A Drogriporter megválaszolja a leggyakrabban felmerülő kérdéseket a kannabisz-használat és a szkizofrénia kialakulása közötti kapcsolat mibenlétéről.
A kannabisz és a szkizofrénia kapcsolata már régóta foglalkoztatja az emberiséget: már a 19. században is számos orvos, művész és politikus hangoztatta azt a véleményét, hogy a marihuána vagy a hasis fogyasztása elmebetegséghez vezethet. Az 1930-as években az Amerikai Egyesült Államokban a marihuána-ellenes propaganda egyik fő eleme volt az „fű-őrület” (reefer madness) hipotézise, mely szerint a gyanútlan, egészséges fiatalemberek akár már egyetlen marihuánás cigaretta elfogyasztása után is örjöngő elmebeteggé válhatnak. A későbbi évtizedekben a tudományos kutatások bebizonyították, hogy ez nem igaz: a marihuána-használók túnyomó többségének mentális egészsége ép marad. A modern agyszkennelési eljárások a fűszívók agyában nem tudtak jelentős károsodás nyomára bukkanni, a memóriát és az egyéb kognitív funkciókat vizsgáló pszichológiai tesztek sem mutattak ki egyebet ideiglenesen fennmaradó, enyhe zavaroknál. Néhány évvel ezelőtt azonban a sajtó ismét elővette a fű-őrület témáját, és megjelentek azok a híradások, amelyek szerint az eddig ártalmatlannak tartott marihuánáról kiderült, hogy valójában az elmebetegségek egyik legfélelmetesebbjét, szkizofréniát okoz.
A legutóbb a Lancet c. brit orvosi szaklap egyik cikkéről tudósítottak a szalagcímek: „akár egy joint elszívása is 41%-al növelheti a szkziofrénia kialakulását”, „a brit szkizofrének 14%-a kannabisz miatt lett elmebeteg”. A Drogriporter munkatársai elhatározták, hogy tiszta vizet öntenek a pohárba, és alaposan utána járnak a témának.
A leggyakrabban felmerülő kérdések és az azokra adott válaszok letölthetők innen:
Kérdezz – Felelünk 1. – A kannabisz és a szkizofrénia 
A Lancet c. lapban megjelent cikk részletes értelmezése letölthető innen:
A Lancet cikkének értelmezése
