.31)
Fanny 2005. január 13. Se könnyű, se kemény
A cikk állításaiból:„Az Alkotmánybíróság tavaly decemberi döntése minden olyan jogszabályt hatályon kívül helyezett, amely lehetővé tette volna a kábítószer-fogyasztásért járó büntetések elkerülését" „A középiskolások legalább hetven százaléka már kipróbált valamilyen kábítószert” „A marihuána okozta átmeneti feldobottságérzetért később többszörös árat fizetnek a drogfogyasztók” Egyik állítás sem igaz.
Star 2005. január 13. Sztárok a kábítószer ellen
A "Paff a bűvös sárkány drogprevenciós jellegű átdolgozásából" megjelenése előtt harmincötezer darabot adtak el önkormányzatoknak. Ferencváros hatszázezer forintért vásárolt a maxi CD-ből, anélkül hogy megkérdeztek volna akár egy szakértőt is a lemez várható hatékonyságáról. Ma Magyarországon a prevenciós eszközöket akkreditáció nélkül lehet áruba bocsájtani, kivételt ez alól csak a tanári drogkoordinátori továbbképzéseken bemutatott módszerek és eszközök képeznek.